Nagyon komoly felzúdulást váltott ki a pedagógusok között a kormány szakképzésre vonatkozó elképzelése. A szakképzési törvény módosítása - egyebek mellett - azt is tartalmazza, hogy a szakképzésben résztvevő oktatók közalkalmazotti státusza megszűnik, rájuk a továbbiakban a munka törvénykönyve vonatkozna. A szakszervezetek szerint a szakképzési törvény csupán trójai faló, és utcára mennek. A Jobbik szerint a kormány rést ütne a közalkalmazotti lét bástyáján, ezzel pedig szerintük kiszolgáltatottságba taszítaná a kormány a pedagógusokat. A párt ezért elutasítja a törvénymódosítást.
A kormány szerint azért van szükség a módosításra, mert a szakképzésben résztvevőknek így jobb és rugalmasabb feltételeket tudnak majd biztosítani, emellett ezek után könnyebb lesz a „béralku”. Ez egyfajta elismerése annak, hogy a 2014-es pedagógus életpályamodell egy kudarc.
Szakmai egyeztetés nélkül vezetné be az új szakképzési törvényt a kormányzat
Kedden tárgyalja az osztrák minta alapján tervezett új szakképzési törvényt a kormányzat, de egyelőre még hivatalos tájékoztatás sincsen arról, hogy a mostani végzős általános iskolások hogyan folytathatják tovább tanulmányaikat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslata szerint a 2020/2021-es tanévtől átalakul a szakképzés intézményi szerkezete. A szakképző intézményeknek két típusa lesz:
Gladiátorképzésből szakképzés, avagy a Fidesz tulajdonképpen csupán tüzet akar oltani - mondta a szakképzési reformról Ander Balázs hétfői sajtótájékoztatóján. A jobbikos országgyűlési képviselő Szent-Györgyi Albertet idézve azt mondta
"Olyan lesz a jövő, amilyen a jelen iskolája"
Ander szerint ez alapján óriási bajban vagyunk. Szerinte ez "nem valamiféle kötelező ellenzéki károgás", hanem adatokkal alátámasztott tényállítás: a hazai oktatásban, szakoktatásban óriási bajok vannak.
Emlékeztetett az Európai Bizottság korábbi, oktatási és képzési jelentésére, amelyből kiderült, hogy míg tíz évvel ezelőtt a magyar fiatalok matematikai, olvasási és természettudományos ismeretei, kompetenciái nagyjából megegyeztek az európai átlaggal, mostanra ezzel szemben jelenleg a 15 éves fiataljaink egynegyede alulteljesít mindhárom említett területen.
A képviselő emlékeztetett a Világgazdasági Fórum versenyképességről szóló kimutatására is, amelyből kiderült, hogy ezen a területen a 28 európai uniós ország közül hazánk a 24. helyen áll, az összes visegrádi ország lehagyott minket, miközben a kétezres évek elején még mi előztük őket. Még rosszabb a helyzet a fogyasztás terén: a 28 európai uniós országból már csak 26. Magyarország, még egy átlag román polgár is tíz százalékkal többet tud fogyasztani, mint egy magyar - mondta Ander Balázs.
"Ide vezetett az, hogy hazánk nem versenyképes, ide vezetett az, hogy fokozatosan leépítették az oktatást"
A Kulturális bizottság alelnöke szerint ugyan felismerte a problémát a Fidesz, de ez csupán tűzoltás, hiszen a probléma gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak.
Ander Balázs szerint a másik probléma, hogy az "oszd meg és uralkodj" elv alapján a Fidesz a beígért emeléssel és a státusváltással intézményen belül és intézménytípusok között is feszültséget gerjesztene.
Emlékeztetett arra is, hogy olyannyira nem kérték ki az érdekvédelmi szervezetek véleményét, hogy a Pedagógusok Szakszervezete kénytelen volt kivonulni a Szakképzési és Innovációs Tanácsból, mivel a kormányzat lesöpörte az összes észrevételüket.
{"preview_thumbnail":"/sites/default/files/styles/video_embed_wysiwyg_preview/public/video_thumbnails/QMQ4DU_fgps.jpg?itok=J8Tqz0vQ","video_url":"https://www.youtube.com/watch?v=QMQ4DU_fgps&feature=youtu.be","settings":{"responsive":1,"width":"854","height":"480","autoplay":0},"settings_summary":["Beágyazott videó (Alkalmazkodó)."]}
Szakszervezetek: ez a törvénymódosítás csak trójai faló
A tanárok érdekvédelmi szakszervezetei egységesek a kérdésben, s kategorikusan elutasítják a kormányzati terveket.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a szakképzési törvényjavaslat elfogadása esetén munkajogi szempontból egyértelműen a teljes kiszolgáltatottság és jogfosztottság állapotába juttatja az amúgy is túlterhelt (szak)oktatókat.
Értékelésük szerint a közalkalmazotti státusz hatálya alá tartozó több százezer foglalkoztatott jelenleg Magyarországon az egyetlen valóban relatíve erős jogvédelemmel és garanciákkal rendelkező foglalkoztatotti csoport.
"Ne legyenek illúzióink, a szakképzési törvény módosítása e tekintetben csak a trójai faló, hamarosan egész Trója elesik, csak az a kérdés, az igazak álmát alusszák-e majd a közalkalmazottak vagy legalább a hangjukat hallatják..."
