A magyar egészségügy nem húzza ki a következő választásokig

A szerdai vitafórum tanulságai: a Fideszt nem érdekli, a KDNP nem ért hozzá, a DK retteg, a Jobbik viszont partner.

Az, hogy a közéleti témákkal(?) foglalkozó Eleven Emlékmű Beszélgetőkör és a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) közös vitafórumot szervezett, már önmagában üzenetet hordoz, s ha ehhez hozzávesszük, hogy az eseményre minden parlamenti pártot meghívtak, még inkább emelhette volna az est szakmai és demokratikus színvonalát. Persze, ezek csak a távlati célok voltak.
 
Ugyanis a Fidesz még csak nem is reagált a felkérésre, míg a másik kormánypárt válaszával bebizonyította, valóban nem kormányzati tényező, csak egy virtuálisan létező politikai képződmény. A KDNP sajtófőnöke szerint a párt azért nem vesz részt az eseményen, mert képtelenek egészségügyi szakpolitikust küldeni a fórumra. 
 
Azaz, a kereszténydemokraták úgy vesznek részt a kormányzati munkában, hogy hazánk talán legégetőbb kérdéséhez nem tudnak érdemben hozzászólni. Hihetetlen.
 
A Demokratikus Koalíció is távol maradt, ezzel egy éles törést okozva az Eleven Emlékmű talapzatán; a gyurcsányista szélsőséges törpepárt, valamint maroknyi, ám igen zajos híve ugyanis azt sérelmezte, hogy a szervezők bevonták a krízis helyzetben leledző magyar egészségügy problémáiról szóló szakmai diskurzusba a nemzeti pártot, amelynek a megjelent politikai formációk közül egyedüliként van esélye arra, hogy leváltsa a jelenlegi kormányzatot.
 
Nyilván, a kormány képviselőjének távol maradásával vitát folytatni igen nehézkes, ugyanakkor az ellenzéki képviselők így is elmondhatták véleményüket - a késő esti időpont ellenére is szép számú hallgatóság előtt - a Kossuth Lajos téren, a Parlament bejáratánál.
 
A meghívást Pusztay Erzsébet (MoMa), Ikotity István (LMP), Komáromi Zoltán (Együtt), Rékassy Balázs (MLP), Rig Lajos (Jobbik), valamint Szilágyi László (PM) és Tatár Péter (MSZP) fogadta el.
 
A szakmai kérdésekről Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke gondoskodott.

Nincs már három éve a magyar egészségügynek

Vajon mennyit kellene keresnie egy ápolónak és egy orvosnak? S erre mekkora költségvetési forrást kell biztosítani?
 
Nyilvánvaló, hogy ellenzéki szakpolitikusként erre a kérdésre igen nehéz válaszolni, hiszen az eltérő adózási elképzelések, illetve a változó társadalom-biztosítási modellek miatt ez az összeg eltérő lehet.
 
Másrészről, mivel az ellenzéki módosítókat a kormány rendszerint egyből lesöpri az asztalról, így a megjelent képviselőkön számon kérni a jelenlegi helyzetet, illetve konkrét megoldási javaslatot kérni szintúgy visszásnak tűnik. Rig Lajos is erre hívta fel a figyelmet, ugyanakkor konkrét számokkal is szolgált. Számításai szerint a nővérek nettó fizetését első ütemben 200.000 forintra kell megemelni, míg öt éven belül a bérnek el kell érnie az EU-s átlag 3/4-ét. A kezdő rezidens orvosok nettó fizetését első körben 450.000 forintban határozta meg, amit a következő lépésben 500 ezerre emelné tovább a Jobbik, ha hatalomra jutna.
 
Ez a bértömeg körülbelül 40 milliárd forintot emésztene fel, ami azért nem egy óriási összeg, a költségvetés egészét tekintve, illetve akkor is könnyen kigazdálkodható, ha az 1 százalékos SZJA-csökkentést vesszük alapul, amely 120 milliárdot húz ki a büdzséből, azonban a lakosság számára gyakorlatilag érzékelhetetlen változást jelent majd.
 
A beszélgetésben részt vevő ápolók ugyanakkor arra hívták fel a kérdezők, illetve a szervezők figyelmét, hogy felesleges a következő három-öt évben gondolkozni a magyar egészségügy kapcsán, mert a folyamatos elvándorlás miatt addigra nem maradnak már szakemberek az ágazatban.

Hálapénz

Abban is megegyeztek a vitafórum résztvevői, hogy a hálapénzt gyakorlatilag lehetetlen kivezetni a rendszerből, vagy legalábbis a jelenlegi viszonyok mentén, a jelenlegi eszközrendszerrel nem garantálható a paraszolvencia szabályozása.
 
Bár az elszegényedő magyar társadalom már erre sem tud anyagiakat fordítani - fűzte hozzá a liberális Rékassy Balázs.
 
A rendszert átláthatóvá kell tenni, a káoszt le kell zárni - figyelmeztetett Komáromi Zoltán, de a hogyanra nem tudott választ adni.
 
Az LMP-s Ikotity István, és a jobbikos Rig Lajos a szankciónk, illetve az intézmények feletti erőteljesebb társadalombiztosítási felügyelet mellett érvelt, ugyanakkor a nemzeti párt képviselője arra is emlékeztetett, hogy Németországban és Ausztriában ismeretlen fogalom a hálapénz, nyilvánvaló módon a magasabb, tisztességes bérek eredményeként.
 
Összefoglalva: nagyságrendekkel több költségvetési forrásra lenne szükség, amely rendelkezésre is áll, hiszen a kormányzat luxuskiadásaira mindig találnak fedezetet. Ugyanakkor a rendszer átalakítása nélkül nem biztos, hogy sikerülne egy hatékony egészségügyi modellt kialakítani.
 
De mit tehet egy ellenzéki képviselő, ha a módosítóit olvasatlanul leszavazzák? Rig Lajos kérdésünkre hangsúlyozta, hogy ennek ellenére minden egyes nap fel kell szólalni az ápolók, a mentősök és az orvosok ügye mellett, folytatni kell a küzdelmet, ugyanakkor az áttöréshez szükség van egy társadalmi nyomásgyakorlásra is, ehhez pedig a szakmai érdekvédelmi szervezetek összefogása is elengedhetetlen.