Büntetni, vagy jutalmazni? Mit kell tennünk az állattartókkal, hogy jól viselkedjenek?

Büntetni, vagy jutalmazni? Mit kell tennünk az állattartókkal, hogy jól viselkedjenek?

Civil állatvédők és ellenzéki politikusok is támogatják az állatvédelmi törvény szigorítását, ugyanakkor van köztük aki megkésettnek és kevésnek tartja, míg mások szerint az eddigi törvényeket sem tartották be teljes mértékben a hatóságok, így a szigorítások nem fognak érdemi változásokat hozni – erről az Ez Budapest! nevű rendezvénysorozat keretében beszélt péntek este dr. Beleznay Zsuzsanna köztisztaságért felelős VI. kerületi jobbikos alpolgármester, Demeter Márta országgyűlési képviselő, Perédi Gergely, a Tetovált Állatmentők elnöke, Zamecsnik Balázs vezető állatorvosi asszisztens, valamint Kapin Richárd, a Szurkolók az Állatokért mozgalom vezetője.

A konferencia vendégei átfogóan beszélgettek a főbb állatvédelmi kérdésekről, a köztisztasági felvetésektől a hajléktalankérdésen át a bántalmazásokig, szaporításokig, viadaloztatásokig, vagy éppen a hatósági fellépésekig és büntetési tételekig.

Demeter Márta szerint a kérdést ott érdemes megfognunk, hogy sokszor csak akkor beszélünk állatkínzásról, ha valamilyen kirívó, tragikus eset kerül nyilvánosságra, pedig a hétköznapok során is nagyobb hangsúlyt érdemel a téma. Példának említette saját, talált macskáját, aminek a koponyájába egy légpuskalövedék fúródott.

A parlamenti képviselő tisztázta, ellenzéki politikusként is támogatja az Országgyűlés előtt álló törvénymódosítást, ugyanakkor a bíróságokon az eddigi büntetési tételeket sem használták ki a bírák, így ahhoz, hogy érdemi javulásról beszélhessünk, a végrehajtásra is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Demeter Márta úgy vélte, az állatok bántalmazását nem lehet elválasztani a klasszikus családon belüli bántalmazástól, mert ugyanúgy a gyengébbekkel szembeni dühkifejtésről van szó, mint amikor a családtagokat éri fizikai sérelem. A képviselő szerint az áldozatok sorában az állatot majd az ember fogja követni, általánosságban pedig kijelenthető, hogy

egy országban az állatok jóléte jelenti a társadalom állapotának fokmérőjét.

Perédi Gergely szintén támogatja a törvényi szigorítást, de az szerinte egy „nesze semmi, fogd meg jól” típusú cselekedet, pontosan azért, mert már a korábbi állatvédelmi törvény alapján is sokkal komolyabb eljárásokat lehetett volna végezni, komolyabb ítéletek hozatala mellett.

A Tetovált Állatmentők elnöke ezért úgy látja, hiába vannak remek tételek a törvényben, például arról, hogy még a viadalok nézőit is büntessék a hatóságok, a korábbi ígérgetések és teljesítmények miatt egyelőre nem látja pozitívnak a jövőt.

Nem mindenkinek kell állatot tartania

Beleznay Zsuzsanna arra a nézőpontra hívta fel a figyelmet, hogy valójában már az is tudatos állatvédelemnek számít, ha valaki nem tart állatot, mert tudja, hogy az életkörülményei nem illeszthetők hozzá megfelelő mértékben – ilyen lehet az is, ha valaki egyszerűen nem ér rá az állat mindennapos gondozására, vagy más okból alkalmatlan a feladatra.

A terézvárosi alpolgármester szerint Budapesten nagyjából 200 ezer kutya lehet, aminek napi 40 tonna ürülékét kell megfelelően kezelni, és ez komoly kihívásokat jelent az olyan belső kerületekben, mint a VI., hiszen a magas beépítettség miatt kutyafuttatók telepítésére korlátozottak a lehetőségek. Ugyanakkor másik részről a gazdák felelőssége az, hogy a köztisztaságot fenntartva felszedjék kutyáik után az ürüléket, és azokat a megfelelő, erre kialakított kukákba dobják. Ilyenkor persze felmerül az a kérdés is, hogy az állattartókkal szemben pozitív ösztönzést, azaz jutalmazást kell-e bevezetni, vagy pedig sokkal szigorúbb büntetéseket, hogy betartsák az előírásokat.

