Múlt hét kedden a rendkívül sokoldalú Németh Szilárd, fideszes rezsibiztos, a Magyar Birkózószövetség nemrég megválasztott (politikai) vezetője önálló képviselői indítványként nyújtott be az Országgyűlés elé egy nyolc javaslatból álló energetikai salátatörvényt, aminek az egyik legfontosabb pontja, hogy 2 százalékos bányajáradékot javasol a jelenlegi 12 százalékos helyett a nem hagyományos kitermelési technológiák esetében is, hasonlóan a bonyolult technológiát alkalmazó föld alatti szénelgázosítással történő kitermeléshez.
Ha a törvényt elfogadja az Országgyűlés, azzal szabad jelzést ad a hazai nem hagyományos szénhidrogén-készletek kitermelésére, amit azonban szintén nem konvencionális módon, rétegrepesztéssel lehet a felszínre hozni.
Kérdéseinkkel a Magyar Természetvédők Szövetségéhez (MTVSZ) fordultunk. Kíváncsiak voltunk arra, hogy vajon a szakemberek is úgy értékelik a jelenlegi helyzetet, hogy az Orbán-kormány a hazai palaforradalom kirobbantására készül.
A kormányzat és az illetékes minisztérium nyilatkozataiban, dokumentumaiban egyre egyértelműbben fogalmaz a hazai palagáz-kitermelés mellett, hangoztatva annak remélt gazdasági előnyeit például vélt importfüggőség-csökkentést – válaszolta az Alfahír-nek Botár Alexa, a civilszervezet klíma-energia programvezetője.
A bányajáradék-csökkentés a palagáz közvetett állami támogatásának egyik legerősebb lépése. Viszont ha a palagáz ilyen jó üzlet Magyarország számára, akkor mi szükség a bányajáradéka drasztikus csökkentésére, azaz a belőle származó állami bevételek minimalizálására? Talán mert a kisebb részben állami tulajdonú MOL, illetve partnerei egyre több palagáz-koncessziót szereznek az Alföldön? Vagy mert az érdekeltek ennyire kétségbeesetten próbálnak befektetőket bevonni a makói nem hagyományos gázkészlet feltárásába? Hiszen a projektbe már a sok multicég – köztük a Gazprom-hátterű NIS - belebukott, mondván, nem gazdaságos.
Európában több ország, például Lengyelország, Románia, Csehország, Ukrajna is igyekezett többé-kevésbé csökkenteni a palagáz bányajáradékát, azonban e befektető-csalogató lépések ellenére a palagázban nálunk gazdagabb és a kitermelést támogató államokat is sorra hagyják el az energetikai-vállalkozások a „gazdaságilag életképtelen” kutatási eredmények miatt.
Sőt, a gazdasági-társadalmi-környezeti kockázatok miatt számos európai ország, régió betiltotta a repesztést. Itthon a vezetés szembemegy a trendekkel: még nagyobb nyomás alá helyezik a zöld-hatóságokat és a helyieket, hogy ne álljanak a palagáz-fejlesztések útjába.
Önök szerint mekkora reális esélye van hazánkban a palagáz-kitermelésének?
A hivatalos jelentések, szakértők egyértelműen fogalmaznak: ma nem gazdaságos, nem reális a palagáz kitermelése Magyarországon, még a drasztikus rétegrepesztés-technológiával sem.
A drága, tőkeigényes technológia és a rendkívüli mélységben található készletek miatt csak a jelenleginél jóval magasabb ár mellett érné meg a kitermelés, de legalábbis biztosan többet kellene érteni fizetni, mint a jelenleg vezetékekből érkező készletekért. Erre példa, hogy az Egyesült Államok palagáz-forradalma sem csökkentette jelentősen a lakossági gázárakat, és az itthoni bányajáradék-csökkentés sem elsősorban a lakosság érdekeit szolgálja.
Ráadásul a palagáz-kitermelés minden piactorzító támogatás ellenére sem tud sem Európában, sem hazánkban felfutni az eltérő geológiai adottságok, és települési szerkezet miatt. Ezek alapján is kijelenthető: nem alkalmas a palagáz a más fosszilis energiák importjának kiváltására, csökkentésére, nem fogja számottevően növelni hazánk energiabiztonságát.
Mindannyiunk érdekében remélem, a kormányzat még az erőltetett kitermelés indítása előtt felhagy a hazánk számára is tévutat jelentő palagázzal és annak piactorzító támogatásával.
Az MTVSZ szerint milyen kockázatai vannak/lehetnek ennek a bányászati módszernek?
Éppen néhány napja, április elején történt baleset Albániában, a rétegrepesztést kísérő robbanások és a szennyezés miatt egy falut ki kellett telepíteni. Független szakértők, illetve az Európai Unió társadalmi és környezeti szempontból is kockázatosnak tartja a kitermelést, de az EU polgárainak többsége szerint sem éri meg a kockázatot.
A palagáz-kutatás és kitermelés Egyesült Államokban és Európában dokumentált hatásai, kockázatai:
gazdasági-társadalmi: nagyon befektetés-igényes, ráfizetéses és állandóan új kutak fúrására van szükség a gyors kimerülés miatt; az amerikai lakosság számára nem tette érezhetően olcsóbbá a gázt; a palagáz alkalmatlan az átmeneti energiaforrás szerepére és csak kevés és ideiglenes munkahellyel jár;
környezeti: összességében a palagáz-kitermelés, ellátás és égetés üvegházgáz-kibocsátása nagyobb, mint a hagyományos fossziliseké (például: metánszivárgás, szállítási kibocsátások); jelentős környezeti kockázatot jelent a repesztés miatt a felszíni és felszín alatti vizek szennyeződése, a vízellátás zavarai, talaj-, levegő- és zajszennyezés, szeizmikus mozgások, illetve egyéb infrastrukturális problémák a nehézipari tevékenységből adódóan.