A közelgő EP-választásokra való felkészülés kapcsán az „Európa a Jövőnk Egyesület” a tavaly 30 éve elhunyt Antall József európai Magyarország vízióját, valamint annak a mai helyzetére vonatkozó tanulságait vitatta meg szombat délutáni rendezvényén. Az esemény Antall Józsefnek, a rendszerváltozás utáni első magyar miniszterelnöknek állított emléket.
A kerekasztal-beszélgetés meghívott előadói Jeszenszky Géza diplomata, történész, Pusztai Erzsébet, korábbi MDF-es politikus, orvos, Herényi Károly volt országgyűlési képviselő, Róna Péter közgazdászprofesszor, a Jobbik-Konzervatívok EP-listavezetője és Gyöngyösi Márton, a konzervatív párt elnöke voltak. A házigazda Brenner Koloman, az Európa a Jövőnk Egyesület elnöke, a Jobbik-Konzervatívok főpolgármester-jelöltje volt.
Jeszenszky: a Fidesz mára egy orosz- és kína-barát párt lett
Elsőként Jeszenszky Géza történész, diplomata, az Antall-kormány külügyminisztere szólalt fel. Kiemelte: Antall József méltán népszerű magyar politikus volt, aki nagy tiszteletnek örvendett Európában.
Az egyetemi tanár szerint ma hasonló emigrációs folyamatok zajlanak be, mint 1956 utáni Magyarországon.
Az atlanti gondolat kapcsán elmondta, meg kell őrizni Amerika Európai jelenlétét, mert szerinte az nyújt biztonságot számunkra.
A jobboldalnak nevezett irányzatok Antall-féle külpolitikai hozzáállásáról azt mondta, rettenetesen fájdalmas, ahogyan az Orbán-kormány viszonyul.
Jeszenszky Géza szerint
a Fidesz mára egy orosz-és kínabarát párt lett, amely nem kitart a szövetségesei mellett, hanem egy Trójai falóként viselkedik.
Úgy látja: a V4-ek gyakorlatilag halott a magyar fél miatt.
Pusztai Erzsébet: Az ellenségképre épített politika közvetlen egészségromboló hatású
A magyar orvos, belgyógyász és infektológus Egészség és demokrácia címmel tartott előadást. Pusztai a betegségek kialakulása kapcsán azok lelki hátterét kezdte boncolgatni. A korábbi MDF-es politikus hangsúlyozta, a negatív érzések és érzelmek, súlyos belső feszültségek különböző betegségekhez vezethetnek, például szívinfarktushoz.
Arról is szólt, hogyan lehet elősegíteni társadalmi méretekben az egészség megtartását. Pusztai az izraeli amerikai szociológus Aaron Antonovsky vonatkozó megállapításait ismertette. Az akadémikus legfőképpen a stressz, az egészség és a jólét kapcsolatával foglalkozott.
A politika és egészség kapcsolatáról szólva hangsúlyozta:
Az ellenségképre épített politika, az állandó vádaskodás közvetlen egészségromboló hatású a társadalomra nézve.
Hozzátette: Ez a folyamat egy valódi szellemi környezetszennyezés.
Herényi Károly: A mai hatalom politikájának lényege a megfélemlítés és a megvásárlás
Az MDF volt országgyűlési képviselője azzal az Antalli gondolattal kezdte, miszerint a demokrácia két alappillére a parlament, a másik az önkormányzatiság. Szerinte a szubszidiaritás elve rendkívül fontos, hogy igenis a helyi közösségek szintjén döntsenek.
A lényeg, hogy amely feladatot egy személy vagy közösség konkrét érintettség okán helyi szinten meg tud oldani, arról nem szabad magasabb szinten vagy az érintettek kihagyásával dönteni.
Herényi úgy látja:
Ma nincs demokrácia, nincs polgárság Magyarországon.
