Miközben a kormány arról faggatja a lakosságot, vajon „dühíti-e őket Brüsszel”, úgy tűnik, a saját berkeikben is vannak, akik ha nem is kedvelik az EU-t, profitálnak az onnan érkező forrásokból
- olvasható az Átlátszó összefoglaló írásában, amely a fideszes agrároligarchák rapid meggazdagodásáról szól.
Az 549 nyertesből azokat ellenőrizték, akik 1 milliárd forint feletti támogatást kaptak. E – ez több mint félszáz céget jelentett. Így derült ki, hogyan jutottak uniós és hazai milliárdok többek között Horváth István fideszes parlamenti képviselő cégének, a Kósa Lajoshoz és Bánki Erikhez köthető vállalkozóknak, az alapítványba kiszervezett Ménesbirtoknak, Csányi Sándor több cégének, az Ángyán-jelentésekből ismert, földárveréseken taroló családoknak vagy éppen Varga Zoltán üzlettársának.
Az állattartó telepek korszerűsítésére több mint 206 milliárd forint volt az eddig megítélt támogatás, amivel országszerte összesen 460 baromfi-, sertés-, szarvasmarha-, valamint juh- és kecsketartó telep fejlesztését támogattunk
- állította még májusban Nagy István agrárminiszter. májusban Napkoron, a Kerekerdő Turisztikai Központban.
Az Átlátszó kíváncsi volt, hogy kik szerepeltek sikerrel ezen a pályázaton és pontosan hova került az a 206 milliárd forint, ezért a lap közadatigénylést nyújtott be az Agrárminisztériumhoz. A szaktárca válasza alapján a nyertesek között találtak kormányközeli vállalkozásokat, szupergazdagokat és egy meglepetést is.
A sertésprogramot felügyelő fideszes képviselő cége is behúzta
A Tolna megyei Bafami Sertéstenyésztő és Hizlaló Kft. a BAFAMI Kft. Sertéstelepeinek fejlesztésére nyert 1,9 milliárd forintot. (A projekt összköltsége 3,9 milliárd forint.) A cég tulajdonosa a SÁRRÉT Sertéstenyésztő Zrt., amely az azonos lakcímen élő szekszárdi Horváth István és a szintén szekszárdi Horváth Orsolya érdekeltsége.
Horváth Istvánt nem kell bemutatni a szekszárdiaknak. Ahogy a 24.hu írta nemrég: „ő az a kormánypárti országgyűlési képviselő, aki még szekszárdi polgármesterként főszereplője volt a dohánybolt-koncessziókat kiosztó trafikmutyinak, és kivette a részét az Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez köthető Elios-botrányból is. Ám mindez nemhogy nem törte meg politikusi karrierjét, az előző kormányzati ciklusban még államtitkári posztot is kapott Kósa Lajos minisztersége alatt…” Horváthnak 2013-ban adták azt a feladatot, hogy miniszteri megbízottként felügyelje a sertésprogram végrehajtását is.
A fideszes politikus 2019-ben megszerezte az országosan ismert szőnyeg-, lamináltpadló- és függönyértékesítéssel foglalkozó Diego áruház szekszárdi franchise-üzletét, emellett az érdekeltségébe került az egymilliárd forint saját tőkével rendelkező Bafami Sertéstenyésztő és -Hizlaló Kft. is. Utóbbi nyert most 1,9 milliárd forintot.
Ezzel a cég összesen 2 645 345 687 forint uniós/állami támogatáshoz jutott az elmúlt 3 évben – vagyis pont azóta, hogy Horváth Istvánék másik cége, a Sárrét Zrt. megvásárolta azt.
A Bafaminak határozottan jót tett a tulajdonosváltás. Bár a most elnyert forrás kétszer annyi, mint a Bafami éves árbevétele volt tavaly, a cég jól prosperál: a 2018-ban még veszteséges kft. 2020-ban már 122 milliós eredményt ért el, a forgalma pedig 184 millióról 1 milliárdra nőtt.
Kósa Lajos és a nem-strómanok
1,7 milliárd forint támogatást nyert el a Bászna Sertés Zrt. sertéstelep létrehozására Hodászon (a projekt összköltsége 4 milliárd forint). A tulajdonosa Szilágyi Gábor, aki a rossz nyelvek szerint „Kósa Lajos strómanja”.
Ennek pedig az az alapja, hogy Kósa Lajos testvére, Kósa Karolina Éva a Bászna Gabonában rendelkezik tulajdonrésszel, amelyben Szilágyi Gábor és a Méker Befektetési és Tanácsadó Kft. a társtulajdonos. A Méker azonban jogutódlással tavaly megszűnt – és talán nem meglepő módon – ma már Bászna Sertés Zrt. néven műkődik.
