A halálbüntetés kérdése a mai napig éles vitákat szül. Egy-egy brutális gyilkosság képes úgy felkorbácsolni a kedélyeket, hogy a társadalom nagy részében felerősödik a legsúlyosobbnak vélt büntetés, az élet állam által való kioltásának igénye. Bár megoszlanak a vélemények arról, hogy valójában súlyosabb büntetés-e az élet elvétele, mint az életfogytig tartó elzárás és társadalmi kirekesztettség, a szabadulás reménye nélkül.
Egyes érvek szerint nagyobb visszatartó ereje lenne a törvényeknek, ha a halál is a büntetések listáján szerepelne. Ezt az érvet azonban már több kutatás is megcáfolta, és bebizonyította, hogy a bűncselekmény elkövetésének pillanatában nem a büntetés súlyosságát, hanem a lebukás veszélyét mérlegelik az elkövetők. Tavaly Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára is ezt az érvet emelte ki abban a levélben, ahol a büntetési forma végleges betiltását kérték az összes országtól. Az EU azonban nem csak szép szavakkal próbált keresztbe tenni a kivégzéseknek. Az Egyesült Államokban használt méreginjekciók egyik alkotóelemének exportját is megtiltották 2014-ben.
De milyen ember a tömeggyilkos? A gyerekgyilkos? A sorozatgyilkos? Felteszik-e egyáltalán ezeket a kérdéseket a világ minden területén?
A fent említett tanulmány eredményeiből arra következtethetünk, hogy nem. Azokban a régiókban, ahol a társadalmi berendezkedés erősen kötődik a valláshoz, vagy az állam hatalma megkérdőjelezhetetlen, sokkal több kivégzés történt az elmúlt években, és nem is mindegyiket élet elleni bűncselekmény miatt szabták ki. Érdekes azonban, hogy ezen országok mellett tartja magát az Egyesült Államok. Sőt, a tavalyi évben Európában és az amerikai kontinensen ez volt az egyetlen ország, ahol halálbüntetést hajtottak végre. 5 államban 20 kivégzés történt, és 13 államban hoztak 32 halálos ítéletet. Jelenleg az USA 31 államában alkalmazható ez a büntetés.
Európa területén már csak Fehéroroszország törvényei engedélyezik a halálbüntetés kiszabását, de végrehajtására tavaly nem került sor.
A tanulmány szerint 2016-ban (Kínán kívűl) összesen 1032 kivégzés történt 22 országban.
Ez 602-vel kevesebb, mint 2015-ben. A kivégzések 55%-át Irán hajtotta végre, Szaud-Arábiával, Irakkal és Pakisztánnal közösen pedig a kivégzések 87%-át adják.
Kína még úgy is toronymagasan vezeti a listát, hogy az országban államtitoknak számítanak a kivégzésekre vonatkozó adatok, így pontos számokat nem tudott megadni a szervezet. A másodlagos forrásokból gyűjtött adatok alapján az Amnesty International szerint, 1000 felett volt 2016-ban a kivégzések száma.
A top 5 ország:
- Kína (1000+)
- Irán (567)
- Szaúd-Arábia (154)
- Irak (88)
- Pakisztán (87)
Őket követi Egyiptom (44), az Egyesült Államok (20), Szomália (14), Banglades (10) és Malajzia (9).
Végrehajtási módok tekintetében a megkövezés már nincs a listán, egyedül Szaúd-Arábiában alkalmazzák a lefejezést, 14 országban az akasztást. Nyilvános kivégzés már csak Iránban és Észak-Koreában van. A leghumánusabbnak tartott méreginjekciót az USA-ban alkalmazzák.
Igaz, az Egyesült Államok már 2006 óta nem szerepelt a Top5-ös listán, jövőre lehet sikerül újra bekerülnie. Cikkünk megjelenése előtt hozták nyilvánosságra ugyanis, hogy Arkansas államban az ünnepek után, két héten belül 7 halálos ítéletet terveznek végrehajtani. A szokatlan ütemezés oka, hogy április végén lejár a kivégzésekhez használt egyik anyag, a midazolám szavatossága.
Ilyen mértékű kivégzési hullám még nem volt az országban, még a statisztikákat vezető Texasban sem.