Nem tétlenkedett az Állami Számvevőszék (ÁSZ) miközben a pedagógusok sztrájkoltak és pénzügyi kultúrájukról készített jelentést, amit márciusban tettek közzé, vette észre a Népszava.
A felmérés megpróbálta a tanárok anyagi helyzetét is feltérképezni, mely során a megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik bizonyos mértékű megtakarítással. Az ÁSZ ezt a jelentésben "rendkívül jó aránynak" titulálta. A hónapról-hónapra élők alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségével, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénz hiányát.
Ebből azt a következtetést vonták le, hogy A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel. Mint írják, a megtakarításokat elsősorban folyószámlán tartják a válaszadó tanárok, holott ott az alacsony kamat és a kezelési költség miatt veszítenek értékükből. Persze azt is hozzátették a jelentés készítői, hogy az eredményből mégsem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.
Hab a tortán, hogy a jelentés létjogosultságát az oktatott tanulók pénzügyi tudatosságával indokolták, melyre a pedagógusuk tudásának és viselkedésének jelentős hatása van. A hivatalos cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak „érvényes válaszokat” a 21 kérdésre - írja a lap.
A pedagógusok többsége fontosnak tartotta a felmérés szerint a pénzügyi-gazdasági ismeretek oktatását. A felmérés készítői arra jutottak, hogy a pénzügyi eszközök és megoldások gyakorlati alkalmazása jelentősen hozzájárul a pénzügyi tájékozottsághoz és a tudás átadásának hatékonyságához. A pedagógusok pedig jellemzően túlértékelik saját pénzügyi gazdasági ismereteiket.