Bencze János: "Aki a földekből él, annak egy főnöke van. A Jóisten. Nincs több"

Bencze János
Bencze János
Béli Balázs / Alfahír
  • "Lehet, hogy szentségtörés, amit mondok, de az értékes magyar vidéki munkaerőt nem szabad ipari multiknál elpazarolni"

- többek között erről beszélt Bencze János, a Jobbik új országgyűlési képviselője az Alfahírnek. Interjúnkban nemcsak arról beszélgettünk a családi agrárvállalkozóval, méhésszel, mit kell és lehet kezdeni egy parlamenti mandátummal, de a vidék megszólítása, a kampányban tapasztalt kommunikációs hibák, Raskó György és Lázár János is szóba kerültek. Interjú.

 

A negyedik fideszes kétharmaddal terhelt Parlamentbe kell beülnie kezdő országgyűlési képviselőként. Milyen érzései vannak ezzel kapcsolatban?

Vegyesen érzek várakozást és izgalmat az előttem álló feladatokkal kapcsolatosan. Mindig is a kihívások és a megoldandó feladatok motiváltak. Családi mezőgazdasági vállalkozóként ez a hozzáállás gyakorlatilag az egész eddigi életemet végigkísérte. Igaz, a feladatok most újak, a mozgástér pedig viszonylag szűkös, de a lelkesedésem töretlen.

 

Furcsa vita zajlik arról, hogy az ellenzéki képviselőknek részt kell-e vennie a parlamenti munkában. Ön ezt hogy látja?

A demokrácia pont arról szól, hogy nem lehet egyszerre mindenki hatalmon. Mindig van egy kormánypárti többség. Elég rosszul nézne ki egy európai parlamenti demokráciánál, hogy aki ellenzékbe került, nem hajlandó dolgozni. Még akkor is, ha a feltételek nem voltak kiegyenlítettek.

Kötelességem képviselni azokat, akik megtiszteltek a bizalmukkal és rám adták le a szavazatukat.

Beszéltem velük a választókörzetemben, és elvárják, hogy az ő hangjuk is eljusson a Parlamentbe. Tisztában vannak vele, hogy a kétharmaddal szemben sok mindent nem tudunk tenni, de jól esik nekik, ha egy országgyűlési képviselő elmegy hozzájuk, meghallgatja a problémáikat. Még ha ellenzéki, akkor is.

Bencze János
Béli Balázs - Alfahír

Hogyan lehet többet kihozni a Parlamentből a következő kétharmad elkerülése érdekében?

A parlamenti munka mellett az ellenzéki képviselőknek jelen kell lenniük a választókörzetükben is. Ismerniük kell az embereket, a problémákat, és közben hitelesnek kell maradniuk. El kell mondani, ha valamiben nem tudunk segíteni, és nem szabad felelőtlenül ígérgetni.

 

Ott tartunk, hogy meg kell kérdeznem: mit jelent lent lenni a választókörzetben?

Kezdjük azzal, hogy az ellenzéki média sok esetben úgy jeleníti meg a Budapest-vidék viszonyt, mintha ez szembenállás lenne. Pedig ez csak két különböző életforma, amelyek nagyon jól elvannak egymás mellett. Valamiért a média mégis gerjeszti ezt a kétpólusú világot, aminek semmi értelme. Egyszerűen más életszemlélet szerint élünk vidéken.

Ahhoz, hogy itt valaki hiteles legyen, annak őszinteségre van szüksége. Rosszul sül el, ha valaki nem érdeklődik, csak magyaráz. És a Fidesz ezt nagyon jól csinálja.

Orbán Viktor és Lázár János lett a vidék két véleményvezére. Orbán Viktor pontosan meg tudja szólítani a vidéki embereket. Emlékszem, amikor arról beszélt egy interjúban, hogy a vidéki ember milyen ravasz tud lenni és megold mindent.

Erre Márki-Zay Péter úgy reagált, hogy a miniszterelnök a vidéki embereket leszólja azzal, hogy ők ügyeskedni akarnak. De az igazság az, hogy a vidéki ember ügyeskedni akar.

Aki ismeri és érti a vidéket, tudja, hogy mi mindent „megoldunk okosba'”. Kiskapukat keresünk, figyeljük, mire nem figyelnek. A vidéki élet ebből áll Magyarországon. A vidéki ember 1848 óta élen jár ebben a passzív ellenállásban, ügyeskedésben. És ezt a Fideszben nagyon jól értik.

 

Ez fontos kitétel a jövőre nézve: nem szabad szembeállítani a „vidéket” a „várossal”.

