Ilyen rossz államháztartási adatok csak a Covid alatt és a Gyurcsány-kormány idején voltak

Ilyen rossz államháztartási adatok csak a Covid alatt és a Gyurcsány-kormány idején voltak

A mostani „bravúrt” a kiköltekezés és a hitelfelvétel kettősével érte el a kormányzat.

Utoljára a járvány alatt és a Gyurcsány-kormány idején láttunk olyan rossz államháztartási adatokat, mint amik most érkeztek. Az állami megtakarítások a szokásos év végi kormányzati kiköltekezés miatt romlottak.

Így értékelte a Forbes a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az államháztartás és a háztartások legfrissebb (egyelőre előzetes) pénzügyi számláit. Ezek alapján a lap szerint 2022 negyedik negyedévében az állam pénzügyi helyzete drasztikusan romlott, miközben a háztartásoké enyhén javult.

Számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy a nettó finanszírozási képesség a háztartásoknál pozitív volt, a GDP 3,3 százalékát (641 milliárd forint) tette ki. Az államnál ugyanez negatívan alakult, a hiány a GDP 13,4 százalékára rúgott (2566 milliárd forint).

Csendben figyelték a kormánypártiak, ahogy alázta az Orbán-kormányt Matolcsy - nyilvános a jegybankelnök teljes beszéde

Felkerült a parlament honlapjára Matolcsy György jegybankelnök igazságbeszéde , vagyis az a kirohanás, amit a Magyar Nemzeti Bank elnöke egyrészt az Orbán-kormánnyal, másrészt magával Orbán Viktorral szemben intézett még december elején.

Az állam pénzügyi megtakarításai egyértelműen romlottak: a 13,4 százalékos finanszírozási igény egy negyedév alatt 7,7 százalékponttal ugrott meg. De még a 2021-es év végéhez képest is 2,5 százalékponttal nőtt a hiány.

Ennél rosszabb helyzetben utoljára a koronavírussal sújtott 2020-as év végén volt a magyar államháztartás. A járványt nem számítva pedig legutóbb a Gyurcsány kormányzás idején, 2006-ban szaladt meg még ennél is jobban a hiány.

A mostani „bravúrt” a lap szerint a kiköltekezés és a hitelfelvétel kettősével érte el a kormányzat.

A pénzügyi eszközökön belül az állam készpénzállományából és az MNB-nél vezetett betétjeiről több mint 1100 milliárd forintnyi összeg tűnt el. Az állam kötelezettségei pedig tovább nőttek: a kincstárjegyeket főképp a háztartások, az államkötvényeket pedig a külföldiek vásárolták fel.