Az ötödik Orbán-kormány két miniszterjelöltjét, Rogán Antalt és Szalay-Bobrovniczky Kristófot is meghallgatta szerda délutáni ülésén a Parlament Nemzetbiztonsági bizottsága.
Az újrázó, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal szerint - a felügyelete alá került - titkosszolgálatoknak mindent meg kell tenniük, hogy „ne a magyarok fizessék meg a háború árát”, és Magyarország ne keveredjen bele az orosz-ukrán háborúba:
- fogalmazott a kinevezés előtt álló miniszter, aki a nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában nemzetközi példákra hivatkozva védte meg a kormány által elképzelt új struktúrát. Rogánhoz az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) és az Információs Hivatal (IH) mellett egy új szervezet irányítása is tartozik majd, nevezetesen a Nemzeti Információs Központ (NIK).
Rogán hálózatának csapdájában: a megbízhatósági vizsgálatok révén megfigyelheti a NAV-osokat, orvosokat, közszolgákat
Írtunk már arról, hogy a nemzetbiztonsági kockázatokkal járó, és az egyik legérdekesebb, eddig fel nem tárt hazai bűncselekményt is magában rejtő letelepedésikötvény-bizniszt kitaláló Rogán Antal lesz a polgári titkosszolgálatok feje és irányítója.
A Rogán vezette minisztérium ezentúl nem csupán a titkosszolgálatokért felel, hanem a Miniszterelnöki Kabinetiroda lesz a miniszterelnök kizárólagos szervezete. Ebbe fog tartozni a kormányiroda, a miniszterelnöki programiroda, a kommunikációs feladatok, az általános politikai koordináció, a turizmus, a digitális fejlesztés, az elektromos hírközlés és a médiaszabályozás, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, a koncessziós iroda, a Nemzeti Filmintézet és a mozgóképes kultúra és a KSH felügyelete is.
A Nemzetbiztonsági bizottság ülését vezető Sas Zoltán és a bizottsági tagok kérdéseire Rogán propagandaminiszterként jórészt természetesen fideszes panelmondatokkal reagált, valamint evidenciákat ismételgetett a nemzetbiztonság és a magyar szuverenitás védelme kapcsán. „Magyarország az első, a magyar emberek, a magyar gazdaság, a magyar emberek érdeke az első” - hangoztatta, hozzáfűzve:
Ha valaki Magyarország érdekeit sérti, az Magyarország nemzetbiztonságát sérti. Ha valaki be akarja sodorni Magyarországot a háborúba, és dezinformációt terjeszt, akkor nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Ha valaki Magyarország energiabiztonságát veszélyezteti, akkor az nemzetbiztonsági kockázatot rejt
Ugyanakkor most, 2022-ben is még a 2010 előtti időkre történő visszamutogatás érvényesült mind a miniszterjelölt, mind a jelenlévő kormánypárti tagok felszólalásakor.
A hazai orosz befolyás kérdésében Rogán Antal ugyancsak a korábbi kabinetekre terelte a szót. Nagy hangsúlyt fektet a magyar energiabiztonságra, az orosz energiafüggésről pedig azzal érvelt, hogy az nem kizárólagos, és az energiaárak kedvezőbbek. Szavai szerint a zöldenergiára való átállás tervét is felülírta az orosz-ukrán háború. Rogán elmondta azt is, nem nyúlna hozzá a meglévő szervezeti struktúrához, legalábbis az IH és az AH esetleges összevonása kapcsán.
A kibervédelem ügyében kijelentette, a Kibervédelmi központot megerősítené, ehhez a Digitális Kormányzati Ügynökség segítségét is felhasználná, elmondása alapján ez komplex tevékenység, és nagy energiákat terveznek erre fordítani. Szót ejtett még a személyiségi adatok védelméről és annak a külföldi techcégek általi felhasználásáról is.
A közbeszerzési kérdéskört érintette a 35 éves autópálya-koncesszió ügye is, amely Rogán szerint körültekintő módon lefolytatott eljárás volt, mint mondta, ezek részletei a Közbeszerzési Értesítőben találhatók, bár - ahogy arra Hajnal Miklós az ülésen rámutatott - a miniszter irányítása alatt álló Nemzeti Koncessziós Iroda honlapján nem sok információ lelhető fel.
Rogán Antal szerint az ukrajnai háború következményeként figyelmeztetett a hazánkra is kiható, várható menekülthullámra, és az ebből fakadó szervezett bűnözés potenciális veszélyére is felkészülne. A későbbiek kapcsán a kormánypárti politikus úgy látja,
ha a háború véget is ér, az nem jelenti azt, hogy a háborús évtized következményei is véget érnek.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a honvédelmi tárca leendő vezetője egy hosszú, tartalmas személyes bemutatkozással indított, családtörténeti kitérővel és személyes motivációk felsorolásával. A katonasághoz fűződő családi múltját a mohácsi csatától kezdve a II. világháborúig fejtegette. Ezután tért rá a szakpolitikai elképzeléseire.
Az orosz-ukrán konfliktus kérdéskörében Szalay-Bobrovniczky fontosnak nevezte a NATO-szövetségünk mellett a magyar honvédelmi képesség erősítését is. A hazai haderőfejlesztést szintén elengedhetetlen célnak tartja. Kiemelt feladatának jelölte ki a fegyveres katonai szolgálatra jelentkezés megkönnyítését mind a hivatásos, mind a tartalékos állományba, női és férfi katonák esetében egyaránt.
A háborút viselő felek közt nem kérdés, ki az agresszor, és kinél van a morális fölény
- szögezte le a Honvédelmi Minisztérium leendő vezetője az orosz-ukrán háborúra utalva.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki egy cseh harcirepülőgép-gyárban is tulajdonnal bír, úgy látja, hogy „a feladat a béke garantálása”.
Mindemellett a honvédség helytállását is méltatta a migráció kezelése kapcsán, de szerinte a terrorelhárítással is van még feladat. A katonai diplomáciát pedig kitűnő eszköznek gondolja a magyar érdekek képviseletére.
A miniszterjelölt a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) elmúlt időszakbeli tevékenységét is dicsérte. Ezt a bizottsági ülésen elnöklő, biztonságpolitikával foglalkozó Sas Zoltán is elismerte.
A bizottsági ülést követően Sas lapunknak elmondta, teljesen más jellegű volt a két miniszterjelölt meghallgatása. Rogán személye kapcsán a Jobbik országgyűlési képviselője szerint nagyon komoly kérdőjelek vannak, főleg a titkosszolgálatok felügyelete fényében.
Rogán Antal vonatkozásában - számomra is meglepő módon - én voltam az egyetlen ellenzéki képviselő, aki nemmel szavazott az ő kinevezésére
- mondta el a jobbikos politikus. Sas Zoltán úgy látja, Szalay-Bobrovniczky viszont alapvetően szakmai elképzeléseket vázolt fel. Szerinte a mostani feszült háborús helyzet közepette az ő irányítása alatt álló KNBSZ kiválóan teljesített, és a továbbiakban is tud a szolgálatra számítani.
Végül mindkét aspiráns miniszteri kinevezésére igennel szavazott a bizottság kormánypárti többsége.