Nem vagyunk ellenségei egymásnak. Azt az elején fontos tisztázni és megérteni, hogy agráriummal foglalkozni nem munka, hanem életforma. Ezt a saját bőrömön tanultam meg. Ezzel kelek, ezzel fekszem, és nem tudom megmondani, hogy mikor dolgozom, mert egyfolytában munka van. Ha máshol nem, fejben. De olyan nincs, hogy 8 óra munkavégzés után leteszem a lantot vagy a klaviatúrát, és otthagyom a munkahelyi problémát. Ezt egy gazdálkodó nem tudja megcsinálni. De nem is fordul meg a fejében. Nálunk az időjárás dönti el, hány órából áll egy nap.

Aki a földekből él, annak egy főnöke van. A Jóisten. Nincs több.

Béli Balázs - Alfahír

Készül már a lázárjánosizmusból?

Nézegetem a dolgait. Nekem a Fidesszel az a legnagyobb problémám, hogy bár vannak jó ötletei, például a családtámogatás, de aztán elkezd torzulni a rendszer. Lázár János esetében is ettől tartok. Még ha kivitelezhető tervei is lesznek, végül beleidomulnak a fideszes kleptokráciába.

 

Pedig a nyilatkozatai alapján a vidékfejlesztés részeként növelné a magyar állam tulajdonrészét a kiskereskedelemben, és újraélesztené a mezőgazdasági feldolgozóipart. Ezek elsőre jól hangzanak.

Ezeket maximálisan tudnánk támogatni mi is, ugyanakkor látjuk azokat a problémákat is, amelyek már a rendszerváltás óta fennállnak. Sőt, hatványozódnak. A rendszerváltás után körülbelül 2000-ig élt a remény a gazdálkodókban, hogy érdemes átadni a tudást a gyerekeiknek, az unokáiknak, mert lesz jövő. De ez már eltűnőben van, és inkább csak a nagybirtokosokra jellemző. Másrészt elfogytak a szakmunkások is. Nemcsak a mezőgazdasági szakmunkásokra kell gondolni. Nincsenek traktorszerelők, esztergályosok. Harminc év hibáit négy év alatt nem lehet kijavítani.

 

Borús ez a kép. Nincs értelme a vidékfejlesztéssel foglalkozni?

De van, viszont csak tyúklépésekkel lehet elindulni, haladni.

Nem tudom, mik az elképzelései Lázár Jánosnak, de szeretnék leülni vele egy asztalhoz. Kíváncsi vagyok a terveire.

És ez őszinte érdeklődés, mert lehet, hogy olyan dolgokat lát, amiket én nem. Beszéltem nagygazdákkal, ők is benne lennének a feldolgozóipar bővítésében, hiszen a pénzről szól az egész. Ők azt mondják, zsákutca a nettó-nyersanyagtermelés, csak ők se tudják megoldani magukban az átállást. Jelenleg ötmillió forintra lehet pályázni a kisgazdaságoknál. Ez a megélhetéshez kevés, az éhenhaláshoz pedig sok.

 

Mit tanácsolna Lázár Jánosnak annál az asztalnál?

A még meglévő, működőképes családi gazdálkodókat támogatni kell a feldolgozóipar felé, illetve ezeknek piacot kell teremteni. Ne 70-90-100 kilométerenként legyenek munkahelyek, hanem 30. A Fidesz alvóhelyet csinált a vidékből. Sokan azért nem vállalnak családot, mert naponta akár 12 órát is eltöltenek munkával és utazással.

A Fidesz másik óriási hibája, hogy nem valósult meg a keleti nyitás. Vidéken pártszimpátia nélkül minden egyes mezőgazdasági vállalkozó várta ezt.

Kérdés, Lázár Jánosnak lesz-e akkora lobbiereje, hogy elérje, a magyar állam kötvények helyett feldolgozott élelmiszerekkel kereskedjen. Változtatni kell a szemléleten is. A piachoz kell rendelni a támogatási lehetőségeket, pályázatokat.

 

A háború után beszélhetünk még keleti nyitásról?

A háború csak Oroszország és Ukrajna között zajlik, de a világ nagy. Számos lehetőség van Afrikától, Dél-Amerikán át Ázsiáig. Az éghajlatváltozás miatt globális élelmiszerválság van kialakulóban. A feldolgozott élelmiszernek mindenhol lesz keletje, és ezt Magyarország ki tudná használni. A magasabb hozzáadott érték munkahelyet teremt, ez pedig jövedelmet generál vidéken.

Bencze János
Béli Balázs - Alfahír

Hogyan lehet kicsalni egy vidéki munkavállalót mondjuk a Hankook gyárból egy méhészetbe?

