Orbán Viktor 2007-ben, a Fidesz 19. születésnapi rendezvényén a következőképpen fogalmazott:
Szeressék, hogy Magyarország egy nyugatos ország, ami azt jelenti, hogy hiszünk az emberi akarat szabadságában, és hiszünk az egymásért vállalt kölcsönös felelősségben, ami elválaszthatatlan része a nyugati kultúrának. Lehet, hogy az olaj keletről jön, de a szabadság mindig nyugatról érkezik.
A 2018-as évértékelőjében azonban már úgy fogalmazott, hogy
Bármennyire abszurd is, a helyzet az, hogy a veszély ma nyugatról fenyeget bennünket. Ezt a veszélyt a brüsszeli, berlini és párizsi politikusok hozzák a fejünkre. Azt akarják, mi is vegyük át az ő politikájukat, azt a politikát, amely bevándorlóországgá tette őket, és megnyitotta az utat a keresztény kultúra hanyatlása és az iszlám térnyerése előtt.
Bő tíz év alatt gyökeres fordulat következett be tehát a Fidesz és Orbán Viktor Európa-képében és minél messzebbre tekintünk vissza, annál inkább szembeötlővé válik a drasztikus véleményváltoztatás.
A Fidesz 2002 és 2010 között számos programmal és vitairattal jelentkezett, amelyekből a leginkább rekonstruálni lehet, hogy a párt és annak vezetése mit gondolt Európáról ebben az időszakban, amikor a párt az ellenzéki padsorokat koptatta a parlamentben. A Fidesz 2002-ben A jövő elkezdődött nevű vitairatában még a világtörténelem legsikeresebb együttélési projektjének nevezte az Európai Uniót, amely sikerrel képes alkalmazkodni a folyamatosan változó világhoz, így Magyarország számára sem lehet más a cél, mint ehhez a közösséghez tartozni. Megjelenik még az írásban Európa mintaadó jellege, mind gazdasági (sikeres piacgazdaságok kiépítése), mind politikai (ellenőrzött hatalomgyakorlás gyakorlata) értelemben. Emellett a nyitott határok értékét is kiemeli a program, amit érdekes módon a mostani kilépést fontolgató kormánypárti írásokban és nyilatkozatokban nem emlegetnek, mint olyan vívmányt, amely a kilépéssel elveszne. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy 2002-ben a korlátok lebontását Európa felé még szinte a legfontosabb előnynek nevezték.
{block:block_content:83f6f420-ec81-488d-9ade-46fde05c55af}
Még a 2009-es EP-programban is azt olvashatjuk, hogy az Európai Unió a garancia arra, hogy megvédje az országot a szocialista kormány túlkapásaitól, sőt
Ma már ezt nyilvánvalóan a magyar belügyekbe való durva beavatkozásnak tekintené a Fidesz.
A Fidesz lényegében a 2010-es országgyűlési választás és kormányváltás óta nem készített írásos programot, így a miniszterelnök különféle rendezvényeken elmondott beszédeit (évértékelők, Tusványos, Kötcse, március 15.) tekinthetjük iránymutatónak, ami a Fidesz Európához való hozzáállását illeti. Ekkor már a 2008-09-es gazdasági világválság kapcsán megkérdőjelezi Európa vezető szerepét a világban, a válságkezelés kudarcáért pedig az Európai Unió elavult intézményrendszerét okolja. Ekkor még azonban maga az Unió eszméje mellett kiáll, hiszen óriási siker, hogy több évtizedes békét és jólétet hozott Európába. Kiemeli, hogy Magyarország is egy erős EU-ban érdekelt, azonban itt már jelzi, hogy komoly nézeteltérései vannak a konkrét elképzelések terén az európai establishment képviselőivel. Orbán tehát úgy magyarázza Európa-politikáját, hogy nagy támogatója magának az európai integrációnak, azonban a „brüsszeli elittel” nem tud együttműködni, mivel teljesen mást gondolnak a világról.
Brenner Koloman: Valós veszély a Huxit
A Huxit egy valós veszély - hívta fel a figyelmet Brenner Koloman, a Jobbik országgyűlési képviselője és az Országgyűlés alelnöke az Alfahír kérdésére csütörtöki sajtótájékoztatóján, miután az elmúlt időszakban a kormánypárti sajtóban és kormányzati szereplőktől is elhangzottak olyan vélemények, hogy Magyarországnak el kellene gondolkodnia az uniós tagságáról.
A 2015-ös menekültválságot követően fordul igazán és egyértelműen Orbán az EU ellen, egyre inkább háborús kifejezések segítségével (csata, hadjárat, lövészárok stb.) jellemzi a két fél közötti kapcsolatot. Ráadásul maguk a kifejezések is egyre inkább negatív jellegűek, ahogy azt a 2017-es tusnádfürdői beszéd egy részletéből is láthatjuk:
rágalomhadjárat, kötelezettségszegési eljárás, ilyen cikkely, olyan cikkely. Azonban rögzítsük azt is, hogy a sokszor durva, alpári, sőt időnként bunkó megnyilvánulásokkal szemben Magyarország eddig higgadtan és kulturáltan, azt is mondhatnám, hogy európai stílusban védte meg a saját érdekeit
A viszony végleges megromlását jól szemlélteti az írás elején idézett 2018-as évértekelő beszéd tartalma is.
Mindezek miatt reális lehet az ellenzéki pártok azon aggodalma, hogy amennyiben a Fidesz megnyeri a 2022-es országgyűlési választásokat, akkor a következő ciklusban elindíthatja hazánk Európai Unióból való kilépésének a folyamatát. A 2022-es választás során így talán minden eddiginél nagyobb tétje lesz annak, hogy végül ki mellett döntenek a magyar választópolgárok, amikor egy áprilisi vasárnapon az urnákhoz járulnak.