Az Ibériai-félsziget déli csücskén fekvő brit fennhatóságú területen a péntek hajnalban ismertetett adatok szerint 19 322-en szavaztak az EU-tagságra, és
mindössze 823-an a kilépésre.
Ezzel az EU-párti tábor a voksok 96 százalékát szerezte meg.
Spanyolország szomorúan veszi tudomásul, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióból történő kilépés mellett döntött - mondta Mariano Rajoy ügyvezető miniszterelnök pénteken, rendkívüli sajtótájékoztatón reagálva a népszavazás eredményére. "Nyugalom, ezt akarom üzenni" - fogalmazott, kifejtve, hogy legkevesebb két évig tart az elszakadási folyamat (Brexit) az EU és az Egyesült Királyság között, amely rendezetten zajlik majd.
José García-Margallo spanyol külügyminiszter több sajtóorgánumnak is nyilatkozva komoly problémának nevezte, hogy a britek kilépésével a fennhatóságuk alá tartozó Gibraltár az unió külső határa lesz.
"Gibraltár esetében, ami tulajdonképpen egy gyarmat, ezt a gyarmati állapotot kell megszüntetni"
- mondta. A politikus szerint
közös brit-spanyol fennhatóság
mellett Gibraltár a kilépést követően is megtarthatná hozzáférését a belső uniós piachoz. A politikus javaslata szerint Gibraltár megőrizné a szuverenitását, de nem brit, hanem spanyol útlevelet kapnának a polgárai.
"Függetlenül attól, hogy van-e Brexit vagy nincs, úgy véljük, hogy Gibraltár az Spanyolország"
- fogalmazott Sáenz de Santamaría spanyol ügyvezető miniszterelnök-helyettes a közszolgálati rádió reggeli műsorában, és megerősítette, hogy Spanyolország kezdeményezni fogja Gibraltár közös brit-spanyol fennhatóságát.
A kemény spanyol hangnem meglepő lehet, de nem minden előzmény nélküli. Madrid már márciusban figyelmeztette Londont, hogy, ha a kilépés mellett döntenek,
"már másnap terítékre kerül
Gibraltár sorsa."
Most ehhez tartják magukat.
300 éves spanyol álom
Az Ibériai-félsziget déli csücskén elhelyezkedő Gibraltár 312 éve van brit kézen. A spanyol örökösödési háború idején foglalták el 1704-ben. Madrid azóta sem ismeri el az idegen fennhatóságot és saját részének tekinti a területet. Azóta többször is megpróbálták visszaszerezni, ám ez soha nem sikerült. A II. világháború idején Franco tábornokot is megkísértette a lehetőség, hogy német segítséggel elfoglalja a félszigetet, ám végül mégis a semlegesség fenntartása ellett döntött.
1967-ben népszavazást tartottak a terület hovatartozásáról. Akkor a helyiek 99,6%-a a brit fennhatóság mellett voksolt. 2002-ben a most javasolt közös spanyol-brit ellenőrzésről tartottak referendumot, de ezt is hasonló arányban utasították el a gibraltáriak.
Most azonban az EU-ból való kilépésre mondtak nemet hasonló elsöprő többséggel, így sokak számára vonzó alternatíva lehet a visszatérés a spanyol koronához, ami uniós tagságuk megőrzését jelenthetné. A félsziget területe 6,8 négyzetkilométer, lakossága mintegy harmincezer fő. Stratégai fontosságát fekvése adja, mivel a Födközi-tenger nyugati kapuját képezi.