Szinte már közhely, hogy az Al-Kaidát az Egyesült Államok fegyverezte fel még a Szovjetunió elleni háborúhoz. Az USA-tól és a nyugati hatalmaktól sosem állt távol (általuk természetesen elítélt) terrorista szervezetek létrehozása és finanszírozása, gondoljunk csak a híres Panama-csatornára (ez éppen aktuális úgyis). Az Egyesült Államok a XX. század elején stratégiai okokból úgy határozott, hogy szüksége van egy, Latin-Amerikát keresztező csatornára, s ki is nézte jövendőbeli helyét. Akkor a mostani csatorna területe még Kolumbiához tartozott, amely ország nem értett egyet az USA-val, éppen ezért az Egyesült Államok gyorsan elkezdett finanszírozni egy, az elszakadásért küzdő szervezetet, amely végül terrorral és fegyverrel kiharcolta Panama létrehozását, amelyet az Egyesült Államok gyorsan el is ismert (tegyük is hozzá gyorsan: hamar meg is szállt).
Az Egyesült Államok – az ismert 1823-as Monroe doktrína óta – saját területeként tekint a latin-amerikai térségre, így eshetett meg, hogy saját érdekeinek érvényesítése érdekében Nicaraguában az éppen fejlődő kontra csoportokat pénzelte és biztosított számukra katonai kiképzést, amit később a Szenátus betiltott, de ennek ellenére az elnöki adminisztráció és a CIA tovább folytatta a felfegyverzést és akciók pénzügyi finanszírozását. A csoport nem rettent vissza semmitől, gyilkosságok, robbantások és fegyveres harc útján próbálták megszerezni a hatalmat, ami végül nem sikerült. Az Egyesült Államokat pedig perbe fogta Nicaragua az ENSZ hágai Nemzetközi Bírósága előtt, amelyet meg is nyert, így az USA-t elítélték más ország belügyeibe való beavatkozás miatt és kártérítés fizetésére kötelezték. Az Egyesült Államok mind a mai napig nem fizette ki a jogosan megítélt összeget. Hasonló eszközökkel próbálkoztak még Kubában, de ott nem sikerült megfelelő táptalajra lelni.
Az Egyesült Királyság és az Államok közös finanszírozásában működött a Jundallah, Iránban tevékenykedő terrorszervezet, amely szervezet nevéhez több, autósbomba és öngyilkos merénylet is köthető. Kiszivárgott hírek és Dan Rather amerikai oknyomozó riporter vizsgálatai szerint az említett két ország Svédországon keresztül pénzelte a merénylőket, hogy az Egyesült Államok érdekei szerint – gyereket sem kímélve – robbantásos merényletekkel destabilizálja Iránt. 2014-ben hosszabb cikket is közölt erről a The New York Times amerikai napilap is.
Az Egyesült Államok egyik legnagyobb szövetségese, az abszolút diktatórikus, a Sáriát bevezető Szaúd-Arábiát pedig szokás a világ egyik legnagyobb terroristafinanszírozó államának nevezni, hiszen jelentős pénzügyi támogatás kapnak innen a legszélsőségesebb dzsihadista szervezetek (például az Al-Kaida és az ISIS). Ez az ellentét viszont csöppet sem zavarja az Egyesült Államokat és a nyugati országokat, hiszen a szaúdiak készségesen hajlandóak az olcsó olajszállítmányok eladására, ezért a két ország különösen meleg és közeli kapcsolatot ápol egymással. Így, az olcsó olajért (ami Oroszország ellen is bevethető fegyver) cserébe a nyugati hatalmak azt is elnézik, ha a párizsi merényleteket is magára vállaló szervezetet jelentős pénzügyi támogatásban részesíti Szaúd-Arábia.
Benjamin Netanjahú szintén részt vett a párizsi felvonuláson, annak ellenére, hogy maga Izraelt is egy olyan terrorszervezet harcolta ki, aki anno brit katonákat is képes volt felrobbantani, de jelenleg is fegyverekkel és pénzügyi eszközökkel támogat Szíriában harcoló fegyveres szervezeteket, de a klasszikus terrorizmus sem áll távol tőle, ha mondjuk Irán ellen kell merényleteket véghez vinni. Izrael egyébként is különleges helyzetben van, hiszen a gázai övezet mészárlások miatt – remélhetőleg – hamarosan bíróság elé állíthatják az országot. Így ők talán a képmutatás ez ideáig ismeretlen magasságával ismertetik meg a Föld lakóit.
A legnagyobb pusztítást azonban mégis csak a hagyományos háborúkkal vitte végre a Nyugat, akkor, amikor – teljesen hazug bizonyítékokra alapozva – az Egyesült Államok és a koalíciós hadviselő felek úgy döntöttek, hogy lerohanják és megszállják Irakot, hogy felkutassák a soha nem is létezett tömegpusztító fegyvereket. Azóta kiderült, hogy a CIA meghamisított jelentése vezetett ide (no meg persze a rengeteg ásványkincs), de a háború és a megszállás következményeként meghalt 600.000-1.000.000 iraki civiltől és hozzátartozójuktól soha senki nem kért bocsánatot. A végletekig lebombázott és megnyomorított országból a civilizált Nyugat végül kivonult, de a romokon azonban gyorsan szaporodtak a különböző terrorista szervezeteket, amelyek végül a szíriai polgárháborúban az Egyesült Államok és a Nyugat katonai segélyszállítmányának hála, megerősödtek. Nem sokára a sok, néha egymás ellen is harcoló szélsőséges dzsihadista szervezetet egységbe kovácsolták, és így született meg a Nyugat legfiatalabb zabigyereke, az ISIS terrorszervezet.
Amikor tehát a párizsi merénylet miatt demonstrálnak a terrorizmus ellen a nyugati világ vezetői, akkor épp ugyanannyira tüntetnek saját maguk ellen, mint saját kreálmányuk, az ISIS fegyveresei ellen.