A Mékerben korábban (2015 és 2019 között) Kósa Lajosné, Kósa Lajos édesanyja is tulajdonos volt. Ez idő alatt (2017-ben) a kft. 123 millió forintot nyert el egy, a sertéstartó telepek korszerűsítését támogató pályázaton. A finanszírozást akkor is az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és a magyar állam biztosította. A Méker Kft.-nek megítélt összeg volt az ötvenedik legnagyobb, amit ezen a címen fizettek volna ki.
A hír akkor megjárta a hazai sajtót, de végül a HVG két évvel később arról számolt be, hogy a cég vezetői úgy döntöttek, lemondanak a támogatásról. Az erről szóló levelet Szilágyi Gábor, a vállalat ügyvezetője küldte el a lapnak. Most vélhetően nem lesz ilyen szemérmes a Méker jogutódjaként működő Bászna Sertés, és nem utasítja el az 1,7 milliárdos agrártámogatást. Ez egyébként a cég éves forgalmának a bő háromszorosa.
Érdekesség, hogy még egy név felbukkant a támogatott cégek tulajdonosai között, akit Kósa Lajossal hoztak összefüggésbe. Ez pedig Kakulya Zoltán, aki a Berzencei Erdőgazdálkodási és Szolgáltató Kft. többségi tulajdonosaként 5 db új baromfi istálló épület és technológia kiépítésére nyert 1,2 milliárd forintot Izsákon. (A projekt összköltsége 2,5 milliárd forint.)
Kakulya először egy 2017-es 168 óra-cikkben szerepelt, amelyben Mondok József izsáki polgármester viselt dolgairól számoltak be. Ebben többek között szó esett egy Innoterv nevű cégről, amely a település csatornaberuházásáért volt felelős, és amellyel az önkormányzat jogi, elszámolási vitába keveredett. Ebbe a – felszámolás alatt álló – cégbe vásárolta be magát a polgármester „helybéli jó barátja, a kisizsáki iskolát felújító betonüzem-tulajdonos, Kakulya Zoltán nagyvállalkozó”. (Az Innotervet azóta megvette a támogatásban részesülő Berzencei Erdőgazdálkodási és Szolgáltató Kft.)
Idén pedig a csengeri örökösnő kapcsán került elő Kakulya neve. A 24.hu a HVG nyomán megírta, hogy „a csengeri nő egy kézzel írt vallomásában már korábban összefüggésbe hozta Kósát az egyik olyan ügylettel, ami a vádiratban is szerepelt, és amit az előkészítő ülésen is megismételt. Ebben a vallomásában azt állította, hogy az egyik olyan cég, amelyik neki utalt, a pénzt valójában nem is neki szánta, hanem egy harmadik személynek. Erről a harmadik személyről azt állította, hogy az illető a család egy miniszteri pozícióban lévő barátja.
A HVG szerint az ominózus cég – amit P. Mária egyértelműen Kósa Lajossal hozott összefüggésbe – a ceglédi székhelyű, de izsáki fiókteleppel rendelkező Kiskun Tender Kft.
Ez a társaság több mint hatvanmillió forintot fizetett ki P. Máriának, aki azt állította, hogy a kft. részéről Kakulya Zoltán meg is kereste őt, mondván, Kósával akar beszélni.
Itt Bátaszéken is voltak olyan agrárvállalkozások, akik amúgy pályáztak volna, de végül letettek erről, mert egyrészt a tárgyalások során kiderült hogy a hitelek feltételrendszere mégsem olyan kedvező, másrészt pedig súgtak nekik, hogy ne nagyon mocorogjon mert úgymond nem tartozik a kedvezményezettek belső köréhez
- reagált az Alfahírnek a cikkben megjelentekre Bozsolik Róbert, a Jobbik Tolna megyei országgyűlési képviselőjelöltje.
A 2022-es választásnak többek között az is a tétje, hogy azok az uniós agrártámogatásokat, amelyekkel a valódi vidékfejlesztést lehetne végrehajtani, azok tényleg azoknál a kis és közepes agrár-vállalkozásoknál kerüljenek felhasználásra akik értéket hoznak létre, munkahelyeket teremtenek, akik új mezőgazdasági kultúra meghonosításával foglalkoznak. Ezzel szemben az elmúlt 11 évben sok helyen tapasztalhattuk, hogy a nyertes pályázók a saját magánvagyonuk növelésével foglalkoznak, ahogyan például itt Tolna megyében a mi országgyűlési képviselőnk Horváth Istvánnál is
- tette hozzá Bozsolik Róbert.