Emlékeztetnek arra is, hogy a munka törvénykönyv hatálya alatt a szakszervezeti tisztségviselők és az üzemi tanácsi elnökök kivételével valamennyi munkavállaló viszonylag könnyedén kirúgható lesz felmondással, és jóval olcsóbban, mint most. A felmondási idő jóval kevesebb – maximum 90 nap – lesz, mint a felmentési idő, amely akár 60 nap + 6 hónap is lehet. Emellett a végkielégítés is legfeljebb 6 hónap, míg a közalkalmazottak esetén nyolc hónap.
Megszűnik a jubileumi jutalom intézménye, megszűnik a kötelező felmentés a 40 év szolgálati időt elérő nők számára, a munkabér az lesz, ami a munkaszerződésbe bekerül.
"Van valaki, aki azt gondolja, hogy a felek alkupozícióban lesznek, sőt a szakoktató magasabb bért fog kialkudni, mint ami jelenleg a pedagógus illetménytábla alapján jár?"
Állásfoglalásuk szerint a módosítás kidolgozatlan, nem egyértelmű, láthatóan nem is átgondolt.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szintén elutasította a tervezetet (és mint írtuk, ki is vonultak a tárgyalásokról) és november 30-ára tüntetést szervezett, januárra pedig a sztrájkot is kilátásba helyzeték.
A szakszervezet óraszám-csökkentést, béremelés mellett a bérek vetítési alapjának mindenkori minimálbérhez való igazítását, a többletterhek csökkentését és kiszámítható jogalkotást követel.
Közalkalmazotti jogviszonyukat féltik a pedagógusok
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) felháborodással és aggodalommal értesült a sajtóhírekből arról, hogy az új szakképzési törvény hatályba lépését követően az állami fenntartású szakképzésben foglalkoztatottak elveszíthetik közalkalmazotti jogviszonyukat - jelezték keddi közleményükben. Mint írták, a PSZ hiába vesz részt több mint egy éve a Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT) munkájában, a szakképzésben dolgozók élet- és munkakörülményeiről egyáltalán nem nyílt lehetőség konkrét párbeszédet folytatni.
Ander: arcul csapták a pedagógusokat
A jobbikos politikus a sajtótájékoztatóján azt is hozzátette, hogy az egész változtatás mögött Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke áll, aki "felelős a lebutított oktatásért, aki mintegy védjegyévé tette azt a felfogást, hogy "azért jöjjenek ide a befektetők az országba, mert a munkaerő olcsó, a munka törvénykönyve pedig nagyon rugalmas".
Ander véleménye szerint ez a felfogás vezetett a versenyképességünk romlásához is.
A jobbikos politikus Parragh László korábbi nyilatkozatát is idézte. Az Iparkamara elnöke azt mondta a szakképzési rendszer kapcsán, hogy "a közalkalmazotti státusz egyfajta védett státusz, amiben egy kicsit hátra lehet dőlni"
A politikus szerint ez a megjegyzés vérlázító, felháborító és több tízezer pedagógus arculcsapását jelenti.
Hozzátette:
"Parragh László ezt azoknak a pedagógusoknak mondta, akik adott esetben vért izzadnak azért, hogy az elsődleges szocializációs veszteségeken átment fiatalokból az ország, a magyar társadalom számára hasznos állampolgárokat neveljenek. Mondja ezt akkor Parragh, amikor egy magyar pedagógus 30 ezer forinttal visz haza kevesebbet, mint román kollégája"
Ander emlékeztetett Rétvári Bence elhíresült nyilatkozatára is. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a nyáron azt mondta: a magyar tanítók és tanárok töltik a legkevesebb időt a gyerekekkel, mindössze évi 608 órában tanítanak, miközben az uniós átlag 680 óra, az OECD-államok átlaga pedig 735 óra.
Az államtitkár 608 órára vonatkozó kijelentését egy tanítónő cáfolta meg a Facebookon: eszerint a politikus semmit nem tud az iskolai hétköznapokról, ügyeletekről, vagy éppen a helyettesítésekről. A kötelező minimum óraszám most heti 22, ha ezt megszorozzuk a tanév 36 hetével, máris 792 órás tanításról indul a számítás. A tanítónő arról is felvilágosította az államtitkárt, hogy – bár az E-naplóból kihagyták az ügyeletek elszámolására szolgáló rovatot –, minden pedagógusnál legalább heti egy órával nő emiatt a gyerekek között töltött idő, s máris 828 órás kötelező óránál tartanak. A háromezer fősre becsült pedagógushiány miatt további több tucatnyi órát töltenek helyettesítéssel a tanárok, a saját 46 óráját figyelembe véve így már 874 óra jön ki, ami fényévekre van a Rétvári-féle 608 órától.
A jobbikos országgyűlési képviselő is úgy vélte, a magyar pedagógusok nagyon sokszor 800 óra fölött dolgoznak, és "akkor még nem beszéltünk arról az irtózatos adminisztrációs teherről, ami a vállukat nyomja"
"A Jobbik elutasítja a státuszváltást és hogy elvegyék a közalkalmazotti besorolást, illetve a munka törvénykönyve alá helyezzék a pedagógusokat"
Mint mondta: ha a Fidesz meg akarja adni a béremelést, akkor ezt státuszmódosítás nélkül is meg tudja tenni. Ander szerint ezzel a lépéssel nagyon veszélyes kiskaput nyitna a Fidesz, sőt, rést ütne a közalkalmazotti lét bástyáján, éppen ezért