A Honvédelmi Minisztérium (HM) közleménye szerint a lépésre azért is szükség volt, mert az eseményt előidéző futómű-meghibásodás mellett a katapultülés sem működött tökéletesen, s valószínűleg ez idézte elő a pilóta csigolyasérülését.
A HM által a kényszerleszállásról szóló felvétel tanulsága szerint a katapultülés nem vált le a pilótáról. Ez 80 kiló többlet terhet jelentett az ejtőernyőnek, ráadásul a pilóta még rá is esett, valószínűleg ez okozta a gerincsérülését is. Az ilyen fajta sérülések viszonylag gyakran előfordulnak a katapultálások során. Az ülés kilövése pillanatában ugyanis hatalmas nehézségi erő hat a pilótára. A Gripen katapult ülése a legkorszerűbbek közé tartozik a világon, most azonban nem működött megfelelően. Ez a tény azért is fontos, mert az életmentő rendszer a vadászgépek alapvető felszerelése, így ha működésükkel kapcsolatban bármilyen probléma felmerül, az kikerülhetetlen ok a repülési tilalom bevezetésére. Mint az a MiG–29-esek esetében is többször előfordult, a tilalom nem vonatkozik a felfegyverzett készültségi repülésekre (riasztásokra), amelyek más jogi normák között zajlanak.
Az mno.hu kérdésére válaszolva Lázár János tegnapi szokásos sajtótájékoztatóján közölte, a kormányfő nem kezdeményezett személyi változtatásokat, illetve felmentést sem a honvédelmi tárca, sem a honvédség vezetésében a Gripen-balesetek nyomán. Az esettel kapcsolatban Hende Csaba honvédelmi minisztert a jövő héten hallgatják meg. A repülőgépben szerencsére nem keletkezett végzetes sérülés, javítható állapotban maradt. A harci gépeket amúgy is úgy tervezik, hogy kibírjon egy hasra szállást.
Gondok vannak a biztonságos üzemeltetéssel?
Közben működésképtelennek nevezte a Magyar Honvédség repülésbiztonsági rendszerét az mno.hu-nak egyik forrásuk a rövid időn belül második, életveszélyt okozó, milliárdos anyagi veszteséget eredményező Gripen-baleset nyomán. A lap másik informátora pedig úgy fogalmazott, hogy a kormány által 2011-től bevezetett működési modell, struktúra és humánpolitika (benne az utánpótlásképzés) egyszerűen alkalmatlanná tette a honvédséget a repülőtechnika biztonságos üzemben tartására.
A lapnak nyilatkozó források azt mondták: a rendszerben lévő tartalékok mostanra elkoptak, és azonnal súlyos repülőesemények sora következett be – mutatnak rá. A kérdésben járatos aktív és nyugállományú, valamint civil szakértők – a hazai katonai repülés korábban, illetve jelenleg meghatározó figurái – minden esetben azzal a feltétellel vállalták a lappal történő beszélgetést, hogy kilétüket nem hozzák nyilvánosságra.