Zamencsik Balázs arra mutatott rá, hogy állatkínzást nem feltétlenül rossz körülmények között élő, az állathoz nem értő emberek követnek el: az ő mentett kutyája például egy olyan embertől lett elvéve, aki kiállításokra járt az ebbel, de ha nem mentek jól a dolgok, akkor elverte.

Az állatorvosi asszisztens bírálta az enyhe ítéleteket hozó bírósági gyakorlatokat, szerinte addig nem lesz érdemi változás, amíg egy elkövető százezer forint bírsággal megússza a kínzást úgy, hogy nincs letöltendő ítélet, és még az állatot sem kobozzák el tőle.

Kapin Richárd is támogatja a törvényi szigorítást, de másokhoz hasonlóan ő is kiemelte, hogy gyakran hiába bizonyított az állatkínzás ténye, az elkövetők jelentéktelen büntetéseket kapnak. Az állatvédő szurkolók vezetője emlékeztetett arra az esetre, amikor egy idős asszony az autója után kötötte kutyáját és ezzel brutális módon végzett az állattal.

A szurkolók a tárgyalások során rendre megjelentek a bíróságokon, innen is tudják, hogy az idős asszony nem fogta fel tettének súlyát, az első fokon meghozott, felfüggesztett szabadságvesztése kihirdetésekor is arról beszélt, hogy nem bánta meg tettét, mert a kutyát meg kellett büntetni. Ennek ellenére sem küldte a bíró börtönbe, ami Kapin szerint egyértelműen azt bizonyítja, hogy nem csak a törvények milyensége a fontos, hanem azok betartása is. A balotaszállási állatkínzóval szemben még mindig nem hoztak jogerős ítéletet.

A szaktudás a civileknél van

Perédi Gergely a beszélgetésen azt mondta, a civilek szaktudását ma nem veszik kellően figyelembe, a politika és a hatóságok nem veszik komolyan őket. Ez azért is komoly probléma, mert a valódi szaktudás náluk van, a rendőrség és bíróságok pedig sokszor felkészületlenek a témában. Ehhez hasonló állásponton volt Zamencsik Balázs is, aki szerint még mindig előfordul, hogy „csak egy kutya” alapon addig nincs érdemi intézkedés, míg nem történik brutalitás.

A szurkolók vezetője, Kapin Richárd szerint ha rendőri intézkedést kell kérniük, túlnyomó többségben kimennek a járőrök és az együttműködés is korrektül tud zajlani, bár erre kapitányságok között eltérő példák vannak. De például volt olyan esetük is, amikor egy bántalmazott kutyát kimenekítettek egy ingatlanról, és ezért végül őket bírságolták meg.

A résztvevők kitértek a hajléktalankérdésre is: ismert jelenség, hogy utcán élő emberek kutyákkal koldulnak. Ennek több fajtája létezik, egyes emberek az utolsó társukként élnek együtt kutyájukkal, míg mások csak a járókelők felé akarnak sajnálatot és szimpátiát kelteni, de valójában nem gondozzák az állatot, az adományokat nem rájuk fordítják. Míg a kérdést emberi jogi és állatvédelmi szempontok nehezítik, tény, hogy a hajléktalanmaffia is eszközként tekint erre a koldulási formára, és az is kétségtelen, hogy az állatok gyakran sérülnek közben, felvetve az állatkínzás kockázatát.

A fórumon szó esett arról, hogy a hajléktalanszállókon kutyakenneleket kellene rendszeresíteni, amire már van példa Budapesten, de nem számít bevett gyakorlatnak. Ettől a szakemberek azt várják, hogy azok is bemennek a szállóra, akik most a kutyáik miatt nem teszik. Kapin Richárd azt mondta, a szurkolók bármelyik szállónak felajánlják a segítséget a kennelek kiépítésében és a kutyák gondozásában. Zamencsik Balázs hozzáfűzte, ezt csak úgy lehet megvalósítani, ha féreg-, bolha-, rüh- és atkamentessé teszik az állatokat, de ez könnyen kivitelezhető.

