Érettségi a korona idején - az idei vizsgázók történelmet írnak

érettségi
Koszticsák Szilárd/MTI

(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)

 

Amióta bevezették a kétszintű érettségit Magyarországon, sosem fordult még elő olyan helyzet, mint amiben most találták magukat a maturálók. Eddig mindig a megszokott módon történt minden, először ballagás majd egy hétvégényi izgulás után maga a megmérettetés. Hiába volt nyolcadikban már központi felvételi vagy bizonyos időszakonként kompetenciamérés, ez azért most kicsit másabb. Még a nyelvvizsgához sem lehet hasonlítani, hiszen azt havonta meg lehet ismételni, az érettségit viszont nem. A stresszmentes vizsgázást ráadásul azok a rémképek sem segítik elő, amiket éveken át a diákokba égettek:

Ez a vizsga fogja eldönteni, hová vesznek fel, mi válik majd belőled.

Ez az időszak mindig is stresszes volt. Hiszen a legtöbben szeretnének bekerülni állami ösztöndíjas képzésre az általuk favorizált szakon és persze a legkedvesebb egyetemre, főiskolára, amit februárban megjelöltek. Sokaknak pedig gyermekkori álma teljesülhet azzal, ha felvételt nyernek a hőn áhított egyetemre. De az is előfordulhat, hogy épp a család nyomására jelentkeznek és azért stresszelnek, hogy otthon ne haragudjanak azért, ha esetleg nem veszik fel őket sehová. A különböző emberi sorsok mind-mind azt mutatják, hogy ez az időszak mindig az idegességről szólt. De mégis miben másabb most ez az időszak, mint tavaly vagy tavalyelőtt? Például abban, hogy az utolsó félévüket a diákok távoktatás alatt töltötték.

A távoktatás hatásairól az Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom (ADOM) kérdőívet készített, amit közel 27 ezren töltöttek ki, többségében (22 ezren) diákok. Ebben a kérdőívben arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen pozitív illetve negatív hatásai vannak a távoktatásnak a tanulmányaikra. Pozitívumként sokan kiemelték, hogy nem kell korán kelni, ezért sokkal kipihentebbek a tanórákon. Negatívumként azt emelték ki, hogy a rosszul működő központi rendszer miatt – amely az első tanítási napon teljesen lehalt– a tanárok alternatív megoldásokat kezdtek használni, éppen ezért nehezen tudták követni, éppen melyik óra melyik alkalmazáson fut. Így előfordult, hogy bizonyos információk nem jutottak el hozzájuk. Azt is kiemelték, hogy a feleltetéseket, kisebb dolgozatokat felváltották a beadandók, hosszabb házi feladatok, amik több idejüket vették el a tanórák után, mint a távoktatás előtt. Azokból a tárgyakból, amelyeken inkább gyakorlat zajlott: ének, rajz és vizuális ismeretek, előtérbe kerültek az elméleti anyagok, a gyakorlati feladatok pedig önálló munkaként, házi feladatként lettek kiadva, ezzel növelve a diákok leterheltségét.

Sokan pedig arra panaszkodtak a kérdőívben, hogy megszűnt a tanítási időszak és az otthon töltött idő határa: este vagy tanítási időszak után érkeznek értesítések beadandókról, másnapra elkészítendő házi feladatokról.

A diákok úgy érzik, hogy a nap 24 órájában elérhetőnek kell lenniük, hogy minden információ megérkezésére készen álljanak. Egy újabb stresszfaktor. Hiszen abból hiány volt eddig is, nem? 

 

Na, de mi a helyzet az érettségivel?

Ez idáig mindig biztosan lehetett tudni, mi lesz. Amikor vége a ballagásnak, akkor már nincs mit tenni, következik az érettségi. Most, Maruzsa Zoltán államtitkár legutóbbi kijelentése szerint akár módosulhat még a járvány terjedésének tükrében az érettségi időpontja. A diákok között nagyobb a bizonytalanságérzet, mint valaha. Miközben azt hallják, hogy lehet, eltolják az érettségit, azon izgulnak, hogy mi lesz a felvételivel és az egyetemmel, mi lesz a jövőjükkel? Eddig legalább abba tudtak kapaszkodni, hogy valami fix.

Természetesen várni kellett másfél hónapot arra is, hogy egyáltalán megtudjanak valamit a vizsgáról, mert a márciusi bezárást követően nem érkezett felvilágosítás az érettségi mikéntjéről egészen április közepéig. Nem könnyíti meg a helyzetet a kormány rugalmatlan döntéshozatala sem. Szerintük azok a diákok, akik nem vállalják az idei megmérettetést, csusszannak nyugodtan egy félévet az egyetem megkezdésével. Ebből is látszik, hogy egyáltalán nem értik a diákokat, de még csak azt a szörnyszülött rendszert sem, amit saját maguk hoztak létre. A mai magyar felvételi rendszer egyáltalán nem rugalmas, sőt talán ennél rugalmatlanabb dolog nem is létezik.

Az államtitkár lazán beígérte, hogy keresztfélévesen is bővíteni fogják a szakok számát… igen ám, de mindegyiket fogják? Azt a szakot is elindítják majd, ami mondjuk nem a legkedveltebbek között van és alacsony a jelentkezések száma? Abban biztosak lehetünk, hogy diák sem fog kockáztatni, hiszen az elmúlt évek során már megtanulták, hogy ebben a rendszerben semmilyen döntésnek, kijelentésnek nincsen következménye és az oktatás irányítóinak hinni nem szabad.

