Gyüre Csaba: az új árverési szabályok annak kedveznek, akik a tűz közelében vannak

Gyüre Csaba
Gyüre Csaba

Gyorsabbá, rövidebbé válnának az elektronikus ingó- és ingatlanárverések, ha az Országgyűlés elfogadná – többek közt – erre is irányuló törvénymódosítási indítványt. Az végrehajtási törvény módosításának kezdeményezése szerint a végrehajtónak kettő helyett csupán egy licitálást kell kiírnia, azok azonban több szakaszból állnának, és ha egy korábbi szakasz érvénytelen, úgy automatikusan indulna a későbbi – alacsonyabb kikiáltási árral.

Ingatlan vagyontárgy esetében már nem két 60 napos árverést kellene kiírni, hanem egyetlen árverésen kelne el az ingatlan. A verseny háromszor 20 napos szakaszokból áll, az első szakaszban pedig a becsérték (forgalmi érték) 90 százalékáról indulna. A második szakaszban lakóingatlan esetében 80, egyéb ingatlan esetében 70, míg a harmadik szakaszban lakóingatlan esetében 70, egyéb ingatlan esetében 50 százalék lenne a minimális ajánlati ár.

Hasonló szabályok lennének érvényesek az ingó árverésre is. Itt azonban már négy szakaszban lenne megszerezhető az adott vagyontárgy (ami lehet üzletrész vagy értékpapír is). A jelenlegi szabályozás itt is két 30 napos árverést biztosít, amit a javaslat egyetlen, négyszer 15 napos szakaszból álló árverésre csökkentene. Itt az egyes szakaszokban a kikiáltási ár 75, 50, illetve 25 százaléka lenne a minimális ajánlat, sőt ha sikertelen az előző három, akkor

a negyedik szakaszban a becsérték 1, azaz egyetlen százalékát

elég lenne megajánlani érvényes ajánlattételként.

Újabb árverést mind ingó, mind ingatlan vagyontárgyesetében csak akkor lehetne kiírni, ha a nyertes licitáló nem fizeti ki a vételárat.

A törvényjavaslathoz fűzött indokolás szerint az elektronikus árverezés folyamatának lerövidítése következtében

a végrehajtási eljárások gyorsabbá és hatékonyabbá válnak.

A folyamat lerövidítése a végrehajtási eljárások gyorsaságának és hatékonyságának növelése mellett jelentős mértékű költségcsökkenést is eredményez, mivel az ingatlan-árverés kétszeri vagy háromszori kitűzésének a költsége redukálódik egyszerire. Az előterjesztő szerint ez igaz mindkét árverési típusra, mivel azon végrehajtási eljárások során, melyben ingó és ingatlan vagyon is lefoglalásra kerül, az ingatlan értékesítése iránt a végrehajtó sok esetben csak az ingóság értékesítését követően intézkedik, a fokozatosság elvére figyelemmel.

Az eljárások gyorsításával általában egyetért az ember, de

ebben az esetben ez egy speciális helyzet, hiszen ez érinti a devizahiteles családokat is a kilakoltatások révén

– hívta fel a figyelmet Gyüre Csaba, a Jobbik országgyűlési képviselője.

A honatya vállalhatatlannak nevezte, hogy a devizahiteles adósok kilakoltatásának gyorsítását bármilyen formában is segítsék. Azzal kapcsolatban, hogy ingóságot akár a forgalmi érték 1 százalékáért is meg lehet szerezni, úgy vélte,

ez az adósokkal szemben egy megalázó dolog.

Gyüre felhívta a figyelmet, ha egy végrehajtás során a forgalmi érték 1 százalékáért kel el egy vagyontárgy, a felveti annak a gondolatát, hogy

nincs-e bármiféle visszaélés az eset mögött.

Úgy vélte, könnyen kialakulhat egy olyan helyzet, mikor eljut az árverés ebbe a negyedik, egyszázalékos szakaszba – például nyári szünet, uborkaszezon idején –, és akkor megalázóan alacsony értéken értékesíthetik az adott vagyontárgyak. Gyüre hangsúlyozta: ez nem szolgálja az adós érdekét se, de a végrehajtást kérő érdekét sem, hiszen utóbbinak az az érdeke, hogy minél hamarabb jusson hozzá ahhoz az összeghez, amivel az adós neki tartozik. A jogos követelésének így csak töredékéhez jut hozzá.

Arra a kérdésünkre, hogy akkor kinek jó az egyszázalékos alsó korlát bevezetése, Gyüre úgy vélekedett, ez azoknak az érdeke, akik „a tűz közelében állók”. Szerinte az extrém alacsony limit a visszaéléseket szolgálhatja.