A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (új szolgálati törvény) egyes rendelkezései alkotmányellenesen korlátozzák az alapjogokat - véli a Lánglovagok Egyesület. A szervezet a Társaság a Szabadságjogokért segítségével összeállított panaszával Székely Lászlóhoz, az alapvető jogok biztosához fordult.
Szólásszabadság
Az Alaptörvény kimondja, hogy az alapvető jogokra vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Ez azt is jelenti, hogy alapvető jogot csak törvényben lehet korlátozni. Az új szolgálati törvény alapján az országos parancsnok és az országos főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben megtilthatja, hogy a hivatásos állomány tagja az internetes felületen magánszemélyként való megnyilvánulásakor, magánvélemény nyilvánításakor a hivatásos állományba tartozására vonatkozó adatot hozzon nyilvánosságra.
Az a felhatalmazó rendelkezés, ami az alapjog-korlátozás lehetőségét közjogi szervezetszabályozó eszközben teszi lehetővé, kizárólag az Alaptörvénnyel ellentétes szabályozást eredményezhet. Éppen ezért ilyen rendelkezés, bár önmagában nem okoz alapjogsérelmet, megnyitja a lehetőséget arra, hogy eredményeként alapjogsértő normák szülessenek.
A Lánglovagok Egyesület szerint a személyi kör differenciálásával lehetősége nyílna a jogalkotónak megfelelő jogforrási szinten szabályoznia az alapjog-korlátozást, melynek esetében vizsgálni lehetne annak szükségességét és arányosságát. Indokolt lehet többek között az, hogy a nyomozati feladatokat ellátó rendvédelmi szervek állományának tagjai ne fedjék fel a személyazonosságukat az interneten, míg például tűzoltók esetében ilyen korlátozásnak nincs alkotmányos indoka.
Gyülekezési jog
Az új szolgálati törvény alapján nem engedélyezhető rendezvény a szolgálati helyen, ha az politikai célt szolgál. A politikai véleménynyilvánítás azonban nem feltétlenül pártpolitikai elköteleződést jelent, hanem a közügyeket, a mindenkit vagy adott esetben a rendvédelmi szerv tagjait érintő döntésekkel kapcsolatos közös véleménynyilvánítást foglalja magában. Amennyiben a parancsnoknak kötelező megtiltani a politikai célt szolgáló rendezvény megtartását, úgy valójában semmilyen, a gyülekezési jog által védett rendezvényt nem tarthatnak a rendvédelmi szerv tagjai a szolgálati helyükön.
Parttalan korlátozásra ad lehetőséget az a szabály is, ami arra kötelezi a parancsnokot, hogy a közbizalom megingatására való alkalmasság esetén tiltsa meg a rendezvényt. A feltétel homályos megfogalmazása, és az, hogy a jogszabály kötelezettséget ír elő, óhatatlanul arra fogja ösztönözni a parancsnokot, hogy - elkerülendő a kötelességszegést - minden olyan rendezvény megtartását megtiltsa, amikkel kapcsolatban a közbizalom megingatása lehetőségének akár csak a legcsekélyebb gyanúja is felmerül.
A Lánglovagok Egyesület a rendezvényen való egyenruha-viselés engedélyhez kötésével sem ért egyet. Mivel a hivatásosoknak nincs sztrájkjoguk, az érdekérvényesítésre, figyelemfelhívásra a demonstráció eszköze maradt meg számukra. Az ilyen demonstrációkon azonban az adott szervezethez való tartozásukat az egyenruha-viselésükkel tudják kifejezni. Ennek megtiltása, megtiltásának lehetősége indokolatlanul korlátozza őket a gyülekezési jogukban.
Egyesülési jog
A törvény szerint a hivatásos állomány tagja köteles a hivatásával össze nem függő, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezettel fennálló, valamint újonnan létesülő tagsági viszonyát előzetesen, az állományilletékes parancsnoknak írásban bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a tagsági viszony fenntartását vagy létesítését írásban megtilthatja, ha az a hivatással vagy az ellátott szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, vagy a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.
A parancsnok önkényes döntéssel így bármilyen egyesületi tagságra ráfoghatja, hogy az a szolgálattal nem egyeztethető össze, a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti. A társadalmi szervezeteket a bíróságok jegyzik be. Amennyiben a működésük törvénysértő, akkor az ügyészség és a bíróság feladata a szükséges intézkedéseket megtenni. Nem lehet egy parancsnok joga megbélyegezni, "fekete listára" tenni egy törvényesen működő egyesületet.
A törvény ráadásul nem definiálja, mi az, hogy "hivatásával össze nem függő", így nem lehet tudni, pontosan milyen szervezet esetében van előzetes bejelentési kötelezettség. Például egy önkéntes tűzoltó egyesülethez önkéntes tűzoltóként való csatlakozás egy hivatásos tűzoltónál hivatással összefüggőnek számít? Erre a problémára a Lánglovagok Egyesület már a jelenleg hatályos szolgálati törvény kapcsán is felhívta a figyelmet.
Ugyancsak aggályos, hogy Magyar Rendvédelmi Kar tisztségviselője, az ügyintézői testületek nem tisztségviselő tagja nem lehet olyan személy, akit szakszervezeti tisztségviselőnek megválasztottak. A törvény ezen része az egyesülési jogot indokolatlanul korlátozza.
Alkotmányossági vizsgálat
A Lánglovagok Egyesület arra kéri az alapvető jogok biztosát, hogy az Alkotmánybíróságnál kezdeményezze a törvény 21. § (3) bekezdésének, a 22. § (2) bekezdés a) és c) pontjainak, a 23. § (1) bekezdés b) pontjának és a 24. § (5) bekezdésének, valamint a 305. §(3) bekezdés d) pontjának alkotmányossági vizsgálatát.
A beadvány teljes egészében itt olvasható.