Február elsejére, vagyis ma 13 órára az ellenzéki pártok rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezték - ahogy azt múlt kedden is megírtuk. A kormánypártok azonban nem kívánnak azon jelen lenni. Napirendi javaslataik - a médiaszolgáltatásokról szóló törvényjavaslat mellett - három különböző, a kormányzat vészhelyzetbeli tevékenységére reflektáló vizsgálóbizottság felállítása.
Utóbbi javaslat szerint a következő ügyekben hoznának létre vizsgálóbizottságokat: a gazdasági válság kezelésének ellenőrzése, a koronavírus-járvány kezelésének kormányzati hibáinak feltárása, valamint az Európai Gyógyszerügynökség által nem engedélyezett kínai koronavírus vakcina beszerzésével és engedélyezésével kapcsolatos kormányzati tevékenység feltárása céljából. A határozati javaslatok benyújtói az öt parlamenti ellenzéki párt frakciójából kerültek ki. A jelentős egészségügyi, társadalmi és gazdasági károkat okozó koronavírus ellen meghozott intézkedések kétes eredményeinek apropóján látták szükségét a javaslatcsomag benyújtásának.
"A koronavírus-járvány az egész világot, így hazánkat is kihívások elé állította. Ezekre a kihívásokra azonban Magyarország rendkívül rosszul reagált. A magyar kormány gazdasági válságot enyhítő intézkedései jóval elmaradtak az Európia Unió többi tagállamának intézkedéseihez képest"
- fogalmaznak az ellenzéki képviselők az indítványaikban.
Azt is sérelmezik, hogy a meglehetősen rövid ideig és alacsony összegben járó munkanélküli ellátás megerősítése elmaradt, illetve a legfontosabb munkahelyvédelmi intézkedés, azaz a kieső bérek részbeni átvállalása is késlekedett és csak nagyon szűk réteg tudta igénybe venni.
Az első vizsgálóbizottság témáit részletező, H/14655. számú határozati javaslat általános indoklásában azt fejtik ki, hogy
"a járvány miatti gazdasági válság kormányzati kezelése komoly hibákkal tarkított: miközben a magyar emberek nem jutnak hozzá a megfelelő ellátáshoz, a kormány az oligarcháit viszont kifizeti",
például stadionépítéssel és más luxusberuházásokkal. Így a "szűkmarkúság" miatt a közép-európai régió gazdaságai mind előzik hazánkat a teljesítmény szempontjából.
Az ellenzéki javaslat azt is felrója a kormánynak, hogy többszörösen cserbenhagyta a munkavállalók mellett a magyar vállalkozásokat is. Az ő megsegítésük helyett - többek közt - állami propagandára, konzultációs levelekre, plakátkampányra költött. A társadalombiztosítási rendszer, a szociális ellátórendszer és a társadalmi leszakadás súlyos problémakörét is érintették az indoklásban. Végül hozzáteszik,
"ezen előzmények miatt több millió embert az eleve kiszolgáltatott helyzetükben, teljesen felkészületlenül ért először a járvány okozta, majd a kormány által félrekezelt gazdasági válság. A kormány pedig láthatóan teljesen lemondott az ország lakosságának egy részérről, nem csak egészségügyi, hanem gazdasági, társadalmi értelemben is".
A javaslat szerint lehetőséget kell teremteni annak vizsgálatára is, hogy "a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kormányzati kezelése érdekében tett lépések mennyiben voltak indokoltak, melyek és hol voltak indokolatlanok vagy elégtelenek" - fogalmaznak a szövegben.
A második vizsgálóbizottság munkáját taglaló, H/14728. számú indítvány indoklása arról szól, hogy a tömeges tesztelés kevéssé volt hatékony és későn indult meg, de még a kritikus időszakokban sem sikerült eredményesen eljárni. Ám hozzáteszik, hogy a rossz körülmények következtében a halálozások számarányán túl
"kiemelkedően magas volt az új fertőzések száma az egészségügyi intézményekben".
A beterjesztők a tavalyi lélegeztetőgép-beszerzési ügy tisztázatlanságára is rávilágítanak. Ám szerintük a védekezés kulcsa a hatékony vakcina és - a mostanival szemben - egy kellő részletességgel kidolgozott oltási terv. Azt is hangsúlyozzák, hogy a potenciális oltópontok megtalálása is elengedhetetlen.
A H/14723. számmal jelzett, harmadik vizsgálóbizottság életrehívásának fontosságát azzal indokolják, hogy
"2020 júniusában mind a huszonhét tagország felhatalmazta az Európai Bizottságot, hogy a nevükben tárgyaljon az oltásokra vonatkozó előrendelésekről (...) mindegyikük beleegyezett abba, hogy nem indít saját eljárást az oltóanyagok megvásárlására ugyanazoktól a laboratóriumoktól."
Ezt Stefan De Keersmaecker, a bizottság szóvivőjének nyilatkozatára hivatkozva közölték. Az EU oltási stratégiájának középpontjában a minőségi vakcinák beszerzése áll, amelyeket - szigorú kritériumrendszer mentén - az Európai Gyógyszerügynökség is "hatékonynak és biztonságosnak ítél". Ezek után jelentik ki az indoklásban, hogy "az ellenzéki pártok alapvetően oltáspártiak", s mindenkit biztatnak, hogy oltassa be magát, de csak olyan oltóanyaggal, melyet a Európai Gyógyszerügynökség engedélyezett. A kínai vakcina viszont egyelőre nincs engedélyezve az említett gyógyszerhatóság által.
Külön kiemelték azt is, hogy "a helyzet pontos értékelése azért is fontos, hogy az Országgyűlés a kormányzati hibák feltárása útján biztosítsa, hogy az ország felkészültebb legyen mind a koronavírus-járvány további kezelése, mind a jövőbeli hasonló járványok esetén" .