Szerinte a tanult tehetetlenség társadalmi helyzetében vagyunk, és hajlamosak vagyunk beletörődni. Miközben, mint arra felhívta a figyelmet, egy ember, egy ügyvéd két hét alatt képes volt megbuktatni három fontos embert, így van remény.
A Mosolygó Balatonföldvár egyesület elnöke kiemelte:
a mai hatalom politikájának lényege a megfélemlítés és a megvásárlás.
Herényi szerint a kisközösségek fogják az országot tovább lendíteni a jelenlegi helyzetéből.
Amint az emberek felismerik az autonomitásban rejlő lehetőségeket, rájönnek, hogy hatalmas erő van a kezükben
- summázta gondolatait.
Herényi Károly az orosz-ukrán háború kapcsán hangsúlyozta:
Aki nem Ukrajna oldalán áll, aki középen akar állni a háborúban, az elárulja 1956 szellemét, az hazaáruló.
Rámutatott arra is, hogy
Orbán Viktor az aljas gondolatokat társadalmi normává akarja tenni
- fogalmazott, hozzátéve, hogy a miniszterelnök azt akarja, hogy mindenki úgy gondolkozzon, ahogyan ő.
Róna Péter: A nemzeti minimumot csak önkormányzati szinten lehet kovácsolni
A Jobbik-Konzervatívok EP-listavezetője az Antall József-féle "nemzeti minimumról" beszélt. Úgy látja, a baj az, hogy minden “fentről jön lefelé”, lentről azonban alig indul valami társadalmi törekvés. Ha pedig indul is, akkor fentről igyekeznek azt elnyomni, ellehetetleníteni.
A közgazdászprofesszor szerint csak a "nemzeti minimumot csak önkormányzati szinten lehet kovácsolni.
Úgy látja,
az önkormányzatok önállóságának megerősítése a legfőbb feladat jelenleg.
Hozzátette: erős önkormányzatok és hatékony önrendelkezés nélkül soha nem lesz demokrácia Magyarországon.
A Jobbik-Konzervatívok EP-listavezetőjének határozott célja
az önkormányzatok és az önkormányzati szövetségek segítségével összeállítani, részletesen és aprólékos kidolgozni egy olyan programot, aminek célja, hogy az önkormányzatok a kormány kikerülésével közvetlenül jelentős összegű uniós pénzekhez juthassanak.
Róna elmondta, ezt szeretné képviselni az Európai Parlamentben is, ezért is vállalta el a konzervatív párt felkérést.
Az Oxfordi Egyetem tanára kifejtette: az alkotmányos demokrácia lényege az a meglátás, hogy az ember gyarló és a hatalom kábít. Úgy látja, helyes támadni és felelősségre vonni Orbán Viktort, az viszont mindannyiuk hibája, hogy engedjük, hogy a végtelenségig uralkodjon és hozzáférjen a “kábítószerhez”.
Gyöngyösi Márton: Ukrajna kizárólag egy “teszt terep”, Oroszország a saját érdekszférájának a helyreállítására készül
A Jobbik-Konzervatívok elnöke arról beszélt, hogy ő is ahhoz a generációhoz tartozik, amelyik már kognitív tudattal átélte az Antall-kormánynak az időszakát, tehát már politikai aktivitást mutatott, fölfogta az eseményeket, ugyanakkor még kellően fiatal volt ahhoz, hogy nem mindig helyesen értelmezte a körülöttünk zajló eseményeket.
Antall József eszmeisége, az ő szellemisége tökéletesen illeszkedett abba a népi, nemzeti örökségbe, amit Illyés Gyula, Németh László és Bibó is képviselt. Ehhez társultak a XIX. század liberális nemzeti nagyjainak gondolatai, amelyek a nemzeti eszmét mindennél többre tartották: Széchenyi, Deák, Eötvös eszmeisége az jelentkezik az ő munkásságában és az ő gondolataiban - fejtette ki, hozzátéve, hogy mindezt keretbe foglalta a keresztény etika. Ahogyan Antall József fogalmazott: a keresztény etika kiegyenlíti az elfogultságokat.
