Kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek az SNI-s gyermekek

Kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek az SNI-s gyermekek

Az elmúlt években növekedett a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek száma Magyarországon. A statisztikai adatok alapján tudjuk, hogy az elmúlt 2 évben több mint 3 ezerrel lettek többen, így már közel 92 ezer fiatalról beszélhetünk.

Sajátos nevelési igényű, akkor lehet egy gyermek, ha az óvodában észreveszik, hogy valami problémája van. Ilyenkor az óvodapedagógusok jeleznek a gyógypedagógusnak, és egy darabig megfigyelik, hogy valóban indokolt-e a gyerek alaposabb kivizsgálása. Abban az esetben, ha úgy ítélik meg, hogy fennáll a probléma, akkor a gyermeket elküldik a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálathoz, ahol általában több szakember (gyógypedagógus, pszichológus és logopédus) is megnézi, hogy valóban sajátos nevelési igényű a gyermek.

Ezután 2 út lehetséges: az egyik, hogy a szakemberek megállapítják, hogy nem olyan súlyos a helyzet és egyszerűen csak BTM kategóriába kerül. Ez azt jelenti, hogy a gyermek beilleszkedési, tanulási, illetve magatartási problémákkal küszködik. Ebben az esetben a gyerekkel az óvodában külön fejlesztőpedagógus foglalkozik. Ezután évente megvizsgálják a gyermeket, hogy sikerült-e fejlődést elérni.

A másik esetben viszont a gyerekeket további vizsgálatokra küldik a megfelelő szakértői bizottságokhoz, ahol teszteknek vetik alá őket. Ezeknek az eredményétől függően, kaphatja meg egy gyermek a sajátos nevelési igényű státuszt.

Nem javul az SNI-s gyermekek helyzete Magyarországon

Bár az elmúlt években enyhült a szakemberhiány a gyógypedagógus szakmában. Még mindig komoly problémát jelent, hogy egy gyógypedagógusra több tucat SNI-s gyerek is jut. Ezáltal jelentősen túl vannak terhelve a szakmában dolgozók. A gyógypedagógus-hiánynak összetett okai vannak: egyrészt az új köznevelési törvény módosítása miatt változások álltak be, mert az szétválasztotta a speciális gyógypedagógiai nevelési oktatási intézmények tevékenységét és a pedagógiai szakszolgálatokét. Ezzel azoknak a gyógypedagógusoknak, akik eddig 2-3 munkakörben sokkal több feladatot el tudtak végezni, dönteniük kellett, és már csak egy helyen dolgozhatnak tovább. Ennek köszönhetően azonban nőtt a gyógypedagógus munkaerőigény.

Másrészről, évek óta elmarad a gyógypedagógusok bérrendezése. egy speciális intézményben dolgozó magasabb bértábla szerint keres, mint egy szociális intézményben dolgozó kollégája. Ennek az a magyarázata, hogy az iskolákban a pedagógus illetményalap alapján kapnak fizetést, az otthonokban pedig a szociális illetményalap szerint.

Az LMP képviselője, Ungár Péter tavaly ősszel törvénymódosító javaslatot nyújtott be, hogy a kormány mihamarabb rendezze a gyógypedagógusok bérét idehaza. Az ellenzéki párt képviselője februárban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy az alacsonyabb fizetés következtében több nappali otthonban sincs elegendő gyógypedagógus, pedig az államnak nem jelentene olyan hatalmas plusz költséget az egyébként is hiányszakmát képviselő gyógypedagógusok bérrendezése.

„A gyógypedagógiai pótlék alapvetően 5 százalék. Ez egy olyan iskolában, amely fogad SNI-s gyerekeket, elképesztően kevés. Ha ezt megnégyszereznék, még költségvetési szinten sem jelentene olyan nagy terhet, nagyjából 30 milliárd forintba kerülne az államnak.”

- tette hozzá Ungár.

A magántanulói rendszer megszüntetése tovább mélyíti a problémát

A múlt héten az országgyűlésben a kormány részéről egy olyan törvényjavaslatot nyújtottak be, amely alapján a 2020/21-es tanévtől megszüntetnék a magántanulói státuszt a közoktatásban.

A törvényjavaslat szerint

„az érintettek a jövőben egyéni munkarendet kérhetnek, ha ezt a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös”.

A kormány szerint azért van szükség erre a módosításra, mert össztársadalmi érdek az, hogy a gyermekek iskolába járjanak és végzettséget szerezzenek.

A javaslat szerinti egyéni munkarend, a magántanulói és a mindennapos iskolába járás között lenne átmeneti megoldás. Azonban a jelenlegi állapotok mellett ez a javaslat, minden tekintetben átgondolatlan. Több SNI-s gyerek is kizárólag magántanulóként képes elvégezni az iskolát, ez a módosítás őket is nehéz helyzetbe sodor(hat)ja. Ugyanis a mai közoktatás nem tudja azokat a feltételeket biztosítani, hogy minden sajátos nevelési igényű gyermekre megfelelő idő és szakember jusson.

A „ridegintegráció” nem megoldás a problémára

A Jobbik országgyűlési képviselője, Ander Balázs szerint az SNI-s gyermekek beintegrálása a közoktatásban valóban fontos lenne. Azonban ehhez először a feltételeket is biztosítani kellene a hazai oktatásban.

„Ha arról van szó, hogy szeretnék őket visszavezetni a közoktatás rendszerébe, akkor azokat a gyógypedagógusokat, illetve fejlesztőpedagógusokat kellene első körben támogatni, akik ezekkel a speciális helyzetben lévő gyermekekkel foglalkoznak”

- hangsúlyozta Ander.

Ander Balázs szerint nem elvetendő ötlet, ha a sajátos nevelési igényű gyermekek visszaszivárognak a közoktatásba. Azonban, ha ez „ridegintegráció” formájában valósul meg, vagyis a feltételeket nem biztosítják előtte, akkor ez a metódus kudarcot fog vallani. Ha nincs megoldás, akkor éppenséggel pont a hátrányos helyzetű gyermekek kerülhetnek még inkább kiszolgáltatottabb helyzetbe.