Libanon már a bejrúti robbanás előtt is romokban hevert

Bejrút
Twitter

Hatalmas detonáció rázta meg múlt kedden Bejrútot, 2750 tonna, évek óta a kikötőben tárolt ammónium-nitrát robbant fel. Legkevesebb 171 ember meghalt, hatezren megsérültek, és százezrek otthona vált lakhatatlanná. Később kiderült, hogy a hatóságok éveken át rendszeresen figyelmeztették az illetékeseket, hogy a hatalmas mennyiségű ammónium-nitrát veszélyt jelent, de senki nem tett semmit annak érdekében, hogy a vegyszert elszállítsák a raktárból. A libanoni kormány azóta lemondott, tüntetések törtek ki, sőt, aláírásgyűjtés indult annak érdekében, hogy a helyzet rendezésének idejére újra francia mandátumterületté váljon Libanon. Az ország problémái viszont nem a robbanással kezdődtek. Szalai Mátét, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját, a Corvinus Egyetem oktatóját kérdeztük.

Milyen volt a libanoni gazdasági, társadalmi, politikai helyzet a bejrúti robbanás előtt?

Az elmúlt években több probléma manifesztálódott, melyeknek okai évtizedekre vezethetők vissza. A politikában látszott a szunniták, síiták és keresztények közötti hatalommegosztási rendszer válsága. Verseny nem volt, csak leosztották egymás között a pozíciókat, ez lehetőséget adott a korrupcióra, és mivel mindenkinek mindenkivel meg kellett állapodnia, lassú volt a döntéshozatal. A szíriai polgárháború és a másfélmillió szír menekült megosztotta a vezetést, lebénult a rendszer, 2009 és 2018 között folyamatosan halasztották a választásokat. A tavalyi tüntetések után létrejött egy szakértőinek nevezett kormány, viszont ebbe is a pártok ültették a saját embereiket. A politikai dermedtség a gazdaságra is negatív hatással volt, de a polgárháború óta amúgy sem történt meg a teljes kilábalás. Az ország eladósodott, hiány mutatkozott a folyó fizetési mérlegben, az alapvető szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra nem elég jó minőségű, gyakoriak az áramszünetek. A libanoni font értékének 70-80 százalékát elvesztette, első közel-keleti országként átélve a hiperinflációt. A dollárnak fontos szerepe lett a szürkegazdaságban. Amikor a bankok elkezdték korlátozni a lakossági hozzáférést a dollárhoz, elszabadultak az indulatok.

A felrobbant 2750 tonna ammónium-nitrát évek óta a kikötőben volt, a hírek szerint többször figyelmeztették az ország vezetőit ennek veszélyeire. A kormány lemondásával eldőlt a felelősségi kérdés?

2014 óta több alkalommal is jelezték a hatóságok, hogy komoly problémát okozhat az ammónium-nitrát, de senki nem akart, vagy nem tudott tenni semmit. A jelenlegi kormány felelőssége kitapintható, de nem teljeskörű, ráadásul már az előző vezetés idején is a kikötőben volt az anyag. A kormány lemondása nem oldja meg a politikai felelősség kérdését.

Tudjuk honnan való a műtrágya, ami felrobbant Bejrútban

A Bejrútban elraktározott, majd felrobbant nagy mennyiségű műtrágya a Rhosus nevű hajóról származik, amelynek orosz tulajdonosa volt, és rakományát hat évvel ezelőtt kobozta el a libanoni vámhivatal - közölte szerdán az LBCI televízió, amelynek információiról az RBC orosz hírportál közölt pontosító részleteket.

A Hezbollah, Izrael és Irán is felmerült a robbanás „gyanúsítottjaként”. Van realitása, hogy nem baleset történt?

Realitása lehet, de nem látunk jelet arra, hogy bármelyik külső vagy belső szereplő szándékos robbantásáról lenne szó. A bejrúti kikötőt Alibaba és a 40 rabló kikötőjének szokták nevezni, illegális és félillegális tevékenységek is zajlanak ott. Nem tudjuk pontosan, hogy kié volt a szomszédos raktár, ahogy azt sem, hogy fegyverraktár volt-e ott.

Tüntetések, a kormány lemondása, romok Bejrútban. Teljes az összeomlás?

Ha cinikusak akarunk lenni, mondhatjuk azt, hogy a teljes összeomlás már a robbanás előtt megtörtént, például 2015-ben annyira rosszul működött az állam, hogy kitört a szemétválság, nem tudták elszállítani a lakossági hulladékot. Nem gondolom, hogy a kormány lemondása sokat változtat a helyzeten. Intézményi hatalmi vákuum vélhetően nem lesz, mert a kormánytagok nagyrésze megbízottként a pozíciójában marad.

Bejrúti robbanás: Összecsapások az utcákon, sok sérült

Több mint negyven ember megsérült a rendfenntartó erőkkel történt összecsapásokban hétfő este a libanoni fővárosban, Bejrútban - számolt be a helyi vöröskereszt. Hét ember kórházba került. A tájékoztatás szerint a hatóságok katonai és rendőri erőket vetettek be a rend helyreállítására. Hétfőn ismét nagy tömeg gyűlt össze a libanoni főváros központjában.

Látható a külső hatalmak mozgolódása Libanon körül?

Versenyjellegűvé vált, hogy ki segít Libanonnak, amivel teret lehet nyerni az országban. Libanon eddig is az iráni-szaúdi regionális hatalmi verseny színtere volt, a 2010-es éveket átmeneti nyugalom jellemezte, aztán a szaúdiak – sikertelenül – megpróbálták kiszorítani a Hezbollaht. Jelenleg a legaktívabban az Öböl menti kisebb államok, Katar, Kuvait és az Emírségek próbálnak pozíciókat szerezni, de Izrael is támogatja a nem-kormányzati szervezeteket. Az is elképzelhető, hogy az amerikaiak megpróbálják kihasználni a helyzetet és nyomást gyakorolni az átmeneti időszakban a reformok keresztülvitelére Libanonban. Európának az állami intézmények erősítése a célja, de az eddigi stratégia nem vezetett eredményre.

Komoly anyagi segítséget kap Libanon a világ országaitól

Jelentős erőforrásokat ígértek vasárnapi rendkívüli adományozó konferenciájukon a donorországok Libanonnak a keddi, pusztító erejű, bejrúti robbanás utáni helyreállításhoz, és a hosszabb távú gazdasági talpra állást is hajlandóak támogatni, de a libanoni vezetéstől azt várják el, hogy kötelezze el magát a libanoniak által követelt reformok mellett.