A közterületek elnevezésének megváltoztatásával kapcsolatban a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalására van szüksége az önkormányzatoknak. (Az MTA 2013-as állásfoglalásában összegezte az elnevezés, névváltoztatás kritériumait.)
Országszerte őrzik még nevek a kommunizmus rossz emlékék
A törvény teljesítésének határideje 2014. január elsején járt le, ennek ellenére még bőven akadnak nevek, elnevezések az országban, amelyek a kommunista diktatúrára emlékeztetnek. Bár az Origó számba vett néhány példát, arra „már nem maradt ideje”, hogy arról is beszámoljon: az elmaradt névváltoztatások ügyében éppen négy nappal ezelőtt kapott belügyminiszteri választ a jobbikos Hegedüs Lorántné és Sneider Tamás.
Az országgyűlési képviselő és az Országgyűlés alelnöke „Mit kíván tenni а Kormány annak érdekében, hogy а szovjet megszállás és а kommunista diktatúra lenyomatai eltűnjenek az utcáinkról és а köztereinkről?” címmel nyújtott be január 21-én írásbeli kérdést Pintér Sándor belügyminiszterhez.
A jobbikos honatyák arra hívták fel a figyelmet, hogy „sajnálatos módon számos település önkormányzata а törvény ellenére а mai napig а megszálló Vörös Hadseregről elnevezett utcában található, а jogszabályban foglaltakat az önkormányzatok ugyanis nem hajtották végre”. Néhány konkrét példát is említettek írásbeli kérdésükben: Csibrák, Nagyrozvágy, Tarnaszentmiklós vagy а fidеszes polgármester által vezetett Bükkábrány polgármesteri hivatala.
„A törvény céljával egyetértünk, de mégis mi értelme van egy olyan jogszabálynak, amelyet а kormánypárt által irányított településeken sem tartanak be, és az abban foglaltak elmulasztása egyébként sem jár semmiféle következménnyel? Mit tettek és mit kívánnak tenni annak érdekében, hogy utcáink és köztereink hosszú évtizedek pártállami diktatúrája után megszabaduljanak а kommunizmus emlékeitől?”
– tette fel kérdéseit Pintér Sándornak Hegedűs Lorántné és Sneider Tamás.
A 2014-es választások hátráltatták a névváltoztatást
A belügyminiszter válaszában jelezte: azon önkormányzatokkal szemben, akik a jogszabályi kötelezettségüknek nem tettek eleget, a fővárosi és megyei kormányhivatalok törvényességi felügyeleti eljárásokat kezdeményeztek. Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a közterületek átnevezésének folyamatát a választási eljárásról szóló törvény is befolyásolta. A választás kitűzésétől a szavazás napjáig ugyanis nem lehet a szavazókör határát és sorszámát, továbbá a település határát és elnevezését, az utcanevet, a házszámot és - ha az érintett ingatlan lakcímnyilvántartás szerinti címe annak helyrajzi száma - a helyrajzi számot megváltoztatni. Pintér Sándor szerint éppen ezért a 2014-es választási időszak miatt nem is volt lehetőségük az önkormányzatoknak a közterületeik elnevezéseinek megváltoztatására.
Nem mindenhol zavaró a Vörös Hadsereg utcanév
A belügyminiszter egyenként is kitért válaszában a jobbikos honatyák kérdésében megemlített településekre, önkormányzatokra. A Tolna megyei Csibrák község kapcsán az írta: a település közterületeinek és közintézményeinek elnevezésével kapcsolatban a Tolna Megyei Kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárás keretében intézkedik a jogszabálysértő állapot megszüntetése érdekében. Az eljárás tényét az Origónak a településen jegyzői feladatokat ellátó Horváthné Tóth Valéria (a község a Kurdi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozik) is megerősítette. Azt is elismerte: nem véletlenül hagyták meg ilyen sokáig az érintett utcanevet, addig nem is akarták megváltoztatni, amíg nem kötelezték őket erre. A jegyző szerint „a lakosság nagy részét egyáltalán nem zavarja”, hogy Csibrák főutcáját – melyben a 350 fős lakosság 60-65 százaléka él – a Vörös Hadseregről nevezték el. A településen van még másik három utca is, amit át kéne nevezniük. „Az átnevezéssel az itt élő emberek és a hivatalok nyakába is rengeteg adminisztráció szakad, hiszen szinte minden okiratban át kell írni az utcanevet” – nyilatkozta az Origónak Horváthné. Ennek ellenére mér kész az átnevezésről szóló előkészítő anyag a februári testületi ülésre.
Örülnek a rövidebb elnevezésnek
Tarnaszentmiklós esetében Pintér Sándor kiemelte: a Heves Megyei Kormányhivatal törvényességi felhívást bocsátott ki annak érdekében, hogy a közterület elnevezésének megváltoztatásáról a képviselő-testület határozzon, a törvényességi felhívásban meghatározott idő azonban még nem telt el. Az Origó megszólaltatta a Tarnaszentmiklóson élőket is. Hasonlóan Csibrákhoz, itt is kettészeli a települést a Vörös Hadsereg útja, amelynek mentén az önkormányzat épületén kívül templom, óvoda, iskola, kocsma és bank is van. Itt azonban jóval pozitívabban állnak a névváltozáshoz. Már februárban napirendre kerül az átnevezés, március elején pedig sor kerülhet rá, de az önkormányzat előtte a lakók véleményét is meg akarja kérdezni – számolt be az Origó. „Egy ládikát teszünk a polgármesteri hivatal előterébe, és mindenki beledobhatja a javaslatát az új névre. Az enyém mindenesetre a Fő út lesz, minél rövidebb, annál jobb. El lehet képzelni, mennyi ideig tartott leírni a hivatalos papírokra azt, hogy Tarnaszentmiklós, Vörös Hadsereg útja” – mondta Buda Sándorné, Tarnaszentmiklós polgármestere.
A proletárdiktatúra és a Fidesz „útja”
A belügyminiszter további települések névváltoztatási ügyeiről is felvilágosítást adott: Bükkábrány képviselő-testülete egy 2011-es döntésével már megváltoztatta a korábbi Vörös Hadsereg út elnevezését Mátyás király útra. Nagyrozvágyban folyamatban van a lakosság észrevételezésének a gyűjtése. Edelényben februárban döntenek majd a közterületi elnevezésekről. Hegedűs Lorántné és Sneider Tamás a belügyminiszternek feltette kérdésükben arra hívták fel a figyelmet: Edelényben az „Antal György útról elnevezett utcában narancssárga-fehér, а Fidesz fogójával ellátott tábla hirdeti: Edelény útja. Ennek ellenére - vagy talán éppen azért - а mai napiga Tanácsköztársaság idején az edelényi járás vörösőrségének parancsnokáról, az emléktáblán olvashatóak szerint ’a proletárdiktatúráért folytatott küzdelem bátor harcosáról’ van elnevezve az utca.” A Pásztó városban található szovjet emlékmű városi köztemetőbe történő áthelyezéséről már döntött a helyi önkormányzat, és az áthelyezési munkálatok előkészítése jelenleg is folyamatban van. A Sallai Imre (а Tanácsköztársaság idején működő belügyi népbiztosság politikai osztályának vezetője volt) és Mező Imre (Меhrеl Izsák – a kommunista párt funkcionáriusa volt) utcák átnevezésének kérdése pedig a képviselő-testület soron következő ülésén kerül napirendre.