Előválasztás - az egyik párt már azt listázza, hol ne legyen, egy másik pedig nem engedné indulni a civileket

Előválasztás - az egyik párt már azt listázza, hol ne legyen, egy másik pedig nem engedné indulni a civileket

A Republikon Intézet online konferenciát rendezett a magyarországi előválasztásról, illetve az ellenzéki együttműködés jövőjéről -

a beszélgetésben Arató Gergely (DK), Hajnal Miklós (Momentum), Lukács László György (Jobbik), Molnár Zsolt (MSZP), Szabó Tímea (Párbeszéd) és Ungár Péter (LMP) vett részt.

A beszélgetés után az egyik legfontosabb megállapításunk, az az ellenzéki szavazó, aki abban reménykedett, hogy 2020 szeptember végén már nagyon közel a megállapodás a 106 egyéni választókerülettel kapcsolatban, az ma nagyot csalódhatott.

Abban legalább egyetértettek a pártok képviselői, hogy muszáj egy víziót felmutatni a szavazóknak, ami meghaladja az "Orbán, takarodj!" szlogent. Ugyan magát a kormány, illetve a "szélsőségesen populista, áljobboldali rendszer" leváltását is egy víziónak tartják, de szociális kérdésekben, illetve környezetvédelmi, fenntarthatósági célokban is közös nevezőre kívánnak jutni, és a háttérben zajlanak is ezekről az egyeztetések - erősítették meg.

Amit utálnak az ellenzéki szavazók

Térjünk akkor át az egyéni képviselőjelöltek előválasztására. Milyen előnyei, hátrányai lehetnek ennek a folyamatnak

Ungár szerint az mindenképpen előnyös, hogy így a jelölt személyes politikai teljesítménye felülír(hat)ja a pártpolitikai szempontokat, ugyanakkor kérdéses, hogy lesz-e az ellenzéki pártoknak erre elegendő erőforrása.

Arató az így megszerezhető demokratikus legitimációt emelte ki, ugyanakkor szerinte az előválasztási kampány kiélezheti az ellenzéki pártok közötti különbségeket. Arra is figyelmeztetett, hogy nem egy egy demokratikus berendezkedésű országban élünk, így fel kell arra készülni, hogy a gátlástalan kormányzat beleavatkozik az előválasztási folyamatba.

Lukács szerint az előválasztási kampány során meg lehetne ismertetni az ellenzéki narratívát, azt ugyanakkor ő is hangsúlyozta, hogy még a legnagyobb szervezetű Jobbiknak is nagy kihívás jelent a megfelelő forrás biztosítása mind a 106 egyéni körzetben.

Molnár viszont úgy látja,

ha a hat párt nem tudja lebonyolítani ezt nehézségek nélkül, akkor a kormányváltásra sem lesz esélyük 2022-ben.

A szocialista politikus szintén a legitimációt emelte ki, ugyanakkor azt is, hogy az ellenzéki pártok/jelöltek közti vita lehet taszító is a választók irányában.

Hajnal is úgy látja, hogy a helyi kampányok során végre a jövőről beszélhetünk, és a viták végre téttel is rendelkeznek majd. Szabó ehhez annyit tett hozzá, hogy megoldandó kihívást jelent a szavazatszámlálás, a helyszínek megszervezése, ugyanakkor szerinte azt utálják a legjobban az ellenzéki szavazók, ha a pártelnökök döntenek a jelöltekről "átláthatatlan indokok alapján".

MSZP-matek: 106-15=91

A szocialisták szerint csak akkor értelmezhető az előválasztás a 106 körzetben, ha közös lista lesz (országos lista állításához 27 jelöltre van szükség 9 megyében; vannak olyan számítások, hogy ezt elbírná a rendszer - a szerk.). Molnár szerint online szavazás kell, de szükség van legalább egy személyes találkozóra is a regisztrációhoz. Arról is dönteni kell, hogy mekkora többséget kell szereznie egy-egy jelöltnek a győzelemhez, és ehhez szükség van-e második fordulóra. Abban viszont elég határozottnak tűnt, hogy

azokban a körzetekben, ahol '18-ban az ellenzék egyéni mandátumot nyert, ne legyen előválasztás '21-ben (ezt egyébként azért mondta, mert így - Burány Sándorral együtt - hét helyen már biztosan MSZP-s politikus indulna egy az egyben a Fidesszel szemben).

