Kedd délelőtt pontot tett a Kúria a hírhedt gyöngyöspatai kártérítési ügyre, ami arról szólt, hogy a roma diákokat 2003 és 2017 között szegregáltan tanították a Nekcsei Demeter Általános Iskolában.
Emlékezetes: korábban a debreceni ítélőtábla már megítélt 99 millió forintot a 60 sértettnek, de a kormány kampányt csinált az ügyből és azt az álláspontot foglalta el, hogy inkább oktatással kárpótolnák az egykori diákokat. Az ügyben még Orbán Viktor is megszólalt, a miniszterelnök szerint sértené az emberek igazságérzetét, ha a „semmiért” adnának pénzt.
Csakhogy gondoljunk mi bármit, adott esetben a „semmi” valójában nem más, mint egy jogsértés miatti kártérítés, ami nyilvánvalóan nem tárgyiasítható. És bár a kormány kampánya sokaknak joggal lehetett szimpatikus, szerencsére még a magyar jogállamiság sem tart ott, hogy egy jogerős bírósági ítéletet valaki az „igazságérzete” miatt figyelmen kívül hagyhat vagy átírhat.
Az iskolát fenntartó gyöngyöspatai önkormányzat, valamint a Hatvani Tankerület mellé álló kormányzati kommunikáció pontosan ezt akarta elérni, amivel veszélyes precedenst teremthetett volna, azt üzenve:
bármilyen sérelmünk lehet a kormánnyal, az önkormányzattal vagy egy állami hivatallal szemben, nekik akkor sem kell fizetniük, ha a bíróság úgy döntött.
Jellemző, hogy ezekre a jogállami felvetésekre fideszes politikusok sem tudtak választ adni, csak néhány, előre leírt panelmondatot ismételgettek függetlenül az újságírói kérdésektől.
A Kúria keddi döntése tehát azt a felülvizsgálati kérelmet utasította el, amiben a fenntartók pénz helyett természetben kártalanították volna a sértetteket. Az Index azt írja, a Kúria a felülvizsgálati kérelmeket nem találta alaposnak, mert a nem vagyoni károk megtérítésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség.
Pénz helyett csakis akkor kaphatnának más jellegű jóvátételt a sértettek, ha erről peren kívül megegyeztek volna, de erre nem került sor. A lap szerint a kártérítés összege egyébként még tovább is nőhet, mert a gyöngyöspataiakat képviselő jogászok kérték a kamatok felszámítását, ami 2003 óta halmozódik. Ennek pontos összegét még nem tudta megmondani az alapítvány vezetője.