Mindezek adták tehát az ő keresztény, konzervatív, jobboldali eszmeiségének a keretét, amelyhez Gyöngyösi elmondása szerint családi okokból is kiválóan tudott kapcsolódni. Nem véletlenül volt Antall József szellemisége a kilencvenes évek elején meghatározó a mi családunkban is - mondta.
Gyöngyösi a híres Antall-idézetet, „Én szolgálok, és addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle” említve úgy vélte, ez egy olyan mondat, amit a mai NER-t uraló politikusoknak a szájából nehezen hallanánk, merthogy számukra a nemzeti sorskérdések nem előrébb valók, mint a pártpolitika és az egyéni ambíciók.
Soha nem fogunk Orbán Viktortól ilyen mondatot hallani, hiszen ő már 2030-ra, 2040-re tervez, és ő úgy gondolja, hogy a Magyarország feletti uralkodás az valamiféle születéstől eredő jog, ami csak és kizárólag őt illeti meg.
Ilyen értelemben jól látható, hogy mi az óirási különbség egy demokrata és egy autokrata gondolkodásában.
A Jobbik-Konzervatívok elnöke felidézte, Antall József beszédeit hallgatva még anno a kilencvenes években is megragadta az, hogy mennyire érti azt, hogy a rendszerváltás korának a politikája hogyan illeszkedik és hogyan fekszik rá a magyar történelemre.
Úgy látja: Antall pontosan tudta, hogy 1956 az örökösei vagyunk, és ebben a helyzetben minket még a szocializmusban is egy különleges státusz illetett meg, mert pontosan tudták, hogy azt, amit másokkal meg lehet csinálni, azt a magyarokkal nem mindig, vagy ha igen, akkor annak mindig lesz következménye. A magyarok torkán ugyanis nem lehet mindent úgy lenyomni, ahogy adott esetben más népekkel azt meg lehet tenni. Ilyen értelemben már a kádárizmus is egy másfajta szocializmus volt és kommunizmus volt, mint amit más országokban láthattunk.
Kiemelte:
‘56 volt az, ami egy különleges státuszt adott Magyarországnak, ez jelentett hazánk számára előnyt és egy nagyon fontos referenciát, hivatkozási alapot a rendszerváltás időszakában is, hiszen mindenki tudta, hogy a kommunizmus koporsójába az első szöget 1956-ban a pesti srácok ütötték be.
Antall József ugyanakkor azt is tudta, hogy Magyarországon talán pont ebből fakadóan elmaradt az a fajta össznemzeti katarzis, ami minden rendszerváltásnak a velejárója kell, hogy legyen a szükséges változáshoz. Az, ami Romániában megtörtént, vagy az, ami Lengyelországban lezajlott.
A híres “Tetszettek volna forradalmat csinálni” idézet kapcsán Gyöngyösi elmondta: nálunk ez “langymeleg átmenetként” jelentkezett, annak minden előnyével és minden hátrányával. Hozzátette: Antall mondata mind a mai napig érvényes és nagyon sok elgondolkodtató elemet tartalmaz és sok relevanciával bír a mai politikai helyzet megértéséhez is.
A konzervatív párt EP-képviselője szerint Antall József azt is pontosan tudta, hogy a rendszerváltást követő időszak egy kegyelmi állapot, amikor is minél rövidebb idő alatt, minél gyorsabban végis kell vinni azt az európai integrációs folyamatot, ami mind az Európai Unióhoz, mind a NATO-hoz való csatlakozást jelentette, amely Magyarországnak a gazdasági, biztonságpolitikai, katonai védelmét képes biztosítani.
Gyöngyösi Márton szerint az európai integrációs folyamat Antall József politikájának középpontjában állt.
