A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) legújabb vizsgálata azzal foglalkozik, hogy miként is rajzolják újra a választókerületeket a 2024 júniusában tartandó önkormányzati és európai parlamenti választás előtt. Több gyanús esetre is felfigyeltek.
A civil szervezet szerint a jegyzők sokszor a „gerrymandering” módszerével élve igyekeznek a Fidesz számára előnyösen kialakítani az új választókerületeket.
Mint írták, a tízezer fő feletti települések és a budapesti kerületek jegyzői ezekben a hetekben állapítják meg az önkormányzati választókerületek határait.
A határokat a település jegyzője – aki egyben a Helyi Választási Iroda vezetője is – állapítja meg. Október közepén kapták kézhez a lakosságszám adatokat, amiből először kiszámolják a képviselő-testület méretét. Ha változott a település vagy kerület lakosságának létszáma, akkor csökkenhet vagy nőhet a választókerületek száma is, és ennek megfelelően esetleg szükség lehet azok átalakítására. Illetve akkor is erre van szükség, ha a lakosság eloszlása változott meg. Ekkor történik a trükk.
Már láthatjuk az első példákat arra, hogy mely településeken alakul törvényellenesen a választókerületek újrahúzása
– jelentette ki a TASZ.
Hangsúlyozták: ez alapvetően befolyásolja a választások eredményét és az egyenlő választójogot, mert így van olyan település, ahol majdnem háromszor annyit ér a legkisebb választókerületben élők szavazata, mint a legnagyobb kerület lakóié.
A TASZ által közzétett ábra jól mutatja, hogy a "gerrymandering" módszerével akár a kétharmados ellenzéki többséget is kijátszhatja a Fidesz.
Mit tehetnek a választópolgárok a kerületek jogtalan átszabása, azaz a gerrymandering ellen?
Az önkormányzati választások manipulálása a választókerületek határainak módosításával komolyan veszélyezteti a demokratikus és igazságos választás lehetőségét – mutatott rá a jogvédő szervezet. Hangsúlyozták: a manipulatív kerületrajzolással elérhető, hogy az ellenfél választóinak szavazata kevesebbet érjen, és akár a képviselő-testületi többség is átbillenthető.
A törvény szerint a választókerületekben törekedni kell arra, hogy azonos számú választópolgár válassza meg a képviselőket. Előírja, hogy a kerületeket úgy kell meghatározni, hogy az adott település egyéni kerületi átlagától az eltérés ne haladja meg a 15 százalékot – szögezték le.
Sárospatak példája jól mutatja, hogy sokszor már a választókerületek beosztásánál a Fidesznek lejt a pálya.
Sajnos azonban előfordul, hogy a fenti elvárások nem teljesülnek. Erre a legfrissebb példa Sárospatak, ahol november 3-án jelent meg a jegyző határozata az új kerületi beosztásról, amelyből kiderül, hogy három választókerület tekintetében az eltérés meghaladja a törvényes maximumot. Még súlyosabb a helyzet a 8. választókerületben, ahol közel 54 százalékkal kevesebb a választópolgárok száma az átlagnál.
(Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök (k) és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter eszélget az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. december 12-én. MTI/Soós Lajos)