Egészségügyi dolgozók kérésére “Pótlékelvonások az egészségügyben?” címmel írásbeli kérdést nyújtott be Rig Lajos jobbikos parlamenti képviselő a témában illetékes miniszternek, Kásler Miklósnak még októberben. A politikus amiatt fordult a miniszterhez, mert bár a márciusi új szerződéssel az alapbérük nem változott, de a kórházak likviditási helyzetre hivatkozva több osztályon is megkezdték a pótlékelvonásokat.
- Elvonták az ápolói hűségdíjat,
- kilátásba helyezték a szakterületi támogatás elvételét,
- továbbá elvonják az ún. helyettesítési illetménykiegészítést az üres álláshelyekre vonatkozó pénzösszegből, valamint
- a többletfeladatok ellátásáért sem jár kiegészítés.
- Nem finanszírozzák az intenzív osztályon történő szakdolgozói álláshelyekért járó pótlékokat sem!
– sorolta az ellenzéki országgyűlési képviselő.
Rig becslése szerint ezzel átlagosan 50-100 ezer forinttal kereshet kevesebbet több száz egészségügyi dolgozó. Ráadásul úgy, hogy a járvány során nem ritkán túlterheltek voltak.
A Jobbik egészségügyi szakpolitikusa mindezek tükrében többek közt azt kérte az emberi erőforrások miniszterétől, hogy küldje el részére a pótlékelvonás törvényi hátterét, valamint válaszoljon arra, hogy módjában áll-e a kormánynak megoldást találni a pótlékok – legalább egy részének – további folyósításának lehetőségére.
A képviselő arról is tájékoztatást várt, hogy továbbra is részesülnek-e adható pótlékokban a szakdolgozók az ajkai, a veszprémi, a keszthelyi, a győri, a székesfehérvári, szombathelyi, a nagykanizsai, a pápai és a tapolcai kórházakban, s amennyiben igen, konkrétan melyik intézményben, melyik pótlékokat kapják a dolgozók? Emellett a HBCS-értékek és a kórházak likviditási helyzetére vonatkozó adatok megküldését is kérte.
Szombaton Rig Lajos arról számolt be közösségi oldalán, hogy megkapta a választ, Pintér Sándor belügyminisztertől.
Az ominózus, november 16-án kelt Pintér által jegyzett válaszban szó szerint ez áll:
"Tájékoztatom, hogy a szakdolgozók keresete több elemből tevődik össze: alapilletményből (garantált illetmény), jogszabályban rögzített illetménypótlékokból, munkáltatói döntésen alapuló juttatásokból, mozgóbérelemekből (ügyeleti díj, készenléti díj, rendkívüli munka) és az OKFŐ (Országos Kórházi Főigazgatóság – a szerk.) utasításon alapuló juttatásokból. Fenti elemekből az illetménypótlékok az azok alapjául szolgáló feltételek teljesülése esetén megilletik a dolgozót, nem vonhatók el. A munkáltatói döntésen alapuló juttatás elvonása szintén nem lehetséges (kivéve, ha határozott időre adták), tekintettel arra, hogy az illetmény részét képezi. A mozgóbérek kifizetése az adott teljesítménytől függő (azaz például, hogy mennyit ügyelt, mennyi túlmunkája volt), a szakdolgozók esetében kevésbé jellemző,
Az OKFŐ utasításban szereplő juttatási elemek adható juttatások, amennyiben az intézmény kérelmezi és a fedezet rendelkezésre áll. A szakterületi támogatás szintén az OKFŐ utasítás alapján adható juttatás. Ápolói hűségdíj sem a jogszabályokban, sem az OKFŐ utasításban nem szerepel. Helyettesítési illetménykiegészítés név alatt juttatási elem nem létezik. Helyettesítési díj akkor adható a dolgozónak, ha más munkakörbe tartozó feladatokat is ellát. Helyettesítési díjban addig részesülhet az adott dolgozó, amíg plusz feladatot lát el. Ehhez hasonló az eseti illetménykiegészítés is, amely szintén valamilyen többletmunkát hivatott kompenzálni. Amennyiben egy egészségügyi dolgozó úgy gondolja, hogy valamelyik pótlékban – bár megilleti – nem részesül, javasoljuk, hogy forduljon az intézmény vezetéséhez az egyéni eset tisztázása érdekében."
Ezen felül a belügyi tárca vezetője egy az Államkincstár hivatalos oldalára mutató linket is mellékelt válaszához, az egészségügyi intézmények aktuális tartozásállományáról. A kimerítő terjedelmű ismertetés azonban aligha tűnik a fő kérdésre adott, minden további kételyt eloszlató érdemi válasznak.