Angela Merkel kancellár a választás éjszakáján arról beszélt, hogy vissza akarja hódítani a jobboldali szavazókat az AfD-től. A választási vereséget szenvedett Martin Schulz, a SPD vezetője pedig egyenesen Angela Merkelt tette felelőssé az AfD megerősödéséért, és azt mondta, ellenzékben a pártja feladata az lesz, hogy „erős bástyát” alkosson a bevándorlásellenes párttal szemben. Az AfD-nek ugyanakkor nemcsak külső ellenfeleivel kell szembenéznie, már a választás másnapján kiderült, hogy a párt egysége pengeélen táncol. Az AfD társelnöke, Frauke Petry botrányos körülmények között jelentette be hétfőn, hogy nem ül be a párt újonnan alakuló Bundestag-frakciójába. Szerinte véleménykülönbségek vannak a pártban, de mint mondta, az AfD-nek "konzervatív reálpolitikát" kell folytatnia, illetve azon kell dolgoznia, hogy kormányképessé váljon és hatalomra kerüljön a következő Bundestag-választáson.
Német választások: hogyan tovább?
A Politico összeszedte, hogyan reagáltak a vezető német lapok a vasárnapi választásra. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a veszteségek ellenére ismét győzött a CDU/CSU alkotta Unió. A Die Welt ugyanakkor úgy fogalmazott a címoldalán, hogy sokat vesztett az Unió, az SPD történelmi mélyponton van, miközben az AfD, a harmadik erő.
Az AfD mostani sikere a párt bevándorlásellenességében keresendő, amellyel maga mellé tudta állítani az Angela Merkel menekültpolitikájában csalódott szavazókat. Erre a hangulatra játszott rá a párt vasárnap este is, amikor bejelentették, hogy hajtóvadászatot indítanak Merkel ellen, illetve vizsgálóbizottságot kezdeményeznek a kancellár menekültpolitikája miatt.
Timo Lochocki, az európai populizmus és pártpolitika elemzője arra a kérdésre, hogy miért erősödött meg az AfD, egy elemzést tett közzé a Twitterren: az emberek többsége két éve a migrációt tartja a legaggasztóbb problémának. De „csak" 26,6 százalékuk szerint Merkel pártja, a CDU a legkompetensebb a migrációs politikában, 19 százalék szerint az AfD.
A CNN terjedelmes cikket szentelt az AfD-nek, grafikákon keresztül mutatva be a párt erősödésének hátterét.
Az elsőn az látható, hogy az AfD 2013-hoz képest több, mint kétszer annyi szavazatot kapott, miközben a CDU/CSU a támogatóinak 8,5 százalékát elveszítette.
A másodikon látható a mandátumok várható elosztása: ha az SPD valóban ellenzékben marad, akkor az AfD nem tudja megszerezni a legnagyobb ellenzéki párt szerepét, nem tud a középpontba kerülni, és a CNN szerint várhatóan perifériára szorul.
A harmadikon az látszik, hogy honnan jöttek az AfD szavazói: nagyon sok embert megszólítottak, akik korábban passzívak voltak. Julian Reichelt, a Bild főszerkesztője ezt azzal magyarázta a CNN-nek, hogy Merkel nem foglalkozott egy sor problémával, ami az embereket érdekli. Szerinte az AfD szavazói azt a drámai üzenetet fogalmazták meg döntésükkel, hogy nagyon sok embernek elege van a jelenlegi német politikából.
A negyediken az AfD támogatottságának megoszlása látható. Arról azt MTI is tájékoztatott a szövetségi választási bizottság hétfőn reggel megjelent adataira hivatkozva, hogy Kelet-Németországban a radikális jobboldali párt a második erő (sőt, a kelet-német férfiak között az első, erről a Bild írt).
Georg Pazderski, az AfD berlini vezetője a CNN-nek azt mondta: politikai földrengés történt Németországban, először jelent meg egy konzervatív párt a CDU mellett. Ők szerinte túlságosan is elmozdulnak balra, az AfD pedig benyomult az így keletkezett vákuumba.
Jasna Zajcek, aki a szélsőjobb kelet-németországi erősödésének szakértője, azt mondta a CNN-nek: a kelet-németek nem érzik úgy, hogy integrálódtak a modern Németországba. Még mindig szenvednek a szocialista rendszer örökségétől, és nem értik, hogy miért "vágják hozzá" a támogatásokat a bevándorlókhoz, miközben Kelet-Németországban magas munkanélküliségtől, alacsony nyugdíjaktól, alkohol- és drogproblémáktól szenvednek.