A G7 cikksorozatban jár utána, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. mégis miként vált Magyarország gazdasági történetének legsikeresebb cégévé. A publikusan ellenőrizhető adatokra támaszkodó anyag amellett, hogy érdekes, nagyon szórakoztató is, hiszen ki ne akarná mélyrehatóan megismerni a mesébe illő szegény gázszerelő legényből milliárdos mogullá váló üzletember történetét.
A cikk első része 2001. július 24-én veszi fel a fonalat: ekkor jegyezte be a cégbíróság 07-09-007959 számon a magyar gazdaságtörténet eddigi legsikeresebb, emblematikus cégét, a Mészáros és Mészáros kft-t. Az elmúlt 19 évben példátlan sebességgel növekedő cég még a világhírű Tungsram-típusú nagyvállalatokat, a Richter Gedeon családi patikájaát is kenterbe verte, de mai viszonylatban még az olyan óriások is elszégyellhetik magukat mellette, mint a Google.
Az író olyan pofánverős adatokkal sokkolja az olvasót, minthogy
Az MM a 2010-es hatalomváltás óta összes eszközét folyó áron számolva 141-szeresére, árbevételét 102-szeresére, nettó profitját pedig 58-szorosára növelte.
Ekkor már rendesen berántja az embert a Mészáros és Mészáros Kft. csodaszámba menő sikere, ha ehhez hozzávesszük a később említett árbevételeit, ami még 2008-ban mindössze 100 millió forint volt, majd 2019-ben már 87,4 milliárd forint egyből meg is fogalmazódik a fejünkben a kérdés: ez az ember, ez a géniusz, hogy nem írt még egy gazdasági könyvet mondjuk olyan címmel, hogy "Mészáros: Így robbantam be a gáz világából a gazdasági piacra".
Persze meg kell jegyezni, hogy az MM történetében
az igazán nagy ugrás nem ekkor, hanem 2007 és 2008 között következett be: míg a 2007-es üzleti évben a cég 5,8 millió forint veszteség mellett 1,7 millió forintos nettó árbevételt ért el, addig egy évre rá árbevétele ennek 55-szörösére nőtt.
Az anyagot végigolvasva jól kirajzolódik, hogy a klasszikus magyar sikercégek növekedése nagyjából egyenletes volt, míg az MM egyik pillanatról a másikra ért a csúcsra. Akár úgy is mondhatjuk, hogy Mészáros határozta meg a csúcsot. Mindez különösen érdekes annak tekintetében, hogy a növekedési tempójához egyedül a Weiss Manfréd vállalata hasonlítható, csakhogy ezt az első világháború tette naggyá, míg az MM békeidőben ért el jóval gyorsabb fejlődést. De azt is érdemes kiemelni, hogy míg a legtöbb sikeres hazai cég mind exportált külföldre, addig az MM hazai piacon tevékenykedve produkált nagyobb növekedést.
Érdemes várni a második részt is, melyben arról lesz szó, hogy milyen szerepet játszottak az állami megrendelések az MM és a magyar gazdaságtörténet jeles cégeinek fejlődésében, a cégtulajdonosok hogyan használták fel a cégeik által megtermelt profitot és milyen szerepet játszik a készpénz az MM gazdálkodásában.
(444.hu)