A G7 elemző cikke szerint a vármegyebérlet bevezetése kegyelemdöfés volt a MÁV-Start amúgy is leharcolt vasúti flottájának. Vasúti szakemberek, közlekedési szakértők és civil szervezetek évek óta kongatják a vészharangot, hogy nincs elegendő vasúti jármű, különösen a távolsági és a mellékvonali forgalomban.
A lap felidézi, hogy 2022 novemberében Vitézy Dávid távozott a közlekedési államtitkári pozícióból és Lázár János irányítása alá került a közlekedés. Lázár az Építési és Közlekedési Minisztériumban Nagy Bálint államtitkárra bízta a közlekedés ügyét akinek ugyan semmiféle tapasztalata nem volt a területen, de szerinte Vitézy Dávidnak megártott a meleg amikor bírálta a közlekedési koncepciókat.
A G7 grafikonja alapján a legtöbbet a feláras országos InterCity szerelvények késnek. Ezeket főleg villamosított fővonalakon húzzák a matuzsálemkori V43-as (ma már 430-as) mozdonyok, amelyek 53 évesek átlagosan, 60 éve kezdték őket gyártani. A legtöbb személykocsi is 40 év körüli, így az a csoda, hogy egyáltalán működnek. Ezek esetében látványosan és radikálisan romlik a menetrendszerűség.
2023 első öt hónapjában már csak az IC-szerelvények 71 százaléka tudott öt percnél kevesebb késéssel közlekedni.
A főleg a budapesti elővárosi forgalomban használt MÁV-os 123 Flirt motorvonat mellett idén februárban forgalomba állt az utolsó, 40. Kiss emeletes motorvonat is. Itt jelentős javulást sikerült elérni a pontosságban az elmúlt évekhez képest. Igaz, így is csak a 2016-os szintet sikerült ismét elérni.
A pontosságot egy másik megoszlás szerint is mérik: az országos és a regionális kategóriák szerint. Az előbbibe beletartoznak a feláras IC-k mellett a fogyatkozó számú gyorsvonatok, illetve az InterRégió és a sebesvonatok is. A regionális kategóriába az elővárosi és személyvonatokat sorolják. Különösen sokat ronthat a mutatón a szétesőben lévő mellékvonali forgalom, ahol a matuzsálemi Bz motorvonatok cseréjére még csak elképzelés sincsen. Ebben az összevetésben is látható a pontosság visszaesése.
Ott tartunk ma, hogy a MÁV-Start hálózatán minden tizedik vonat legalább öt percet késik, míg minden huszadik vonat negyedóránál is többet.
Nemzetközi összevetésben csak 2018-ra érhetők el európai adatok a vasúti késésekről, amik más módszertan szerint készülnek, mint a MÁV-Start által publikált adatok. Az akkori adatokhoz viszonyítva a változásokat jól látható, hogy az eddig is az utolsók között lévő magyar teljesítmény – amiben nemcsak a MÁV-Start, de a GYSEV és például a MÁV-HÉV adatai is szerepelnek – további romlásával feltehetően a magyarországi vonatok késnek az egyik legtöbbet Európában.
Címlapkép: MTVA/Bizományosi: Róka László