Nem figyelnek, kinek adják oda az állatot

Kevés olyan lehetőség van, amikor valakitől előre meg lehet tagadni egy állatot, de amikor erre mód nyílna, akkor sem feltétlenül történik meg. Erről az Illatos úti menhellyel kapcsolatban beszéltek, kritizálva, hogy ötezer forint ellenében gyakorlatilag bárkinek, bármilyen állatot odaadnak. A szakértők szerint ehelyett mérlegelni kellene azt, hogy az örökbefogadó személy fizikailag alkalmas-e az állat tartására, vizsgálni kellene, milyen körülmények közé fogja hazavinni, és tisztában van-e egyáltalán azzal, hogy mennyibe kerül fenntartani egy házi kedvencet.

A szakmai hiányosságokról Zamencsik Balázs külön megemlítette, hogy nemrég a fokozott ellenőrzések során tíz állatorvos praxisát vonták be azért, mert kenőpénzért hajlandóak voltak hamis igazolásokat kiadni például oltásokról vagy ivartalanításról.

A rendezvényen a nézők között részt vett Szilágyi György és Kálló Gergely jobbikos országgyűlési képviselő is. Az Alfahír kérdésére Kálló Gergely, mint a párt állatvédelemért is felelős szakpolitikusa azt mondta, a társadalom részéről megvan az igény a szigorításokra és az elrettentő ítéletekre, de van még hová fejlődni: több évtizedes kommunista múltunkban ugyanis az volt a trend, hogy vagy elajándékozták, vagy agyonverték a kutyakölyköket, valamint láncon tartották a kutyákat egész életükben. Utóbbi jelenség a mai napig nem tűnt el.

Kálló szerint szükség van egy hatósági jogkörökkel bíró szervezetre Magyarországon, ha úgy tetszik, nevezhetjük ezt Állatrendőrségnek is. Jelezte, az ehhez kapcsolódó petíció is sikeres volt, de valójában akkor beszélünk erről, amikor maguk a rendőrök is alacsony fizetést kapnak és tömegével akarnak leszerelni, tehát ilyen körülmények között csak az ebrendészet hatósági jogkörének bővítése maradhat alternatíva.

Kálló Gergely radikálisnak tartja magát abban a kérdésben, hogy az állatokkal rosszul bánó emberek viselkedését hogyan befolyásolják, így szerinte komoly pénzbüntetést kell kapnia annak, aki az előzetes felszólítások ellenére sem változtat például azon, hogy egész életében láncon tartsa a kutyáját.

A jobbikos parlamenti képviselő azt mondta, ha 2022-ben az összefogásnak sikerül kormányt alakítania, létrehozzák az állatvédelmi ombudsman hivatalát, és megvizsgálják annak a lehetőségét is, hogyan lehet az állatok alkotmányos védelmét bevezetni; ez lényegében azt jelentené, hogy a legfőbb hivatalokon belül külön csoportok foglalkoznának az állatokkal.

Az ellenzéken belül egység van abban a kérdésben, hogy az állatvédelmet az elmúlt harminc évvel szemben végre komolyan kell venni, és Európa legszigorúbb dohányzási törvényén túl itt az ideje a legszigorúbb állatvédelmi törvényét is meghoznunk.

Perédi Gergely mindemellett rámutatott arra, hogy a civil állatvédők lényegében közfeladatot látnak el működésük során, tehát az állam helyett dolgoznak.

Abban a résztvevők mind egyetértettek, hogy a jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb forrást kellene biztosítani a civilek számára, ugyanakkor eltérő véleménnyel voltak arról, hogy az ilyen szervezetek jogköreit is bővítsék-e, ez ugyanis félő, hogy visszaélésekhez vezethetne.

A szakértők azt is támogatják, hogy az állattartást bizonyos jogosítványhoz kössék: úgynevezett „kutyajogosítványra” több nemzetközi példa is van, Kapin Richárd szerint ezt még kategorizálni is lehetne az autóvezetéshez hasonló módon, hiszen hatalmas különbségek vannak egyes állatok jellemzői között.

A konferencián többnyire a kutyatartásról esett szó, de az állatvédelem természetesen ennél jóval bővebb terület, ami a házi kedvenceken túl a haszonállatokra is kiterjed. A parlament előtt lévő törvényi szigorítás számos ponton új távlatokat nyit az állatvédelemben, ugyanakkor ha az igazságszolgáltatás nem igazodik hozzá, a civil szféra pedig továbbra sem kap értelmezhető mértékű állami támogatást, komoly eredményeket aligha várhatunk.