Albán pékségek törvénytelen működéséről panaszkodik a pékszövetség – A hatóság még nem válaszolt

Albán pékségek törvénytelen működéséről panaszkodik a pékszövetség – A hatóság még nem válaszolt

Septe József szerint a munkaügyi szabályok megkerülése és a járulékfizetés kikerülése jellemző gyakorlat, ahogyan azt is, hogy a higiéniai, élelmiszeripari szabályokat teljesen lazán kezelik.

A magyar törvények kijátszásával gyanúsította az albán pékségeket Septe József. A Spirit FM műsorában a Magyar Pékszövetség elnöke nem kevesebbet állított, minthogy tudomása szerint mind a munkaügyi szabályok megkerülése és a járulékfizetés kikerülése jellemző gyakorlat, mind azt, hogy a higiéniai, élelmiszeripari szabályokat teljesen lazán kezelik.

Nem kevés, 4-500 albán, hálózatba szerveződött pékségről van szó országszerte. A szakmai szervezet vezetője szerint ezek az üzemek „technológiai optimalizálás” valósítanak meg, azaz kevés féle tésztából sokféle terméket készítenek, azonban a tészták a Magyar Élelmiszerkönyv szabályainak nem felelnek meg. Ami azt jelenti, hogy ezeknek a termékeknek a gyártása törvénybe ütközik, „nem lenne szabad végezniük ezeknek a cégeknek”. Septe azt mondta, hogy kézzel fogható bizonyítékai nincsenek, de tudja, hogy az albán pékségek egy része adósságokat halmoz fel, „otthagyják a céget”, majd „egy fantomcég azonnal indul ugyanabban az épületben”, de sem energiaszámlákat, sem a járulékfizetést nem intézik el.

Márpedig az albán pékségek versenyelőnye a magyar jogszabályok be nem tartásából származik, kezdve a higiéniai szabályoktól az adózásig, mert aki ezeket betartja, annak a működés sokkal többe kerül. A magyar pékségek például azért nem tartanak hosszabb ideig nyitva, mert ennek az árát nem tudják kitermelni, és mivel az albánok folyamatos meleg termékeket árusítanak, ez nagyon tetszik a magyar vásárlóknak.

A magyar és az albán pékségek közötti piaci versenyt az is befolyásolja, hogy míg a magyar vállalkozóknak saját boltjuk van, ahol a dolgozókat rendesen bejelentik, és tisztességesen megfizetik, addig az albánok nem fektetnek be, hanem az ingatlanoktól kezdve a berendezésekig mindent bérelnek. „Azt látjuk, hogy ezzel a magyar sütőipari vállalkozásoknak nagyon nagy kárt okoznak”

– jegyezte meg Septe József.

A pékszövetség súlyos kritikájára az élelmiszer hatóság egyelőre nem válaszolt. A probléma egyébként nem újkeletű, az elnök ugyanerre már 2017-ben is fölhívta a figyelmet. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) akkor azt válaszolta, hogy a hatóság és a megyei szakigazgatási szervek - az éves ellenőrzési terv és a közérdekű bejelentések alapján - rendszeresen ellenőrzik az élelmiszer-előállító üzemeket, köztük a pékségeket is. Az albán pékségekkel kapcsolatban már többször történt kiemelt, országos célellenőrzés főként a közérdekű bejelentések nyomán. Ezek alapján a hatóság azt állapította meg, nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy az albán pékségek kiemelt élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenének.

(Címlapkép: Pékek dolgoznak a Nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő programról tartott sajtótájékoztató helyszínén, a Lipóti Pékségben Lipóton 2021. január 22-én. MTI/Krizsán Csaba)