(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)
Nem újdonság, hogy a magyar kormány álkérdésekre adott álválaszokra alapozva akar áltámogatást kapni egy választási kampányban, hiszen az Orbán-rendszer egyik alapvető manipulációs eszközét jelenti a többértelmű, és alapvetően hibásan - vagy hazug módon - feltett kérdésekre adott buta válaszok büszke visszahivatkozása.
Nincs ez másképp az Orbán Viktor által bejelentett ötpontos népszavazással sem, amelyek egy olyan alternatív világot festenek le, ami soha nem létezett és nem is fog létezni, jelesül, ahol ilyen fura ruhás buzik bejárkálnak megszeppent gyermekeinkhez a suliba és elmagyarázzák nekik, hogy mire kell majd izgulniuk, ha megnőnek.
Nyilván, mindig meglesz az a sérült választói közeg, ami a kötelező ellenségképkeresés során valamilyen hazugságban akar hinni, mert csak egy hazugságot képes könnyedén legyőzni: annak nem kell érvelni, az nem védi meg magát, nem kell hozzá sem ész, sem kitartás - hiszen nem létezik, csak szavakban és néhány papíron. Aztán legyőzik, örülnek neki, és azzal a lendülettel el is mennek szavazni a főnire.
De a kormánynak nem ezen a szinten kellene mozognia, és főleg nem kellene hazug propagandával szélesítenie ezt a kört, mert ez akkor is hazaárulással ér fel, ha a jog nem ismeri fel az ilyen manipulatív törekvések nemzetrontó célját.
Így nem létező ellenségek helyett inkább azt kellene betiltani, hogy a kormány a saját politikai kielégülése érdekében manipulatív kampányokra égesse el a közpénzt, miközben ha valóban érdekelné a magyar társadalom állapota, akkor azt nem gyermekek kitalált átműttetésének népszavazáson való elítélésével szórakozná el, hanem inkább kezelésbe venné a végtelen számú alkoholbeteget, vagy a családon belüli erőszakkal foglalkozna, esetleg az áldozatvédelmet kiszedné a tahó bürokráciából, netán felfogná, hogy ilyen gyenge szociális hálóval továbbra is tíz- és százezrek maradnak környezetük terrorja alatt, és végül lehet, hogy ezekből az áldozatokból rendes, jó, családos, heteró adófizetők sem lesznek, akik meccsre mennének.
De ezek a dolgok láthatóan nem érdeklik őket, mert igazi politizálásnál jövedelmezőbb a madáretetés.
A folyamatos öndicsérgetés, kamu kérdezősködés, ilyen-olyan konzultálgatás valójában nem, hogy nem szükséges, és nem, hogy nem demokratikus, hanem maga a politikai maszturbáció, ami a tévéből, rádióból, plakátokról nem csak a felnőttekre káros, hanem a gyermekekre is, mert ezeket ők is látják. Tiltsák be!