Joachim Gauck a Németország nyugati részén fekvő, Hannover térségében kialakított egykori náci koncentrációs tábor területén álló emlékműnél mondott beszédében kiemelte: Bergen-Belsen megmutatta, hogy a holokauszt színterei nemcsak a nácik által elfoglalt távoli, kelet-európai régiók voltak, hanem a német kultúra "kellős közepe" is, így a bergen-belseni tábor vidéke, ahol a felvilágosodás nagyjai közé tartozó Leibniz és Lessing munkálkodott.
Hozzátette: nem tudja megválaszolni, miként történhetett meg a holokauszt egy annyira gazdag történelemmel és kultúrával rendelkező országban, mint Németország, azt viszont tudja, hogy a náci múlt az emberi méltóság védelmére kötelez.
Joachim Gauck beszédében köszönetet mondott a felszabadítóknak. Hangsúlyozta, hogy a brit katonák egy olyan "demokratikus kultúra követei voltak, amely nem az ellenség és a bosszú fogalmán alapult, hanem a jog uralmán és az emberi méltóságon".
Az NDR regionális közszolgálati televízióban közvetített ünnepségen a nagyjából ezer vendég - köztük mintegy 70 egykori fogoly - előtt beszédet mondott Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke, aki felidézte, hogy Bergen-Belsen a háború után menekülttáborként működött tovább és sok zsidó lakója volt, akiknek révén "a zsidó nép feltámadt a holokauszt után maradt poraiból".
Tudták, hogy idén is növekszik az antiszemitizmus?
Természetesen az áldozatok emlékét ezúttal sem tudták tiszteletben tartani a jelen kor "nagyjai":
Hetven év után viszont "ismét a pokol felé tartunk, amelyből egyszer már kiszabadultunk" - tette hozzá a WJC elnöke. Hangsúlyozta, hogy Európában ismét erősödik az antiszemitizmus, így Párizsban, Londonban vagy Koppenhágában "már nem lehet az életveszélybe kerülés kockázata nélkül az utcára lépni kipában, a zsidó vallási előírások tiszteletét kifejező fejfedőben", és "szélsőjobboldali, neonáci csoportok nyernek parlamenti mandátumokat Magyarországon és Görögországban".