Az irányelvek átültetésének határideje egyébként tavaly június 5-én járt le, és ha a luxembourgi Európai Bíróság elmarasztalja hazánkat, akkor az említett dátumtól számítva napi 15.444 euró (nagyságrendileg 4,6 millió forint) bírság megfizetésére kötelezheti Magyarországot a testület. A fizetési kötelezettség mindaddig fennmarad, amíg a kormány nem szünteti meg a jelenlegi jogsértő állapotot.
Magyarország a mai napig egyetlen olyan jogszabályról sem értesítette a bizottságot, amellyel az irányelvet átültetné belső jogrendjébe - áll a brüsszeli testület közleményében, amelyből az is kiderül, hogy a bizottság tavaly novemberben úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött a kormánynak, amelyben azt kérte, hogy a kabinet adjon számot minden olyan jogszabályról, amely az irányelv átültetését szolgálja - értesült az MTI.
Egyébként a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) által szervezett tavaly novemberi konferencián Hoós Éva, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának munkatársa arra figyelmeztetett, hogy a Bizottság minden eszközt felhasznál majd, hogy érvényt szerezzen az Irányelv követelményeinek.
De úgy tűnik, süket fülekre talált.
Pedig nemcsak az esetleges szankció elkerülése miatt lenne érdemes az irányelvek követése, hanem az a lakossági energiafogyasztásra is kedvező hatással lenne:
Ameddig nem születnek meg a hazai végrehajtási jogszabályok, a lakossági és az ipari fogyasztók minden évben milliárdos beruházási forrásoktól esnek el. Ez tehát egy olyan EU-s kötelezettség, amelynek végrehajtása segíteni fog az emberek rezsigondjain, és az új beruházásoknak köszönhetően munkahelyeket is teremt majd. Arra biztatjuk a kormányt, hogy minél hamarabb fogjon hozzá az irányelv hazai bevezetéséhez, mert az mindannyiunk érdeke - jelentette ki dr. Bart István, a MEHI igazgatója, a novemberi konferencián.
A közleményből kiderül, hogy nemcsak Magyarországnak vannak elmaradásai, de hazánk az egyetlen, amelyik eddig semmit sem tett az energiahatékonyság alkalmazása terén.
Nyilván, minden figyelme a paksi bővítés titkosítására irányult.
A rendszerszintű-szemléletben az energiahatékonyság rendkívül fontos tényező, hiszen nem mindegy, hogy mennyi energiát használunk fel. A legolcsóbb energia, a fel nem használt energia, szokás mondani, ebből a szempontból tehát végképp érthetetlen, hogy mi motiválta az Orbán-kormányt.
A cél egyébként, hogy Európa az éves primer-energiafogyasztását 2020-ig 20 százalékkal csökkentse, amelyben az energiahatékonysági irányelv kulcsfontosságú eszköz.
Az irányelv a nagyvállalatok négyévenkénti energetikai auditját, az energia mérésével és számlázásával kapcsolatos fogyasztói jogok erősítését, a központi kormányzati épületek legalább 3 százalékának évenkénti felújítását, valamint az energia-hatékony közbeszerzést írja elő.
Az Európai Bizottság számára a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés teszi lehetővé, hogy uniós jog átültetésének elmulasztása miatt a tagállamok megbírságolását kérje az Európai Bíróságtól.
Emellett a bizottság csütörtökön arról is döntött, hogy indoklással ellátott vélemény megküldésével következő szakaszba lépteti azt a kötelezettségszegési eljárást is, amelyet korábban amiatt indított, mert Magyarország elmulasztotta határidőre benyújtani azt az energiahatékonysági akciótervet, amelyet a tagállamoknak három évente el kell juttatniuk a bizottsághoz. Ezt Szlovénia és Románia sem tette meg.