Miért éppen az előválasztás mozgatta meg a fiatalokat?

előválasztás
Fotó: Facebook

Az elmúlt hónapokban egyértelműen sikerült az ellenzéknek a közbeszédet tematizálni az első országos előválasztással. Még az előválasztás előtt egy korábbi írásomban foglalkoztam a generációm (y generáció) politikai aktivitásával. Abban már utaltam arra, hogy a generációm – a tapasztalataim alapján – egyre inkább a politikával aktívan foglalkozó generációvá válik, ám az előválasztáson megjelent fiatalok aktivitása még engem is meglepett. Most ezt a jelenséget szeretném jobban szemügyre venni.

(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)

Az elmúlt 30 évben kevés olyan intézmény született amely arra hivatott volna, hogy a választópolgárok a választójogukkal szélesebb körben élhessenek, azaz az önkormányzati, valamint országgyűlési választásokon is túl. Talán ezidáig senki sem tudta igazán, hogy ez miként orvosolható, habár hozzá kell tenni, hogy nem is volt az eddigihez hasonló politikai helyzet, ugyanakkor az ellenzéki együttműködés ezt is magával hozta. Ezt az intézményt sokan sokféleképpen kommentálták, voltak akik felesleges kiadásnak, voltak akik túlzott bürokráciának gondolták. Ám, a támogatói bázis mindennél nagyobbá vált hetek, hónapok alatt. Az előválasztás a szélesebb körű választói akarat kinyilvánításon túl egy új generáció politikai igényét is kielégítette.

A fiatalok ennek köszönhetően azt látták, hogy közvetlenebb módon tudnak bekapcsolódni a politikába, azaz eldönthetik, hogy egyáltalán a szavazólapokra kik kerüljenek fel, így pedig lehetőséget teremt arra is, hogy a generációnkhoz korban közelebb álló jelöltek kapjanak végre lehetőséget. Ez a fiatal társadalomban egy új „felelősségtudatot” teremtett, hiszen a jövőnk sokban múlik azon, hogy valóban minden választókerületben s legesélyesebb jelölt hívja ki a kormánypárti jelöltet. A másik nagy kiváltó ok véleményem szerint a politikai vitakultúra évek óta nem látott gyors, radikális változása volt. Végre nem hogy egy, hanem több miniszterelnökjelölti vita is került megrendezésre, valamint számtalan egyéni képviselő-jelölti vita, amely segítette a választókat a döntésük meghozatalában.

Új intézmény, új kommunikáció

Ahogyan azt fentebb már megemlítettem, megváltoztak a kommunikációs elemek, mondhatni fiatal „kompatibilisek” lettek. Ugye ahhoz hogy egyáltalán vita alakulhasson ki kellenek tervek, programok. Az előválasztási viták alkalmával pedig pont ezek lettek ütközetve, és ha megnézzük ezeket a programokat akkor láthatjuk, hogy egy jelentős részük már alapvetően is a fiataloknak lett címezve, pl: a bérlakásépítési program. Természetesen a vitákon kívül is igyekezett mindenki a fiatalok megszólításával, Facebookon, Instagramon, illetve egyéb közösségi platformokon keresztül. A virtuális valóságon túl észrevehető volt, hogy volt egy olyan intenzív országjárás, amely az eddigieknél talán nagyobb érdeklődést mutatott a fiatalok részéről.

A sztereotípiák ellenére számos vidéken nem elég a közösségi média a fiatalok megnyeréséhez, s ezt most szinte az összes résztvevő észrevette. Végső soron pedig az is egy pozitív hozadéka ennek a történelmi intézménynek, hogy már most részt vehettek olyan állampolgárok a szavazáson, akik még ugyan nem választókorúak, viszont az országgyűlési választásig betöltik a 18. életévüket, ez pedig egyértelműen megmozgatta az érintetteket.

Generációváltás in the house?

Persze nem csak a fiatal, politizáló, aktív szavazók, hanem a képviselőjelöltjek egy része is az eddigi ,megszokott korosztályhoz képest fiatalabbak voltak. Fiatalként úgy gondolom, hogy ez egy nagyon pozitív dolog, pártállástól függetlenül, az Y és Z generáció kapcsán megfigyelhető, és tapasztalható az, hogy a közös politikai kohézió tud fejlődni. Ugyan világok választhatnak el a generációkon belül is a politikai hovatartozás, gondolkodás miatt, viszont vannak olyan nemzeti ügyek, amelyek ezt felülírják, és konstruktív vitának köszönhetően egy mindenki számára elfogadható, és támogatható javaslat tud keletkezni. Erre van példa globális szinten is a fiatalok körében például, a klímaváltozás kérdésében, vagy az ifjúsági szervezetek kerekasztal összejövetelei során.

Több helyen is a fiatalabb képviselők nyerték az előválasztást, ami jó üzenet a választók felé. A fiatalítás vidéken is látszik például Miskolc esetében, ahol Borsod Abaúj Zemplén megye 1.sz választókerületben Szilágyi Szabolcs győzött aki a Jobbik Ifjúsági Tagozatának korábbi alelnöke, vagy megemlíthető itt Salamon Gergő, vagy Schwarcz-Kiefer Patrik is. Ők mind olyan vidéki fiatalok, akik az elmúlt évek alatt aktívan részt vettek a környezetük politikai életében, avagy országos szinten az ifjúságpolitikában. Nekik ezúton is gratulálni szeretnék, és minden hasonló, fiatal jelöltnek, mert most ők a politikai generációváltással egy új, fiatalok számára is pozitív fejezetet tudnak majd nyitni.

Fiatalokat a politikába? Fiatalokat a politikába!

Ha a társadalom egészét nézzük, a fiatalok politikai szerepvállalásával kapcsolatban, akkor megosztó is tud lenni a téma. Vannak olyanok, akik még azt tartják, hogy a fiatalok ne politizáljanak. Mostmár látható, hogy ez a gondolat nem csak nem valósul meg, hanem egy erőteljes „néma” válasz érkezett a szavazóktól. Meglátásom szerint az, hogy voltak fiatal jelöltek a generációm számára „fogyaszthatóbbá” tették a politikát. Hosszútávon szerintem ez egy egyébként is végbemenő folyamat, de most az előválasztásnak köszönhetően ez előbb érkezett bizonyos esetekben. Számtalanszor volt olyan, hogy a barátaimmal, amikor a politikáról beszéltünk néma csendfalak húzódtak, mert otthon vagy nem beszéltek a politikáról, vagy csak negatív kontextusban.

Lehetnek ugyan különböző vélemények arról, hogy a fiatalok aktívabbá váltak, de a következő választások tekintetében ez egyértelműen egy jó pont az ellenzéknek. Az ellenzéki előválasztás vs. stop mindenki petíció csatát. ami a fiatalokat illeti. egyértelműen az előbbi nyerte. Mind az első, mind a második forduló során rengetegen fáradtak a sátrakhoz. Ha megnézzük az utóhatásokat, kommenteket, akkor az is látható, hogy az ellenzék számíthat a fiatalok bizalmára jövő tavasszal, ami számszerűsítve több ezer embert jelent, és ha a jelenlegi közvélemény-kutatásokra tekintünk abból kiolvasható, hogy minden szavazatra szükség lesz!

Összegzésképpen azt látom, hogy a fiatalok politikai szerepvállalásával kapcsolatos írásomban tett megállapításom, miszerint a generációm politikus generációvá vált, az előválasztás csak megerősítette, és egyre napról napra egyre többen válnak azzá!

A cikk szerzője Szabó Bence, a Jobbik Ifjúsági Tagozatának alelnöke.