Az arab geográfusok leírták a Kaukázus északi peremén élt magyarokról, hogy tűzimádók. Ennek van is alapja, hiszen a tűzhöz máig különös vonzódásunk van, és számos ünnepünkön –például Szent Iván éjjelen – megfigyelhetjük ennek a természeti erőnek a vallásos tiszteletét.
Üzbég tisztítás
Az eurázsiai népek ősi hiedelme szerint a tűznek tisztító hatása van. Már a bizánciak is megemlítették a Kr. u. 6. században felemelkedett és velük diplomáciai kapcsolatot létesített türkökről, hogy az idegen követeket két tűz között vezették át, hogy a tűz megtisztítsa az idegeneket, nehogy ártó erőket vigyenek be a kagáni táborba. Hasonló szertartás maradt meg a közép-ázsiai üzbégeknél a lakodalmas szertartásban. A fiatalasszony, amikor először lép be férje házába, át kell haladni egy tűzrakáson, hogy a gonosz szellemektől megtisztuljon, majd úgy kell belépnie a hajlékba, hogy a tűznek nem szabad hátat fordítani, hanem mellette tisztelettel kell elhaladni.
Tűzvédő babonák
Az eurázsiai sztyeppei népek nagyon vigyáznak a tűzre. Számos tiltás létezik, hogy mit nem szabad csinálni. Nem szabad beleköpni a tűzbe, vagy szemetet beledobni. Nem szabad megszurkálni, hanem óvatosan kell piszkálni a tüzet. A tűznek gyógyító erőt tulajdonítottak, sokszor a betegeket a tűz körül hordozzák, hogy ők is részesüljenek a csodás természeti elem gyógyító erejéből.