Lehet, hogy szentségtörés, amit mondok, de az értékes magyar vidéki munkaerőt nem szabad ipari multiknál elpazarolni.

A gazdasági bevándorlókra lenne szükség az ipari multiknál, és ami ott megtermelődik plusz jövedelem az állam számára, azt kell vidékfejlesztésre fordítani. A kormányzati propagandával a kormányzatnak kellene szembemenni. Ki kellene végre mondani, hogy Ausztriát és Németországot igenis a gazdasági bevándorlók lendítették előre.

 

Igazából bármit is tervezünk, semmit nem ér, ha nem tudunk mit kezdeni a klímaválsággal.

Lázár Jánosnak azt javasolnám, kérje be a Vásárhelyi-terv legvastagabb mappáját, fogja a kezébe és tanulmányozza. A terv elsikkadásában éritetteket pedig vonja felelősségre.

A Vásárhelyi-terv nem engedte volna elfolyni a vizeinket. Azt a tervet ki kell bővíteni és meg kell valósítani. Ha ez megtörténne, akkor Magyarország már sok mindent megtenne a klímaváltozás hatásai ellen.

 

Mit jelentett a mezőgazdaság számára, hogy hetekig nem esett egy csepp eső sem?

Ezt mindenki kipróbálhatja otthon is. Kirak egy virágot a balkonra, és hat hétig "elfelejti" megöntözni. Ott lesz az eredménye. Ez történik a mezőgazdasági kultúrákkal is. Ahogy mondtam, a gazdálkodó egy más életforma. Mi már látjuk, ha furulyázik a kukorica és a levele összepöndörödik, hogy ebből később már nem nagyon lesz normális termés.

 

Ha belegondolunk, hogy a tavaszi vihar a fóliasátras termelőket tette tönkre, és emiatt több milliárd forinttal kellett kártalanítani a gazdálkodókat, akkor jogos a kérdés, mekkora árat kell fizetnünk azért, ha nem tudunk felkészülni a klímaváltozás szélsőséges hatásaira.

A mezőgazdaság hagyományos jeles napjai mindig is a stabil klímához kötődtek. Mára azonban ezek lassan értelmüket vesztik. Hektikussá vált az időjárás, és ezeket a hatásokat nem tudjuk ellensúlyozni. Olyan technológiákat kell kifejleszteni és elérhetővé tenni a kis és közepes agrárvállalkozók számára is, amelyek hatékonyan ellenállnak a szélsőségeknek.

Bencze János
Béli Balázs - Alfahír

Miért nem lett az ellenzéknek kétharmada, miután Orbán Viktor a kampány alatt elismerte, a vidék elvesztette népességmegtartó képességét, és még járható utak sincsenek sok térségben?

A Fidesz egy profi, összetartó szervezet, nagyon jó kommunikációs szakemberekkel. Teljesen tisztában vannak a vidékkel, a magyar néplélekkel, és el tudják magukat adni kisebb rosszként. El tudják hitetni, hogy náluk csak rosszabb alternatívák vannak a hazai politikai életben. Ennyi a titkuk. Illetve az, hogy egységet mutatnak. Ez nem volt meg az ellenzéknél. Legalábbis a választópolgárok nem hitték el, hogy ez az egység őszinte és valódi.

 

Másképp kérdem. Orbán Viktortól kapott egy kész mondatot az ellenzék ajándékba, miért nem tudtak ebből egy vidéknek szóló üzenetet megfogalmazni? Vagy nem is akartak?

Mert olyan volt az ellenzék, mint a Brian életében a Júdea Népe Front: összeültek egy nagy asztalnál, beszélgettek, vitatkoztak, határozatokat hoztak, majd hazamentek vacsorázni.

Ezt éreztem. Valamint eleve jóval kisebb az ellenzék médiafelülete vidéken. A napi szinten elérhető és fogyasztható média a Fidesz kezében van, és Rogánék a hírekkel együtt konyhakész véleményt közvetítettek ezeken a csatornákon.

 

Ugyanakkor azt az ellentmondást továbbra sem oldottuk fel, hogy a rossz, rosszabbodó feltételek, a 100 kilométeres napi ingázás ellenére is a Fidesz húzta be a vidéki szavazatok többségét.

A vidéki emberek, de még a polgármesterek, és a helyi véleményvezérek fejében is van egy választóvonal. Létezik a 2010 előtti „balos éra”, egészen a rendszerváltásig, és a 2010 utáni időszak.

2010 előtt a magyar vidék nem kapott semmit, lényegében semmilyen út- és vidékfejlesztés nem történt. 2014 után azonban nagyon sokat kapott a magyar vidék.

