Pénteken az afgán védelmi minisztérium az állította, hogy az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet legkevesebb 36 harcosa halt meg. A dzsihadisták szócsövének számító Aamák hírügynökségen keresztül az IÁ viszont cáfolta, hogy a támadás halottakat vagy akár sebesülteket követelt volna a soraikból.
Eszmail Sinvar, annak az Acsin nevű körzetnek a kormányzója, amelyben az óriásbombát ledobták, szombaton azt mondta, hogy a dzsihadista szervezet 92 harcosa halt meg a légicsapásban. A robbanásban a fegyveresek három föld alatti alagútja megsemmisült.
Egy másik tisztviselő, a tartományi kormányzó szóvivője szerint ugyanakkor az IÁ 90 emberét vesztette el.
Az amerikai hadsereg csütörtökön első ízben vetette be a GBU-43 típusú MOAB bombát, amely "minden bombák anyjaként" is ismert. A 10,3 tonna súlyú, GPS-irányítású bomba a legnagyobb pusztító erejű nem nukleáris harceszköz az amerikai hadsereg arzenáljában.
A hadsereg tisztségviselői szerint a MOAB-ot egy MC-130-as típusú katonai szállítógéppel juttatták célba, hogy megsemmisítse a dzsihadisták által kiépített barlang- és alagútrendszert az afganisztáni Nangarhar tartomány Acsin körzetében.
A MOAB bevetésével csökkenteni akarták az iszlamisták jelentette veszély mértékét a térségben tevékenykedő amerikai és afgán katonákra, valamint maximalizálni szerették volna a terroristáknak okozott károkat - közölték. A dzsihadisták védelmi állásaikat házilag készített robbanószerkezetekkel, alagutakkal és bunkerekkel erősítik meg, ezért ez a megfelelő harci eszköz ezeknek az akadályoknak az eltávolítására, és az Iszlám Állam elleni offenzíva lendületének megtartására Afganisztánban.
Ez volt az első alkalom, hogy az iraki háború alatt kifejlesztett MOAB-ot harctéren vetették be.