Amikor Antall azt mondta, ő lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke, a balliberális körök lesajnálták, hogy ez miféle ilyen ősi, visszafele tekintő romantika. pedig ő úgy értette, hogy az európai integráció révén a nemzetegyesítés az tökéletesen megvalósítható.
Mint rámutatott: a mai világnak - és az Európai Uniónak is ez adja a velejét -, hogy átjárható, hogy a nemzetiségnek, a nemzeti karakternek a megélése az már nem országhatárokon múlik, hanem jogok és szerződések biztosítják és a második világháborút követően ezt a nyugat-európai társadalmak megtanulták.
Gyöngyösi Márton elmondta, tökéletesen egyetért Antall azon gondolatával, miszerint ha gazdaságilag, szociálisan és bérek tekintetében nem zárkózunk fel mielőbb az Európai Unióhoz, annak a magyar demokrácia látja majd a kárát.
Mint kifejtette,
jól megfigyelhető, hogy Orbán Viktor rendszerében hogyan lehet a keleti diktatúrák irányába elindulva, az Unióval, a nyugati jóléttel és integrációval szemben sikeres politikát folytatni.
Szerinte a jelenlegi Orbán-kormány bitorolja a jobboldali, keresztény és konzervatív fogalmakat, és mindegyiket kiforgatja, elcsúfítja, meggyalázza.
A Jobbik-Konzervatívok elnöke az orosz-ukrán háború kapcsán kifejtette, az nemcsak egy katonai konfliktus. Merthogy éppen a szemünk előtt zajlik a világrend átalakulása.
Itt két értékrendnek a küzdelme zajlik a demokratikus, jogállamiságra épülő, szabad piacra, szabad gondolatra épülő elképzeléseknek, koncepciónak, világrendnek, illetve az autoriter, félfeudális rendszereknek, elnyomó rendszereknek a küzdelme zajlik a szemünk előtt
- fogalmazott Gyöngyösi.
Hangsúlyozta: aki úgy gondolja, hogy ez egy olyan konfliktus, amelyben Magyarország távolról, kisujját eltartva, semlegességet mímelve távol maradhat, az nagyon rosszul gondolja, hiszen ez a háború rólunk is szól. Nem csak azért, mert élnek itt még olyan emberek, akik a nyugati szabad világban képzelik el Magyarországnak a helyét és a szerepét, hanem azért is, mert a 2021. december 15-én kelt új orosz katonai doktrína pontosan kijelöli az orosz katonai agressziónak a vektorát, irányát és a mélységét is.
Az a rossz hírem van, hogy Ukrajna kizárólag egy “teszt terep”, de a teljes volt szovjet és a teljes volt szocialista tábor az orosz érdekszféraként van kijelölve az orosz katonai doktrínában
- emelte ki.
A Jobbik elnöke szerint ha valaki nyitott szemmel olvassa a híreket, és adott esetben még a sorok között is tud olvasni, az pontosan érti, hogy Oroszország a saját érdekszférájának a helyreállítására készül.
Gyöngyösi Márton szerint látni kell, hogy nem csak az ukránok bőrére megy ez a konfliktus, már túl vagyunk azon, hogy itt egy pufferzóna kialakításával esetleg megúszhatjuk.
Magyarország az orosz katonai doktrína célkeresztjében van.
Ezért mutatjuk mi fel azt a lyukas zászlót, amit húsz évvel ezelőtt Pongrátz Gergelytől kapott a politikai közösségünk megalakulásakor ajándékba, és mondjuk azt, hogy hazaáruló az, aki ebben a konfliktusban nem oda áll, ahova kell állni. 1956 örökösei pontosan tudják, hogy ebben a konfliktusban hol a helyük - zárta sorait az ellenzéki párt vezetője.
A rendezvény teljes egészében alább nézhető meg:
(Címlapkép és fotók: Béli Balázs/Alfahír)