Az emberek pedig nem azt nézik egy-egy beruházás kapcsán, mennyire hasznos, hanem hogy végre kaptak valamit a hatalomtól. Lehet, hogy a csapadékvízelvezető-rendszer kiépítése égetőbb feladat lenne, de legalább felújították a művházat. Hiszem, hogy tudunk javítani ezen a helyzeten, ha közösségépítésbe kezdünk. Saját pártomnak is ezt javaslom.

 

Az összefogást meg kell tartani, de olyan szereplőkkel, akik meg tudják szólítani a vidéki embereket. Olyan tanácsadóra vagy jelöltre, aki erre nem képes, nincs szükség.

Például, amikor meghallották a gazdálkodók, hogy Raskó György lesz Márki-Zay Péter tanácsadója, csináltak egy hátraarcot.

Hiába jó szakember, a vidéki emlékezetben ő úgy szerepel, mint az ember, aki hozzájárult a komplett magyar mezőgazdasági feldolgozóipar lerombolásához, és mellette Lajoskomáromban zöldbáróként éldegél. Meg kell nevezni, kik azok a negatív kabalafigurák, akiket véletlenül se szabad elindítani, még pártlistán se. Összegyurcsányozodtunk. Ez igaz.

 

Gyurcsány Ferenc a nagypolitika miatt nehezen megkerülhető, de mondjuk Raskó György nem az. Nem lehetett volna valahogy hatni Márki-Zay Péter személyi döntéseire?

Azt kellene először megérteni, hogy miért nem működnek a rendszereink. Új szereplőkre, impulzusokra van szükség, nem pedig azokra, akik egyszer már bizonyítottak. A szó nem feltétlen pozitív értelmében… Raskó György azt mondta, ő nem ért egyet azzal, hogy a birtokméretnek legyen felső határa. Ezen kijelentés mögött minden más eltörpül. Én viszont szigorúan venném a birtokhatárt, illetve azt is, hogy a földtámogatást csak az kapja, aki megműveli a földet, valamint csak a helyben élő földművelő vehessen földterületet. Ugyanakkor ez még mindig csak az elmélet. A gyakorlat mást mutat.

 

Amennyiben?

Nem jön ki a matek. Egy fiatal gazdának ahhoz, hogy el tudjon kezdeni termelni 50 hektárra van szüksége. Ez 150 millió forintot jelent, és ez még mindig csak az az életszínvonal, amit egy vidéki ipari cégnél egy középvezető elér. Egy „normális” gazdaság 70 hektárt jelent. Az 210 millió forint, amihez már kell épület, kellenek gépek. Ez alsóhangon 150 millió forint. 360 milliónál tartunk, amit átnyújtanánk egy huszonéves fiatalembernek, hogy kezdjen vele valamit. Ha megkérdeznénk erről a nyugdíjbiztosítót, valószínűleg azt mondaná, inkább adjuk neki oda azt a 400 milliót és küldjük nyugdíjba, akkor legalább nem költünk rá többet. Annyira irreálissá vált a mezőgazdasági termelésbe való belépés költsége, hogy nagyon el kell gondolkodnunk, milyen támogatási rendszert hozzunk össze.

Béli Balázs - Alfahír

Mit lehet kezdeni a - fideszes - nagybirtokosokkal? Hovatovább Mészáros Lőrinccel?

Ahogy az elején mondtam, ha biztosítjuk a piacokat, és érdekeltté tesszük őket is, akkor ők is termelni fognak az adott piacra. Ők sem a saját maguk ellenségei. Mészáros Lőrinc csak egy név, akármennyi földterületet is szedett össze, az érdekeltségei fölött szakemberek ülnek. Nekik sem mindegy, hogy az adott gazdasági tevékenységből nettó 500 millió a haszon, vagy másfél milliárd. A támogatások politikai függésének kell véget vetni. Amúgy pedig a lehető legrosszabb üzenet volt az ellenzék részéről, hogy elvesszük a földeket.

A téeszesítés emlékére összeugrik a gazdálkodók gyomra. Aki nem ért az agráriumhoz, az ne üzenjen nekik. Aki öltönyben jön, az gyanús, tartja vidéken a mondás.

 

Az emberiség jövőjét nézve mekkora pozitívum, hogy egy méhészből politikus lett, és nem a politikusok mennek inkább méhésznek?

Én méhészként élek, nem fogok ettől elszakadni, csak kaptam most egy másik feladatot. A vidéki ember számára is szükség van olyan képviselőre, aki ismeri ezt a világot, így a szava biztosan eljut a Parlamentbe.