Ki kell adnia a Belügyminisztériumnak, hol befolyásolták a tömeges bejelentkezések a 2018-as választásokat

választás
MTI

Ki kell adnia a Belügyminisztériumnak (BM) a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Political Capital (PC) által igényelt lakcím-nyilvántartási adatokat, miután a TASZ pert nyert a BM ellen. Így kiderülhet, hogy történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések a tavalyi országgyűlési választás előtt - olvasható a Political Capital lapunkhoz eljuttatott közleményében. 

Mint írták, a 2018-as választás előtt felmerült annak gyanúja, hogy külhoni magyar állampolgárok fiktív magyarországi lakcímet létesítettek azért, hogy ne csak pártlistára, hanem egyéni képviselőre is szavazhassanak. A sajtó néhány konkrét esetet is feltárt, de a visszaélések nagyságrendjét egyelőre csak találgatni lehet. A TASZ és a PC már a választás előtt a lakcímnyilvántartásért felelős BM-hez fordult, hogy adjon számot a választást megelőző két évben létesített lakcímek számáról településenként. A tárca megtagadta a válaszadást, ezért a TASZ Választási Jogi Programjának vezetője, Mráz Attila pert indított a közérdekű adatok megismeréséért.

A BM 2019. márciusban első fokon már elveszítette a pert, a Fővárosi Ítélőtábla pedig másodfokon is a TASZ-nak és a PC-nek adott igazat.

Így a minisztériumnak egy jól kezelhető Excel-táblázatba rendezve kell közölnie azt, hogy melyik hónapban és mely településen hány 17 éves vagy idősebb magyar állampolgár létesített lakcímet 2016. január 5. és 2018. április 5. között. Azt is fel kell tüntetnie a tárcának, hogy közülük hánynak nem volt korábban magyarországi lakcíme.

A közleményből kiderül, a minisztérium az elsőfokú döntés elleni fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a kért adatok kiadása aránytalan munkateherrel járna, de ezt nem támasztotta alá konkrétumokkal, így az ítélet átvételétől számított 15 napon belül teljesítenie kell az adatigénylést. A választók így megtudhatják, hogy a lakcímlétesítéses választási csalásoknak volt-e szerepe az országgyűlési választások eredményének alakulásában.

Fellázadt egy falu a kettős állampolgárok szavazása miatt

A 444 információi szerint az ukrán határ melletti Kispaládon konfliktus alakult ki a helyi lakosok, és a nem ott élő, szervezetten szavazó kettős állampolgárok között. A településen a Fidesz-KDNP színeiben induló Magyar Barnabás polgármesterjelölt ellenfele a független Ábri Norbert. Ábri a 444-nek azt mondta, hogy a falu fellázadt a kettős állampolgárok ellen, az itteniek nem akarják, hogy ők döntsenek róluk.

Ennek köszönhették a kétharmadot

„Az elmúlt években az állam egyre inkább megnehezítette a közérdekű adatok megismerését, amit ma már rendszerint a bíróságon kell kikényszeríteni. Ezért is örülünk annak, hogy a bíróság megint azoknak adott igazat, akik a közügyek átláthatóságáért küzdenek. Ez a döntés azonban a választások tisztasága miatt is különösen fontos: a Belügyminisztériumnak a jövőben bármikor ki kell adnia az át- és beköltözésekre vonatkozó közérdekű adatokat, ennek valódi visszatartó ereje lehet az ilyen jellegű csalásoktól”

– mondta Szabó Attila, a TASZ jogásza.

„Sokak meggyőződése, hogy a 2018-as választási győzelmet, de legalábbis a kétharmadot a fiktív lakcímek létesítésének köszönheti a Fidesz. A néhány feltárt eset alapot szolgáltat ehhez a gyanúhoz, de valójában fogalmunk sincs, mennyire volt tömeges ez a jelenség. Ezért mérföldkő a friss ítélet: ha végre nyilvánosságra kerülnek az adatok, közelebb kerülünk ahhoz, hogy megítéljük, elszigetelt esetekkel állunk-e szemben, vagy tényleg országos szervezettség állhat a voksturizmus mögött”

– magyarázta László Róbert, a PC választási szakértője.

Legolvasottabb híreink