A legnagyobb gyengeség: hazárdjáték a leszakadt százezrekkel

Az őszi ülésszak Orbán Viktor hétfői parlamenti felszólalásával kezdődött. Természetesen a Fidesz hangsúlyos üzenete továbbra is a migrációs válság, ugyanakkor a kormányfő egy győzedelmi jelentéssel kezdett, amelyben többek között kiemelte: soha nem látott módon támogatják a családokat, növekednek a bérek, megőrizték a nyugdíjak értékét is. Rezsicsökkentést vitt véghez a kormány, melyet azóta is véd, a családokat pedig kimentették az adósságcsapdából.

Csakhogy Rétvári államtitkár nem fejtette ki teljesen az igazságot. S ezzel az önbecsapással (?) óriási nemzetstratégiai kockázatot is vállal, hiszen ha ezen hamis alapokon nyugvó eredmények tükrében nem lép fel hatékonyan a kormány, elkerülhetetlen a szociális Trianon.

A kvótareferendummal kapcsolatos Orbán Viktor-féle hazárdjátékról ITT olvashat bővebben. Vajon ki lesz a felelős mindezért?

Viszont, az Orbán-kormány sokkal kifinomultabb, mint a Gyurcsány-érában megismert politikai attitűd (hazudtunk reggel, délben, este), a hatalom a törvényi környezet változtatgatásával operál. Ha egy üzletet (például földprivatizáció) törvényessé akarnak tenni, törvényeket alkotnak, ha egy oligarchát ki akarnak zárni a közbeszerzésekből (pl.: Simicska Lajos), törvényeket módosítanak, ha pedig a szegénység mértékét igyekeznek csökkenteni, egyszerűen hivatalból, az íróasztal mögül szűkítik azok körét, akik egyébként a teljes kilátástalanságban tengődnek Európa közepén, a XXI. században.

Arról is beszámoltunk, hogy a KSH megváltoztatta a létminimum számítását - még pedig úgy, hogy az eredményekről nem tájékoztatják a közvéleményt, ám 2013 szeptemberében a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapításának feltételeit is szigorította. Korábban a hátrányos helyzetű státust szinte csak alacsony jövedelemhez (vagy jegyzői védelembe vételhez), míg a halmozottan hátrányos helyzetű titulust a rossz anyagi helyzet mellett a szülő alacsony iskolai végzettségéhez kötötték.

A hátrányos helyzet megállapításához most az alábbi körülmények közül kell egynek fennállnia:

1. a szülő vagy a családba-fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége (a kérelem igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettség);

2. a szülő vagy a családba-fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága (igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy);

3. gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei (szegregátum, vagy olyan hely, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek).

Halmozottan hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében a fent meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll.

Minderről megkérdeztük Vágó Sebestyén országgyűlési képviselőt; a parlament népjóléti bizottságának jobbikos alelnöke szerint egyáltalán nem olyan vidám a helyzet, amint azt a kormány igyekszik bemutatni.

A szakpolitikus emlékeztetett, hogy a vizsgált időszakban indult be az új közfoglalkoztatási rendszer.

"Erről azóta bebizonyosodott, hogy fából vaskarika, vagyis egy foglalkoztatási intézkedésnek álcázott szociálpolitikai intézkedés. Elég, ha az érintettek körét, és az elvégzett, és elvárt munkát vesszük figyelembe. Ebben az esetben is jól látható, hogy szinte csak a mutatók javítására alkalmas, ugyanis a hátrányos helyzet egyik feltétele a szülők alacsony foglalkoztatottsága"

- utalt Vágó Sebestyén arra, hogy a szülő akár ha csak 3 hónapra is bekerült a közmunka programba, a gyermeke elveszthette a hátrányos helyzet után járó támogatást. Miközben érdemi pozitív változás nem következett be a család anyagi életében.

Egy másik fontos szempontra is rávilágított nemzeti néppárt politikusa:

„azt tapasztaltuk, hogy jelenleg a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű státusz is szinte kizárólag a szegregált lakókörnyezetben élő cigány származású gyermekekre jellemző”.

Ebben az esetben viszont még inkább felértékelődik egy hatékony integrációs program, a Farkas Flórián csatornáin elfolyó pénzt inkább a beilleszkedésre kellene fordítani, vélekedett a politikus.

Vágó Sebestyén a bentlakásos iskolák rendszerét például egy hatékony módszernek tartja, hogy a felnövekvő új generáció esélyt kapjon a magyar nyomorból való kitörésre, a társadalmi reintegrációra.

Elfogyunk

Legvégül a szegénységen és az integráció hiánya mellett egy másik nagyon fontos tényezőre is felhívnánk a figyelmet. Ez sem nagy titok, a Statisztikai Hivatal oktatási adatai szerint a 2015/2016-os tanévet 1 millió 728 ezer gyermek és fiatal kezdte el. Ez az érintett 3-22 éves korosztály mindössze 86 százaléka: azaz több mint 280 ezren vagy kiestek a közoktatási rendszerből, vagy épp külföldön folytatják a képzésüket.

Ennél is riasztóbb, hogy az idén közel 31 ezer fővel (1,7 százalékkal) kevesebb gyereknek csöngettek be szeptember elsején, mint a 2014/2015-ös tanévben. A létszámcsökkenés eltérő mértékben ugyan, de minden oktatási szinten jelentkezett.

A kivándorlás és a természetes népességcsökkenés okozta kockázatokról ITT olvashat bővebben.