1991-ben a Pedagógusok Szakszervezetének kezdeményezésére november 22-ét a Magyar Közoktatás Napjává nyilvánították. A mai oktatás helyzetét jól jellemzi, hogy ezen a napon nem a kiemelkedő eredményekről, hanem egy jövő heti tüntetés előkészületeiről kellett sajtótájékoztatót tartania a pedagógus szakszervezeteknek.
Nemrégiben egy oktatási szakpolitikussal való beszélgetésem során szóba került az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) helyzete, mint ismert, a kormány az elmúlt években rendkívül mostohán kezelte a hazai oktatást. A növekvő problémák miatt, a felsőoktatást már kiszakították a Kásler Miklós által vezetett tárcából és az MTA-t is kizsigerelő Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz került. Nos, a korábban említett szakpolitikus azt mondta nekem, hogy
"az EMMI azon témák minisztériuma, amelyekre nagyon sok pénz kéne, de Orbán Viktort egyáltalán nem érdekli."
Valóban, annak a kormánynak, amely 1998 és 2002 között tényleg fontos fejlesztéseket vezetett be a hazai oktatásban, 2010 után, mintha feleslegessé vált volna számára a hazai edukáció.
Ezen a pénteki napon, a Magyar Közoktatás Napján a pedagógus szakszervezetek összefogtak és tüntetésre készülnek. A demonstrációt első körben a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) hirdette meg, miután az elmúlt hetek tárgyalásai nem vezettek eredményre. A szakszervezet szerint
a kormány a tárgyalások során nem vette figyelembe a szakszervezetek véleményét, kényük-kedvük szerint változtatják a törvényeket.
A PSZ elnöke, Szabó Zsuzsanna még szeptember végén jelentette be, hogy a kormánynak a magyar közoktatás napjáig van ideje, hogy teljesítse a szakszervezet követeléseit.
Ezen követelések voltak:
- pedagógus óraszámok csökkentése, minden iskolai dolgozóra
- pedagógus és nem pedagógus végzettségűre – egyaránt kiterjedő béremelés
- a bérek vetítési alapjának minimálbérhez kötése
- túlmunkák kifizetése
- kiszámítható jogalkotás
A pénteki sajtótájékoztatón Szabó Zsuzsanna, a PSZ elnöke elmondta, a demonstrációról azután döntöttek, hogy a szakszervezetnek és a kormánynak a pedagógusok béremeléséről és a munkaterhek csökkentéséről folytatott tárgyalásai a szakszervezet által adott határidőig nem vezettek eredményre.
Mint mondta, arra a következtetésre jutottak, hogy
A szakszervezet elnöke szerint a pedagógusok többsége azért hagyja el a szakmáját, mert úgy érzik nem foglalkozik velük a kormányzat. Kilátástalannak érzik a helyzetüket, ráadásul a szakmai és az erkölcsi megbecsülést sem kapják meg.
A pedagógusok jelentős része rövidesen nyugdíjba megy, lassan nem lesznek pedagógusok, akik taníthatnák gyerekeinket
- mutatott rá.
Emlékeztetett, hogy a szakképzésben dolgozó oktatók a napokban veszítették el a közalkalmazotti státusz jogbiztonságát, mindezt úgy, hogy a törvény elfogadása előtt semmilyen szakmai egyeztetésre nem volt hajlandó az illetékes minisztérium.
A sajtótájékoztató előtt pár perccel megérkezett a kancelláriaminiszter, Gulyás Gergely levele is a Pedagógusok Szakszervezetéhez, amelyben a fideszes politikus azt javasolta,
a kormány továbbra is nyitott a párbeszédre az érdekképviseletek által kifogásolt kérdésekkel kapcsolatban, ennek érdekében 26-án, keddre egyeztetésre hívja a PSZ-t.
Szabó Zsuzsanna a kancelláriaminiszter levelét úgy kommentálta, hogy kizárólag csak időhúzásról van szó a kormány részéről, hiszen egy utolsó pillanatban érkezett levélről van szó.
Polgári ellenállás?
Az eseményen résztvevő szakszervezetek, mint jelezték, ha a tüntetés után sem változik semmi, akkor januárra sztrájkot terveznek. Igaz a tavalyi év folyamán a PDSZ már kezdeményezett sztrájkot, akkor azonban a kormány a tankerületek részéről úgy akadályozta meg a széleskörű sztrájkot, hogy elhúzták a még elégséges szolgáltatásokról szóló tárgyalásokat.
A PDSZ elnöke, Szűcs Tamás az Alfahírnek úgy nyilatkozott, hogy a sztrájktörvény megváltoztatása óta sokkal nehezebb dolga van a pedagógus szakszervezeteknek.
"A tapasztalat az, hogy ha a munkáltatónak nem fűlik a foga a sztrájkhoz, akkor nem igazán van jogtechnikailag esély erre. A PSZ megtartja a sztrájkot januárban, ha nem születik egyezség a kormánnyal, a PDSZ pedig mindenben segíteni fog majd."
A PDSZ elnöke szerint a gyakorlati megvalósulására kevés esély van, mert várhatóan minden akadályt bevetnek ellene.
"De meg kell próbálni eseteket produkálni, már csak azért is, mert ha a PSZ perel majd a sztrájktörvény miatt, akkor azt kizárólag úgy lehet megtámadni, hogy konkrét esetek merülnek fel"
- magyarázta a szakszervezet elnöke.
Hozzátette, hogy érdemes belevágni a sztrájkba, hogy utána el lehessen indítani egy jogi folyamatot arra, hogy előbb-utóbb eljusson az ügy egy nemzetközi bíróságra, hogy ki legyen végre mondva, hogy Magyarországon a sztrájkjoggal nem lehet mit kezdeni, ha a munkáltatónak nem áll érdekében.
A PDSZ álláspontja az, hogyha a sztrájkot semmilyen módon nem lehet megtartani, akkor kizárólag a polgári ellenállás vezethet eredményre.
Túlterheltek a tanárok
A Pedagógusok Szakszervezete a mai napon a legfrissebb országos felmérést is ismertette, amelyből kiderült, hogy a pedagógusok többsége túlterheltnek érzi magát. Az adatokból kiderül, hogy egy magyar pedagógus átlagban
Ráadásul a szakmában dolgozók 90%-a többet dolgozik az elvárt 40 óránál. A felmérés rávilágít arra, hogy akik régebben dolgoznak a pályán, nagyobb arányban végeznek többletmunkát, mint fiatalabb kollégáik. A 4281 pedagógus által kitöltött mérés szerint 2616 fő úgy nyilatkozott, hogy a munkahelyi túlterheltség miatt kellett orvoshoz fordulnia az elmúlt egy évben.
EMMI: Soros György
Közleményt adott ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma abból az alkalomból, hogy november 30-ra tüntetést szerveztek a pedagógus-szakszervezetek. A minisztérium szerint semmi más nem áll a háttérben, csak Soros György.