A koronavírus-járvány megoldását az oltóanyag jelenti
– fogalmazott Zacher Gábor toxikológus az Agora Szombathelyi Kulturális Központban tartott online előadásán. Az Ipsos kutatására hivatkozva azt mondta, jelenleg a felnőtt lakosság 46 százaléka nem oltatná magát, szemlézi az infostart.
A szakember a jelenleg rendelkezésre álló ötféle oltóanyag közül az AstraZeneca-, a Moderna-, a Pfizer/BioNTech-, valamint a Szputnyik-vakcinát bárkinek nyugodt szívvel javasolja, hiszen – mint fogalmazott – sok mindent tudunk már róluk. Hozzátette, a Sinopharmmal szemben azonban vannak fenntartásai a szakmának. S hogy miért?
Azon egyszerű oknál fogva, hogy az ezzel az oltással kapcsolatos eredményeket nem közölték le a kínaiak
– vélekedik Zacher.
A Pfizer/BioNTech, illetve a Moderna-vakcina hivatalos leirata nagyon hasonló. Az AstraZeneca más alapú oltóanyag, leírása sem tér el, azonban hatásossága nem becsülhető meg az 50 évnél idősebb korosztály esetén, ismertette a szakember.
A Szputnyik-vakcina kapcsán úgy fogalmazott, arra sem kell negatívan tekinteni, „hiszen az oroszok is kiterítették a kártyáikat”, még ha ez sokkal több krónikus betegség esetében kontraindikált. Ez azonban, úgy véli, nem gond, hiszen az egészséges, 60 évnél fiatalabb korosztály számára tökéletesen megfelelő.
A kínai Sinopharm-vakcina esetében van egy olyan megfogalmazás, hogy nem ajánlott azon személyeknek, akiknél a krónikus betegség nincs megfelelően egyensúlyban vagy a krónikus betegség akkut fellángolása történik, esetleg kórtörténetében túlérzékenység szerepel
– mondta a toxikológus hozzátéve, az, hogy például „nincs megfelelően egyensúlyban”, nagyon nem egzakt megfogalmazás, így megkérdőjelezhető.
Zacher azt is megjegyezte, egyik oltóanyagnál sem volt idő olyan vizsgálatok elvégzésére, amelyek megmutathatnák, azok más gyógyszerekkel milyen kölcsönhatásban vannak.
Erősödő függőségek
Az online előadáson a toxikológus arról is beszélt, hogy a járványidőszak alatt több lett az alkoholbeteg és a gyógyszerfüggő Magyarországon, továbbá olyan függések is erősödtek, mint a közösségi oldalak használata vagy épp a sorozatnézés.
Mint fogalmazott, a pandémia kitörölhetetlen nyomokat hagy életünkben: a tartós stresszhelyzet szorongáshoz vezet, ami végül depressziót okozhat.
Zacher hangsúlyozta,
Ennek kapcsán példaként az Egyesült Államokat említette: ott ugyanis míg 2019-ben a felnőttek 43 százaléka azt mondta magáról, mentálisan kiváló állapotban van, úgy ez a szám 2020-ban a pandémia alatt 34 százalékra csökkent.
A világjárvány hatására a feszültségoldó szerek piaca tavaly 10 százalékkal nőtt, egy másik gyógyszercsoport, a hangulatjavító antidepresszánsok esetében pedig 4 százalékos emelkedés volt tapasztalható. A toxikológus emlékeztetett rá, az emelt adagok mellett 8-10 hét alatt kialakulhat a gyógyszerfüggőség.
A járványhelyzet az alkoholfogyasztásra is hatással volt: 6-8 hét alatt szinte észrevétlenül bele lehet csúszni egy alkoholbetegségbe, jegyezte meg példaként hozva, ha a Hévízi-tó 96 százalékos alkohol lenne, azt Magyarország évente háromszor kiinná.
A szakember felhívta a figyelmet annak a veszélyére is, miszerint a közösségi média használata a kábítószerekkel megegyező függést okozhat.
Hazánkban körülbelül 6 millióan használják a Facebookot, legalább felük ébredéskor először a telefonját nézi meg. Egy felmérés szerint pedig 12 és 36 év közötti korosztály nulla százalékban bírná ki 24 óráig mobiltelefonja nélkül. Zacher beszélt arról is, a like-gyűjtés is okozhat függőséget, de legalább akkora veszély az is, hogy kitárulkozunk, mindent megosztunk a közösségi oldalakon.
Az evés is lehet kompenzálás, tért ki rá a szakember. Úgy véli, ha nem lesz változás, 2030-ra a tavalyi évhez képest körülbelül 100 millióval fog megemelkedni az elhízott fiatalok száma a világon.
De hogy legyen valami pozitívum is, a járványhelyzetnek köszönhetően egy függőségnél javulás tapasztalható: ez pedig nem más, mint a kábítószer-használat. Mivel drágultak és nehezebben lehet hozzájuk férni, így csökkent az alkalmi használók száma is.