A lap értesülése szerint Berlin célja ezzel az, hogy a német képviselők ismét meglátogathassák a dél-törökországi İncirlikben állomásozó német katonákat, amit a szövetségi parlament június eleji határozata óta Törökország nem enged. A Bundeswehr az incirliki támaszpontra az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet elleni harc támogatása céljából hat Tornado típusú felderítő gépet, egy légi utántöltő repülőgépet és 250 katonát telepített.
A Der Spiegel úgy tudja: a német külügyi tárca és a kancellári hivatal megállapodott abban, hogy Steffen Seibert kormányszóvivő a kormány nevében elhatárolódik a nyilvánosság előtt a szóban forgó Bundestag-határozattól. Seibert állítólag azt fogja bejelenteni, hogy a szövetségi parlament döntése nem bír semmiféle kötelező erővel a német kormányra nézve, azaz egy jogi vonatkozások nélküli politikai nyilatkozatról van szó.
A német szövetségi kormány nemrég még azt hangsúlyozta, hogy a látogatási tilalommal kapcsolatban Törökországgal kialakult vitát illetően nem akar engedni semmiféle nyomásnak. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter hétfőn visszautasította török hivatali kollégájának, Mevlüt Cavusoglunak arra vonatkozó követelését, hogy kössék össze ezt a kérdést a Bundestag örményekről szóló határozatával.
"Én nem látok közvetlen összefüggést a két dolog között, és ezt török kollégámnak is megmondtam"
- hangsúlyozta Steinmeier az ARD német közszolgálati televízió Farbe bekennen című műsorában adott interjúban.
Cavusoglu előzőleg az incirliki vita megoldásával kapcsolatban azt mondta: "ha Németország megteszi a szükséges lépéseket, lehetővé fogjuk tenni a látogatást". A török tárcavezető arról azonban hallgatott, hogy pontosan milyen lépésekre is gondol.
A német szövetségi parlament június elején népirtásnak minősítette az egykori Oszmán Birodalomban 101 éve elkezdett örményellenes mészárlásokat. Angela Merkel kancellár hivatalos elfoglaltságára hivatkozva nem vett részt a szavazáson, és hasonló okból távol maradt Sigmar Gabriel alkancellár, az SPD elnöke és Steinmeier szociáldemokrata külügyminiszter is.
Történészek 1,5 millióra teszik az oszmán törökök által az első világháború alatt és után elpusztított örmények számát. A mai Törökország azonban mint az egykori Oszmán Birodalom utódállama következetesen visszautasítja, hogy a történteket népirtásnak nevezzék.