Édesanyának lenni a legbensőségesebb kapcsolat a gyermekkel. A fogantatástól a várandósság idején át a gyermek megszületéséig eltelt kilenc hónap olyan, amit az édesapa – bármennyire is igyekszik empatikus lenni – nem tud átélni. Az édesanya szerepe azután nemcsak az ezt követő tizennyolc év, hanem több évtized alatt sem változik. Felnő a gyermek, ő maga is családot alapít stb.,
de az édesanyának akkor is „az ő kicsi fia/lánya” marad, akihez csillapítatlan szeretet fűzi.
Az édesanyák iránti kiemelt tisztelet nem új dolog, az ókori görögök Rheának, Zeusz, Poszeidón és Hádész főistenek anyjának tiszteletére tavaszi ünnepségeket tartottak. A keresztény kultúrkör ugyancsak kiemelt tisztelettel illeti Szűz Máriát, Jézus Krisztus édesanyját, a májust a Szűzanya hónapjának is nevezik.
A modern korban azután két asszony nevét is feljegyezhetjük mint az anyák napjának népszerűsítőit. 1872-ben az amerikai Julia Ward Howe Anyák napi kiáltványt tett közzé, ezt követően évekig azért tartották, hogy tiszteljék és támogassák azokat az anyákat, akik a polgárháború folyamán vesztették el fiaikat, férjüket. 1907-ben azután Anna Jarvis nemzeti ünneppé kívánta nyilváníttatni május második vasárnapját – elhunyt édesanyja emlékére. Az ünnep jelképe a fehér szegfű lett: a fehér szín a tisztaságot és hitet jelképezi, az illata a szeretetet, a formája pedig a szépség lényegét. Jarvis el is érte célját, Woodrow Wilson 1914. május 9-én Amerikában május második vasárnapját az édesanyák hivatalos ünnepévé nyilvánította. A hölgy személyes tragédiája, hogy ez a szép nap szintén a fogyasztói társadalom áldozatává vált, ő maga pedig hiába tiltakozott az ünnep elüzletiesedése ellen.
Magyarországra az anyák napját a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkárának, Petri Pálnak a felesége hozta, 1925 márciusában a MÁV gépgyár foglakoztatójában munkásgyerekekkel tartották az első ünnepséget. Ezt követően a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt karolta fel az anyák napja kezdeményezést, ők kezdték országosan elterjeszteni ennek hagyományát, de már májusban, összekapcsolva a Szűz Mária-tisztelettel. 1928-ban már miniszteri rendelet rögzítette, hogy az iskolákban anyák napi ünnepségeket kell tartani.
Az édesanyák iránti tisztelet ünnepét hazánkban azóta is május első vasárnapján tartjuk, ezt megtartották a kommunista rendszerben is, és természetesen a rendszerváltás után is.
Ezért aztán idén se feledkezzünk meg édesanyánkról, nagymamánkról, dédmamánkról!
És fontos, hogy a szeretet kifejezése ne csak egy napig tartson, hiszen az édesanyai szeretet, melyet igyekszünk viszonozni, szintén egy egész életen át tartó érzés.
Végül álljon itt a húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápa édesanyáknak szóló üzenete:
„Egy anyák nélküli társadalom emberséget nélkülöző társadalom lenne, mivel az anyák mindig, még a legrosszabb pillanatokban is, a gyöngédség, elkötelezettség és erkölcsi erő tanúságtevői… Legdrágább édesanyák, köszönjük nektek, köszönjük mindazt, amik vagytok a családotokban, és amit az Egyháznak és a világnak adtok.”