Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor miniszterelnök budapesti találkozóján gazdasági és politikai kérdésekről esett szó, továbbá több együttműködési megállapodás is született.
Orbán: Magyarországnak érdeke, hogy NATO és Oroszország kapcsolata javuljon
A közösen tartott sajtótájékoztatón a magyar kormányfő elmondta, az orosz elnökkel tartott találkozóik arról szólnak, hogy áttekintsék a két ország kétoldalú kapcsolatainak az állását. Ezeknek az a célja, hogy „minden évben lépjünk egyet előre”. Orbán Viktor kiemelte: az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetése óta 2018 volt az első év, amikor a két ország között a kereskedelmi forgalom ismét nőtt. Arról is beszélt: Magyarországnak az a szándéka, hogy befektetési célpontként tekinthessen Oroszországra, valamint hazánknak legyen exportképes terméke az orosz piacra.
A gazdasági kapcsolatokon túl politikai együttműködés is van a két ország között, Orbán Viktor úgy fogalmazott: „egyetlen ország sem tudja megváltoztatni a házszámát”. Hozzátette: Magyarország mindig a Moszkva-Berlin-Isztambul (a török főváros jelenleg: Ankara) háromszögben élt, ebbe illeszkedik az orosz-magyar együttműködés fontossága is.
Orbán Viktor hangsúlyozta, bár Magyarország az EU és a NATO tagja – és az is marad -, de ez nem zárja ki a politikai együttműködést Oroszországgal.
Kiemelte, hogy a keresztény közösségek védelme ügyében, és a migráció tekintetében is egyetértés van az oroszokkal. Arra is kitért, hogy Magyarország tudja a fontosságát, méretét és helyét a világban, ugyanakkor a Közel-Keleten politikai érdekei vannak, mert ha instabillá válik a régió, akkor az migrációval jár.
Orbán Viktor azt is kijelentette: Magyarországnak érdeke, hogy NATO és Oroszország kapcsolata javuljon. Ha a kapcsolatok rosszak, akkor az ország mindig veszít rajta, ha azok javulnak, az jó az országnak – mondta a magyar kormányfő.
Putyin: Magyarország fontos partner a gázszállításban
Vlagyimir Putyin kifejtette, hogy megvitatták a magyar-orosz viszony minden aspektusát, átnézték az elmúlt évek tapasztalatait, perspektívákat vázoltak fel és aláírtak több dokumentumot. Méltatta a két ország kapcsolatait, melyet magas szintű együttműködésnek nevezett. Egyebek mellett (ukrán helyzet, szíriai konfliktus), Orbán Viktorral megvitatták azt is, hogyan lehet javítani Oroszország viszonyát az Európai Unióval.
A kereskedelem kapcsán ismertette, hogy tavaly 30 százalékkal növekedett a két ország közti forgalom, ami, számításaik szerint körülbelül 7 milliárd dollár körüli lehet.
Putyin közölte, hogy megszületett a megállapodás a Lukoil, a Transznyeft és a Mol között arról, hogy emeljék a Barátság-olajvezetéken történő szállítási mennyiséget. Az orosz elnök hangsúlyozta: Oroszország fontos partnernek tekinti Magyarországot az Európába irányuló gázszállításban.
Érintőlegesen több együttműködési területet is megemlített az orosz elnök: folyami hajók javítása és építése, metró, Paks, szociális szféra és pravoszláv templomok magyarok általi helyreállítása.
Szót ejtettek biztonsági kérdésekről Ukrajna és Szíria kapcsán, valamint napirenden volt a közel-keleti és észak-afrikai keresztények helyzete is. A sajtótájékoztató után ezen közösségek vezetőivel ülnek asztalhoz. Putyin elfogadhatatlannak nevezte azt, hogy bárkit a vallási meggyőződése miatt üldözzenek.
Orbán: a vétózás durva kifejezés
Az első kérdést az M1 riportere tehette fel, a magyar kormány NATO-vétójáról érdeklődött Ukrajna kapcsán, erről itt írtunk részletesen. Orbán válaszában leszögezte, hogy a vétózás durva kifejezés, megfontolásra küldték vissza a dokumentumot.
Orbán szerint a kérdés a következő: mit kezdjünk azzal a helyzettel, hogy a magyar kisebbség diszkriminációt szenved el és fenyegetettségben él a Kárpátalján? A magyar fél azt javasolta, ha már elfogadunk egy ilyen dokumentumot, abban az ukránok legalább vállaljanak kötelezettséget arra, hogy elkötelezik magukat a Velencei Bizottság ajánlásai mellett.
Ha ez nincs benne, mi nem tudjuk aláírni
– szögezte le a kormányfő, mert ez olyan lenne, mintha feladnák a magyar kisebbséget megillető európai jogokat a Kárpátalján.
Orbán a médiának is üzent, szerinte a nemzetközi sajtó az ukrán-magyar viszony kapcsán a magyar pozíciót mindig orosz-magyar kontextusban értelmezi, ami félreértés, mert magyar-ukrán kontextusban kell értékelni. Magyarország nem Oroszország miatt fogalmaz meg álláspontokat Ukrajnával kapcsolatban – mondta a miniszterelnök.