A nők jogainak tiszteletben tartása és a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult feszültség csökkentése a Törökországgal folytatott párbeszéd folytatásának fontos előfeltételei között szerepelnek - jelentette ki Ursula von der Leyen az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének az európai uniós és a török vezetés között április elején tartott találkozó eredményéről folytatott vitáján.
Az MTI tudósítója szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen április 6-án közösen tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török államfővel az EU és Törökország közötti kapcsolatokról. A találkozó kezdetekor kiderült, hogy csak két fő részére készítettek ki karosszéket, amelyeken Erdogan és Michel foglalt helyet, miközben az EB elnökének csak egy távolabbi díványon jutott hely.
Ursula von der Leyen a kanapébotrányként elhíresült esettel összefüggésben a hétfői vitán hangsúlyozta: elvárta volna, hogy bizottsági elnöki tisztéhez megfelelő bánásmódban részesüljön Ankarában, az illetlen bánásmód azonban egyszerűen női mivolta miatt érte.
"Megbántva és megsértve éreztem magam nőként és európaiként is. Az eset ugyanis nem a protokollról, hanem az Európai Unió értékeiről szól. Azt mutatja, mennyire messze járunk attól, hogy a nőket mindig és mindenhol egyenlőként kezeljék"
- fogalmazott.
A bizottsági elnök a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzését célzó, az Európa Tanács égisze alatt elfogadott isztambuli egyezmény ratifikálására szólította fel az attól még távolmaradó tagországokat. Azt hangsúlyozta, a távolmaradás, illetve az, hogy Törökország nemrégiben bejelentette: kivonul az egyezményből, rossz jelzést küld a nők jövőbeli helyzetére vonatkozóan. Szükségesnek nevezte, hogy az Európai Unió nemzetközi szervezetként csatlakozzon az egyezményhez.
Ursula von der Leyen a Törökországgal fenntartott párbeszéd folytatásával kapcsolatban a nők jogainak tiszteltben tartásának fontossága mellett hangsúlyozta, Ankarának a Görögországgal és Ciprussal a Földközi-tenger keleti felében a szénhidrogén-források kitermelése miatt kialakult feszültség csökkentésére kell törekednie, valamint végre kell hajtania az Európa Tanács égisze alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéleteit a gazdasági és migrációs együttműködés megerősítéséhez.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke beszédében kiemelte:
az EU Törökországgal fenntartott kapcsolata "nehézségekkel terhes, komoly és kényes", egyebek mellett Ankara jogsértései miatt. A kapcsolatok elmélyítése mindaddig nehéz marad, amíg Recep Tayyip Erdogan török elnök irányítása alatt a tekintélyelvűség kiépítése folytatódik
- mondta.
Fontos a török kérdés
Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője felszólalásában kijelentette, hogy a Törökországgal ápolt kapcsolatok romlása "sajnálatos tény". A kapcsolatok alakulásával összefüggésben az EU bírálhatja ugyan Ankarát egyebek mellett az emberi jogok és a demokratikus normák megsértése miatt, ugyanakkor nem hibáztathatja egyedül Törökországot a jelenlegi helyzetért.
A képviselő az okok között egyebek mellett Ciprus uniós csatlakozását említette azt megelőzően, hogy az ország rendezte volna az etnikai megosztottság nemzetközi kérdését. A kérdés elmulasztott lehetőségének orvoslása kell ahhoz, hogy az EU csökkenteni tudja a kialakult feszültséget és javítani tudjon kapcsolatain Törökországgal
- tette hozzá a Jobbik képviselője.