Szerinte nem lenne logikus ezekben a körzetekben az előválasztás, így ő maximum 91 helyen tudja azt elképzelni. Legkésőbb őszig meg kell tartani az előválasztást, de a május lenne az optimális.

Hajnal is árnyalta a képet, szerinte a választók el tudnák fogadni, ha a pártok egyes helyeken megállapodnak a jelöltek személyéről, így ott nem lenne előválasztás. A Momentum szerint turné-jellegűen kellene a miniszterelnök-jelölti castingot lebonyolítani, és minimum 50 százalékos támogatottságra volna szükség a győzelemhez. Hajnal a még előttük álló feladatok miatt augusztus végére, szeptember elejére helyezné az időpontot.

Arató szerint két dolgot tudni biztosan, mert ezekről született megállapodás, lesz miniszterelnök-jelölti előválasztás, és az egyéni körzetek "bizonyos részében" is lesz előválasztás. Szerinte fel kell készülni biztonsági szempontból is az előválasztásra. Elmondta azt is, hogy nagyon szomorú lenne, ha jövő ősszel még az előválasztással a bíbelődnénk.

Szabó Tímeának a vitába sikerült egy másik szempontot is bevinnie. Abban egyetértett, hogy az álvita kedvéért nem kell elindítani egy másik jelöltet ott, ahol a pártok csak egy alkalmas embert tudnak kiállítani a Fidesszel szemben,

viszont így megfeledkeznek a civil szervezetekről, például a Mindenki Magyarországa Mozgalomról, illetve a helyben beágyazott közéleti emberekről. Ha ők a pártoktól függetlenül elindulnak, akkor megint nincs értelme az egésznek.

A Párbeszéd szerint, ha nincs közös lista, nem lehet 106 előválasztás sem, ugyanakkor a párt szerint 27 százalékos támogatottsággal nem lehet győztes ellenzéki jelöltet sem indítani.

Az LMP szerint az augusztusi időpont nem alkalmas előválasztásra, és Ungár problémásnak nevezte a turnét is, ugyanis nem mindegy a meglátogatni kívánt régiók sorrendje. A politikus ugyanakkor nem támogatná, ha civilek is részt vennének az előválasztásban, ugyanis később a parlamentben a frakcióknak kell majd döntenie például a zárszámadásról, és az nem lenne jó, ha néhány civil zsaroló potenciálhoz jutna.

Lukács László György szerint nyitva kell hagyni a lehetőségét annak, hogy pártokon kívüli civilek is elindulhassanak az előválasztásokon. A Jobbik szerint a körzetekben egyszerre kell megtartani az előválasztásokat, és a lehető legtöbb helyen támogatnák ezt a módszert. A Jobbik alelnöke szerint a színfalak mögött zajlanak az egyeztetések.

Zárszámadás és a civilek

Hajnal Miklós a civilek kapcsán kifejtette, érthető az az elvárás, hogy minden indulni szándékozó civil találjon magának egy jelölő szervezetet, ezt "az áldozatot el kell, hogy várják" a pártok. A Momentum szerint nem lehet matematikailag kizárni a két listát.

Szabó Ungárra reflektálva azt mondta, hogy bár fegyelem kell a kormányzáshoz, de a civiljelölteknek muszáj találniuk egy "otthont", mert ha nem adnak teret nekik, és elindulnak, sok szavazatot elvihetnek.

A DK-s Arató Gergely azt hangsúlyozta, hogy - szerinte legalábbis - külön frakcióba lehet majd ülni abban az esetben is, ha közös listán indulnak az ellenzéki képviselők, így szerinte minden jelöltnek nyilatkoznia kell előzetesen arról, hogy melyik frakcióba akar beülni.

Ungár Péter pedig kijelentette, problémás lenne, ha a hat ellenzéki frakció mellett lenne "27 civil", és valamelyik közülük ahhoz a feltételhez kötné a zárszámadás elfogadását, hogy megépül-e egy út Somogy 2-ben.

Epilógus

Itt tartunk, ám hogy jó hírrel is szolgáljunk a végén, a pártok képviselői végül megegyeztek abban, hogy továbbra is egyeztetnek a 2021-es évről.