Olaf Scholz német kancellár a ZDF német közszolgálati televíziónak adott belpolitikai és külpolitikai témákat is érintő éves nyári interjújában vasárnap este az ukrajnai háborúval kapcsolatban kiemelte, hogy a német kormány továbbra is határozottan támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni harcában, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a következő békekonferenciába Oroszországot is be kellene vonni.

"Úgy vélem, hogy most jött el az a pillanat, amikor meg kell beszélnünk, hogyan tudnánk gyorsabban kijutni ebből a háborús helyzetből annál, amit a jelenlegi helyzet mutat"

- fejtette ki Scholz.

"Minden bizonnyal lesz még egy békekonferencia" - mondta a kancellár és hozzátette:

"Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyetértünk abban, hogy ennek Oroszország bevonásával kell történnie".

Scholz nem különösebben kommentálta az Északi Áramlat felrobbantását - aminek ukrán érintettsége van

Scholz kitért a kérdés elől, hogy továbbra is bízik-e Volodimir Zelenszkij ukrán elnökben, miután kiderült, hogy egy ukrán állampolgárságú személyt gyanúsítanak azzal, hogy szabotálta az Északi Áramlat gázvezetékeket a Balti-tengeren.

"Jó a kapcsolatom Volodimir Zelenszkijjel. Ugyanakkor egyértelmű, hogy ezt az ügyet meg kell oldani" - válaszolta a kancellár.

A belpolitikai kérdésekre válaszolva Scholz elismerte, hogy Németország széttöredezett politikai színtere tartományi és szövetségi szinten is nehezíti az ország kormányzását.

"Akármi is történik a következő években, attól tartok, Németországban továbbra is olyan lesz a helyzet, hogy nagyon bonyolult lesz kormányt alakítani" - mondta a kancellár.

Scholz az interjúban védelmébe vette kormánya eddigi teljesítményét, annak ellenére, hogy a három koalíciós párt gyengén szerepel a jövő évi választások előtti közvélemény-kutatásokban, és két keleti tartományban nemrégiben eddig példátlan mértékű vereséget szenvedtek.

A jövő évi német választások előtt biztosan nem lesz bizalmi szavazás a parlamentben

A kancellár azonban az interjúban kizárta, hogy a jövő évi választások előtt bizalmi szavazásra kerülne sor a parlamentben.

Scholzot Németország bevándorlási politikájáról is kérdezték, amely ismét politikai viták kereszttüzébe került a két héttel ezelőtt Solingenben elkövetett, több halálos áldozattal járó támadás után.

A kancellár koalíciós kormánya szombaton beterjesztett egy törvénytervezetet a kitoloncolások felgyorsítását és a késes támadások visszaszorítását célzó intézkedések szigorítására, ám az ellenzéki pártok ennél hatékonyabb fellépést sürgetnek.

"A határon már történtek visszautasítások, folyik a határellenőrzés, és szeretnénk tovább növelni a hatékony határvédelmet" - mondta Scholz.

Hozzátette: "Lesznek jó javaslatok (...), amelyek az európai jogszabályok, a nemzetközi szerződések és az alaptörvényünk keretein belül maradnak".

A migrációval kapcsolatban Scholz tagadta, hogy ezt a kérdést a koalíció alábecsülte volna.

"Az elmúlt 10 vagy 20 év legnagyobb átalakulását vittem véghez a migráció kezelésében" - jelentette ki.

(Címlapkép: Frank-Walter Steinmeier német elnök (j) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közös sajtóértekezletet tart a kétnapos ukrajnai újjáépítési konferencia első napján, 2024. június 11-én Berlinben. MTI/EPA/Clemens Bilan)