Az a diák nem fogja kockáztatni a jövőjét, aki nem bízik meg a döntéshozókban, márpedig a diákok bizalmát többszörösen eljátszotta már ez a kormány.

Ahhoz, hogy megértsük, miért okoz hátrányt a keresztféléves jelentkezés a végzős diákoknak, szeretnék megmutatni néhány adatot. A diákigazolványok októberig érvényesek, addig nyugodtan vállalhat mindenki diákmunkát, ám a jogviszony megszűntével ez a lehetőség elvész. A keresztféléves jelentkezések novemberig tartanak a diákok jogviszonya pedig csak februártól lép életbe. November 1. és február 1. között eltelik három hónap. Három hónapig a felvételizőnek nincsen jogviszonya. Addig mit csinál? Csak úgy elvan, vagy megpróbál elhelyezkedni a munkaerőpiacon? Gondoljuk csak bele a helyzetébe: Ki foglalkoztatna egy frissen érettségizettet teljes állásban úgy, hogy maximum a 3 hónapos próbaidejét tudja kitölteni? Ebben a helyzetben, mikor többéves tapasztalattal rendelkezők veszítik el az állásukat és a diákok egy része is azt látja, hogy szülei egyik napról a másikra munkanélkülivé válhatnak, milyen frusztrációt okoz neki, ha három hónapig nem tud elhelyezkedni és a halasztás miatt tengődnie kell. Az sem segíti a döntést, hogy keresztféléven eddig általában csak mesterképzések indultak vagy kisebb egyetemeken, főiskolákon önköltséges alapképzések. Meg merem kockáztatni, hogy az egyetemek többsége ma Magyarországon nincs felkészülve arra, hogy keresztféléven olyan képzéseket indítsanak el, amiket korábban sosem indítottak ebben az időszakban. A döntéshozók ezzel a lépéssel csak az egyetemekre akarják rátolni a felelősséget.

Mi, az Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom (ADOM) - korábban Független Diákparlament - mindig olyan javaslatokat dolgoztunk ki, amelyek elsősorban a diákság érdekeit vették figyelembe. A fentebb említett problémák, stresszfaktorok miatt úgy látjuk, hogy a kormányzati intézkedések az érettségi kapcsán nem megfelelőek. Szerintünk nagyobb rugalmassággal kellene tekinteni az előttünk álló időszakra. Folyamatosan nyomon követjük azokat az ötleteket, amelyeket civil szervezetek, magánemberek, közszereplők vagy pártok tesznek közzé az érettségivel kapcsolatban. Mivel mi egy olyan konszenzusos megoldást szeretnénk, amely elsősorban a diákok egyéni igényeit veszi figyelembe, ezért az alábbiakat javasoljuk:

  • Azoknak a diákoknak, akik nem szeretnének továbbtanulni, hanem mindenből középszintű vizsgát tesznek, ajánljanak meg az év végi tanulmányi eredményük alapján egy átlagolt érdemjegyet, amelyet kérés szerint szóbelivel lehetne javítani.
  • A mostani érettségi időszakot tartsák meg a már bejelentett szempontok szerint, ugyanakkor a pótfelvételi eljárást, amely augusztusban esedékes, bővítsék ki egy pótérettségi időszakkal is. Jelenleg az augusztusi pótfelvételin csak jelentkezni lehet az egyetemre, viszont mi azt szeretnénk ha az előtte lévő egy-, másfélhónapos időszakban pótérettségi vizsgákat tartanának azok számára, akik most májusban nem szerettek volna érettségit tenni a járvány miatt, de idén már szeretnék elkezdeni az egyetemi tanulmányaikat. Természetesen ezen vizsgák feltételrendszere megegyezne a májusival, de lehetőséget adna azon diákoknak is, akik mondjuk krónikus betegséggel szenvednek vagy közeli, velük egyháztartásban élő hozzátartozójuk szenved krónikus betegségben, így egyelőre kényszerkaranténba vonultak.
  • Biztosítsanak minden érettségiző számára maszkot, kesztyűt és kézfertőtlenítőt minden vizsga alkalmával! Nagyon veszélyesnek gondoljuk azt a kijelentést, hogy a járvány tetőpontja után egy nappal már lehet érettségizni. Az érettségi nem egynapos, hanem minimum egy hónapos időszak, ezért minden vizsga alkalmával biztosítani kell a megfelelő orvosi segédeszközöket!
  • Azok a diákok, akik önkéntes munkát végeztek a koronavírus-járvány terjedésének megállításában, lassításában kapjanak többletpontot (maximum 10 pontot) önzetlenségükért.

Úgy látjuk, ebben a helyzetben a fentebb említett döntések sok diáknak nyújtanának segítséget és sok problémát levennének a vállukról. Arra kell törekedni, hogyha már az államtitkárság ennyire ragaszkodik a május 4-ei időponthoz, legalább a lebonyolítás legyen biztonságos. Azt is szeretnénk leszögezni, hogy az idén érettségizők tényleg történelmet írnak. Vizsgázni fognak türelemből, elszántságból és kitartásból, mert aki az elmúlt időszak plusz megpróbáltatásait képes volt végigküzdeni, az megérdemli az elismerést és a segítséget. Sok sikert kívánunk nekik az elkövetkezendő időszakra! Abban bízunk, hogy javaslatainkat értő fülekre találnak, és ezzel diáktársaink segítségére lehetünk.


Szerző az ADOM Diákmozgalom alelnöke

Legolvasottabb híreink