Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága hétfőn tárgyalta azt a két fideszes beadványt, amely tovább szűkítené az ellenzéki képviselők jogosítványait, másrészt keményebben szankcionálná az úgynevezett illetlen viselkedést.
Bár a vita elsősorban akörül forgott, hogy mennyire sérti az alaptörvényt, illetve a szólásszabadságot és a véleménynyilvánítási jogot az a tény, ha Kövér László illemtanárként megállapítja, hogy mit lehet, és mit nem, majd az utóbbit szankcionálja is - mondjuk egyéves fizetésmegvonással, vagy a parlamentből és a Képviselői Irodaházból való kitiltással - azért kiderült, hogy a kormánypártok sérelmei mélyebbre nyúlnak.
Az a fideszes, akinek fáj december 12.
Hende Csaba (Fidesz) beterjesztőként a javaslat indokolásából felolvasta, hogy a céljuk nem más, mint az Országház zavartalan működésnek biztosítása, a tekintély, és a méltóság megőrzése, a közügyek megvitatásának legmagasabb "nyilvános" fórumán.
Mint mondta, az előterjesztés nem sért semmilyen ellenzéki jogot: a jogsértésekről szól, akárki követi el azokat.
Példaként felhozta, hogy jogszerűtlen a gyorshajtás, és tilos, de mégis lehetséges. Véleménye szerint az ellenzék célja, hogy a jogsértéseiket olcsóbban ússzák meg. Ugyanakkor - a gyorshajtásnál maradva - ha a jogalkató szerint nem elég elrettentő a szankcionálás, akkor azon súlyosbítani kell.
Majd megidézte december 12. szellemét; ugyanis egy édesanya arról panaszkodott (neki), hogy a gyermeke megkérdezte, mit is jelent az O1G felirat, és az édesanya - Hende elmondása szerint - "irult-pirult", és nem tudott mit válaszolni erre. Szerencsére, a keresztény demokrácia képviselője nem volt rest, és a Szentíráshoz fordult, majd talált is egy passzust, amit fel lehet tölteni belpolitikai tartalommal:
Aki pedig megbotránkoztat egyet e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tenger mélyébe vetik. Jaj a világnak a botránkozások miatt! Mert szükséges, hogy botránkozások történjenek, de jaj annak az embernek, aki megbotránkoztat. (Máté 18: 6-7).
A vitának ez nem nagyon segített.
Szabó Tímea (Párbeszéd) például azzal kontrázott, hogy ha a malomkő és a tengermélye a cél, akkor miért nem ezt mondták ki a javaslatban.
Egyébiránt igyekezett rávilágítani a beadvány gyenge pontjára, a szubjektivitásra: Ha azt mondom, hogy 'lopnak, csalnak, hazudnak', az illetlen? - kérdezte, hozzátéve: Kövér László önkényesen dönthet erről, a szankciók azonnali hatállyal életbe lépnek, jogorvoslatra nincs lehetőség.
A politikus jelezte, nemzetközi fórumra viszik az ügyet.
Kretén érvnek nevezte a Fidesz fodrászos példáját: amíg egy fodrász egy magánvállalkozás (mint amilyen a Suzuki is volt), amihez valóban be kell jelentkezni, addig például az MTVA egy állami intézmény.
Figyelmeztetett arra is a frakcióvezető, ha szigorítják a szabályokat, akkor azok egy '22-es kormányváltás után is érvényben maradnak (a vonatkozó törvénymódosítás kétharmados - a szerk.)
Keresztes László Lóránt (LMP) szerint is sérti a jogállamiságot, hogy a szöveg hiányolja az objektivitást.
A gyorshajtás esetében ez jól behatárolható - tért vissza Hende szavaira -, de itt ki és hogyan fogja eldönteni, mi a kiemelten, kirívóan sértő. A hazaáruló ebbe a kategóriába tartozik? Vagy például az megfélemlítés, ha elhangzik az, hogy "x személy börtönbe fog kerülni ezért"? - sorolta.
Felrótta, hogy az a képviselő, akit kitiltanak, az nem tudja a kötelességét, másrészt azzal, hogy előzetesen be kell jelentkezni az állami intézményekbe, az befolyásolja az ellenőrzés lehetőségét, mint ahogy az is, ha Kövér László jelöli ki, mely képviselők melyik bizottságoknak lehetnek a tagjai.
Az LMP frakcióvezetője hiányolta a parlamenti pártokkal történő előzetes egyeztetést is.
Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz) hozzászólásából - miután elmondta, hogy a parlament nem kocsma, és nem is cirkusz - szintén december 12. feldolgozatlan emléke köszönt vissza.
"Ki kezdte?" - tette fel több alkalommal is kérdést a kormánypárti politikus, felidézve a rabszolgatörvény parlamenti megszavazásának körülményeit, illetve az MTVA előtti tüntetéseket.
Ez a törvény valószínűleg nem került volna sem az Igazságügyi bizottság, sem pedig a parlament asztalára, ha nem történnek olyan méltatlan, egyébként botrányos, ordenáré magatartások, mind a Tisztelt Házban, mind az Irodaházban, mind a közintézményekben, amit Önök, a demokratikus ellenzéki joggyakorlás során, mint eszközt, beléptettek a közéletbe
- egyértelműsítette a válaszcsapás indokolását.
Majd újabb támadási felületet adott a fideszes Czunyiné, amikor Szabó Tímeához szólva közölte: "pontosan ön fenyeget akkor: amikor azt mondta, jön még '22".
A demokrácia arról szól, hogy...
Az MSZP-s Varga László hozzászólásában hiányolta, hogy a megváltozott politikai rendszerben (október 13. után) nem történt egyeztetés az ellenzéki frakciókkal, hiszen mindenki azt szeretné, hogy rendezett mederben lehessen politikai vitákat lefolytatni.
Gyüre Csaba (Jobbik) indulatból hozott jogszabálynak nevezte a beterjesztést, valamint alaptörvény-ellenesnek tartja, hogy az egy ember kezébe adja a jogi értelmezést. Szerinte is az lenne demokratikus, ha egy olyan plénum dönthetne a szankciókról, amelyekben képviselteti magát az ellenzék is.
Az ellenzéki politikus szerint az, hogy nem egyeztettek velük a beterjesztésről, a Fidesz politikájára jellemző, ami arra alapszik, hogy övék a többség.
A fideszes Vígh László ezt alá is támasztotta, amikor kijelentette:
A demokrácia arról szól, hogy valakinek eggyel több szavazata van.
Végül beterjesztőként a KDNP-s Nacsa Lőrinc is adott egy rövid demokrácia-leckét az ellenzéki politikusok számára: ha nem tetszik egy törvényjavaslat, nyomjanak nemet, tartsanak sajtótájékoztatót, és mondják el, hogy miért nem jó az.
Végül a kormánypárti többség a plenáris ülés elé terjesztette a beadványt, az általános vitát a héten tartják majd.