Muncholj egy jót az élelmiszerpazarlás ellen!

Muncholj egy jót az élelmiszerpazarlás ellen!

Az európai uniós tagállamok résztvevői július végén tárgyaltak az élelmiszer-higiéniáról szóló rendelet mellékletének módosításáról, ami az élelmiszer-biztonság erősítését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését tűzték ki fő célként. Erre szükség is van, és bár a Nébih vonatkozó kutatásából kiderült, hogy az évi 68 kg/fő élelmiszerhulladékkal mi még mindig alatta vagyunk az uniós átlagnak, a 2020-as friss adatok szerint hazánk háztartási hulladékának körülbelül a 25%-át teszi ki az élelmiszer, ami magas értéknek számít. Az évente körülbelül 1,8 tonnányi élelmiszer-hulladékunk nemcsak a családokon, hanem a hipermarketekben, gyárakban vagy feldolgozóüzemekben fölöslegessé vált és megsemmisítés előtt álló ételein is múlik, az éttermek el nem adott, kidobásra ítélt fogásairól nem is beszélve.

Utóbbi mértékét igyekszik csökkenteni az 1 hónapja megjelent Munch applikáció, amin keresztül éttermeknek, pékségeknek és boltoknak vásárolhatjuk meg nagy kedvezményekkel az el nem adott, de jó minőségű ételeit. Az app sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a megjelenésekor hat partnerrel elindult program mostanra már 50-nél jár, ami hetente 10-15 hellyel bővül, miközben 5 ezer ételmentővel büszkélkedhet.

Az elpazarolt ételünkből akár ország is születhetne

Bár hiteles adatok nincsenek azzal kapcsolatban, hogy a különböző európai országokban egy főre vetítve a lakosság mennyi élelmiszert pazarol el évente, hivatalosan Magyarország az átlag alatt van. Az európai uniós tagállamok résztvevői július végén tárgyaltak az élelmiszer-higiéniáról szóló rendelet mellékletének módosításáról, illetve annak az élelmiszer-adományozásra vonatkozó szabályokkal való kiegészítéséről, amire egyre sürgetőbb szükség lenne a fejlett világban.

A társadalom életében egy apró változás is szemléletmódot változtathat

A Munch ötlete 3 hónapja született meg Wettstein Albert fejében, amikor a Google-nél járt tanulmányi úton. Ekkor szembesült vele, hogy nemcsak Amerikában, de idehaza is milyen mértéktelen módon zajlik az élelmiszerpazarlás. A koronavírus első hulláma során volt ideje, hogy kigondolja mit is lehetne ez ellen tenni, így nemzetközi kutatásokba kezdett, hogy megtudja más országok miként kezelik a problémát. Végül egy diákkonferencián találkozott három hasonló gondolkodású fiatallal, Zsoldos Botonddal, Perepelica Kirillel és Zwecker Bencével, innen pedig egyenes út vezetett a Munch megszületéséhez, ami Magyarországon is működőképesnek bizonyul az eddigi tapasztalatok alapján.

Ekkora sikerre nem is számítottak a hazai piacon, de ez is jól mutatja, hogy a magyar társadalom politikai nézettől függetlenül egy olyan érettségi fázisba jutott 2020-ra, amiben már felelősséget vállal a környezetének megóvásával kapcsolatban - mondta Wettstein. A Munch sikerének titka szerinte az, hogy egy apró változáson keresztül köti össze a kellemeset a hasznossal, hiszen amellett, hogy óvjuk a környezetünket, olcsóbban tudunk jókat enni, mindezt anélkül, hogy az életünket a feje tetejére állítanánk.

A felhasználók egyben minőségellenőrök is

Az alapító szerint a Munch nemcsak egy applikáció, ahol olcsóbban juthatunk élelmiszerekhez, miközben a környezetünket is óvjuk, hanem gyakorlatilag egy közösségi platform, amiben a felhasználók nemcsak vásárlók, hanem gondoskodnak a rendszer zökkenőmentes működéséről is azáltal, hogy folyamatosan visszajelzéseket küldenek a közösségi felületeken az általuk vásárolt ételek minőségéről. Kezdetben előfordult olyan, hogy gyengébb minőségű élelmiszer került a csomagba, de amint ez terjedni kezdett a nyilvánosságban, az adott vendéglátó hamar belátta, hogy ezzel nem érdemes trükközni, ugyanis a program tagjai ezt követően nem fognak tőle vásárolni.

Most a program elsődleges célja, hogy minél több vendéglátóhelynek megadják a lehetőséget, hogy a kidobásra ítélt veszteségükből plusz bevételt szerezzenek. Emellett a vidéki és egyetemi nagyvárosokat is célba vették a terjeszkedés kapcsán, és bár a házhozszállítás is szóba került, Wettsteinék úgy látják, hogy ha sikerül a kitűzött célokat elérni, mindenki számára lesz sétatávolságban elérhető Munch. A házhoz rendelés ráadásul szembe menne a kezdeményezésük lényegével, hiszen ebben az esetben kényelmi szolgáltatásról beszélhetünk, ami környezeti költséggel jár a szállítás miatt.

Hamarosan nemcsak a pazarlás ellen, de a rászorulóknak is segíthetünk az applikációval

A Munch számára fontos, hogy a társadalmi felelősségvállalás több formája is megjelenjen a profiljukban, így például a Magyar Élelmiszer Bank szervezetével is remek partneri kapcsolatot alakítottak ki. Míg ők a fölöslegessé vált tartós élelmiszereket juttatják el nagy mennyiségben a rászorulóknak, addig a Munch jóval kisebb mennyiségű ételekkel foglalkozik, olyan adagokkal, amiért nem éri meg kamiont küldeni, ráadásul rövid ideig fogyaszthatóak. Bár ebből is látszik, hogy a két oldalnak más a profilja, mégis kiegészítik egymást, nem csoda, hogy hamarosan közös kampányba kezdenek: 

Október 10-én, a Hajléktalanok világnapja alkalmából egy olyan kampányt fogunk indítani, aminek keretében az adakozók virtuális Munchok vásárlásával egy adag étellel támogathatják az otthontalanokat. Amint összegyűlt elegendő mennyiségű Munch, elvisszük egy hajléktalan szállóra.

- mondta Wettstein. 

"Együnk-Egymásért"

A Magyar Élelmiszerbank külön is készült egy őszi adománygyűjtő programmal, az "Együnk-Egymásért" projekttel - árulta el lapunknak Sczígel Andrea a szervezet sajtómunkatársa. Ennek lényege, hogy pénzbeni adományokat gyűjtenek azért, hogy minél több élelmiszer mentése és kiosztása jöhessen létre a nélkülözők számára. Éttermek, cukrászdák, vállalatok, de akár magánszemélyek is részt vehetnek az akcióban, aminek keretében jótékonysági- illetve virtuális menük megvásárlásával lehet támogatni az élelmiszermentést. 2019-ben 7,9 millió forintot sikerült így összegyűjteniük. az Élelmiszerbank egyébként 2005 óta működik hazánkban, céljuk, hogy kapcsolatot teremtsenek az országunkban felhalmozódó élelmiszerfeleslegek és az arra rászorulók között. Ezáltal elősegítik az élelmiszerpazarlás és a nélkülözés csökkenését. Működésük kezdete óta 73 ezer tonnányi élelmiszert osztottak szét, amiknek értéke megközelítette a 40 milliárd forintot. Csak 2019-ben 400 karitatív szervezeten keresztül több mint 300 000 emberhez juttattak el 11000 tonna élelmiszeradományt.