Ismeretes, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az Egészségügyi Világszervezet (WHO) keretein belül működő Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) nemrég A2, azaz az "emberben feltehetőleg rákkeltő" kategóriába sorolta a glifozátot. Ezt az álláspontot támasztották alá később németországi és franciaországi tudományos vizsgálatok is.
[fb_pages_codes:econation]
A helyzetet az a tény bonyolítja, hogy az Európai Bizottság élelmiszer-biztonsági hatósága (EFSA) nem tartotta indokoltnak a vegyszer „emberi karcinogénként” való besorolását, ennek következtében az Európai Bizottságnak esélye nyílt arra, hogy további 15 évvel meghosszabbítsa a glifozát június végén lejáró engedélyét.
Lapunk írásban fordult az FM-hez, válasz még nem érkezett.
A parlamenti bizottság felkérte a GMO-kerekasztalt - amelynek szerdai, aktuális üléséről az Alfahír is beszámol majd -, hogy alakítson ki szakmai véleményt a glifozát kapcsán.
Irányelvek
A krónikához tartozik, hogy a Sallai Róbert Benedek (LMP) által elnökölt Fenntartható fejlődés bizottsága idén még csak most ült össze első alkalommal, hétfőn két Európai Uniós irányelvvel kapcsolatban szavaztak a képviselők.
Az egyik az Európai Parlament és a Tanács irányelvének a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról szólt.
A kormány képviseletében dr. Makai Martina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára kiemelte, a magyar kabinet fontosnak tartja, hogy a nemzetállamok számára megmaradjon az önálló energiapolitikához fűződő szuverén joga, másrészt saját hatáskörben dönthessenek a széndioxid kvótákból befolyó összeg felhasználásáról. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, el kell kerülni a klímapolitika és az ipar közti összeütközéseket.
Kepli Lajos (Jobbik) kérdésére válaszolva elismerte, a széndioxid kvóták értékesítéséből származó bevételek 50 százaléka célzottan kerül elköltésre, míg a többi rész a központi költségvetésbe kerül.
Sallai Róbert Benedek hozzászólásában arra emlékeztette a helyettes államtitkárt, hogy bár örömteli az EU-s irányelvek támogatása, de az NFM ezzel ellentétes célokat támogat, amikor több nagy kibocsátóval is stratégiai megállapodásokat köt meg. Az ellenzéki képviselő szerint a kibocsátáscsökkentési törekvéseket össze kell hangolni más energiahatékonysági programokkal is.
A bizottság fideszes alelnöke Bencsik János szintén a primer energiafelhasználás csökkentését szorgalmazta, miközben véleménye szerint arra is törekedni kell, hogy az átállás ne veszélyeztesse a magyar gazdaságot. "A felelősség és az anyagi lehetőség" szempontjainak egy idejű figyelembevétele mentén kell megalkotni a cselekvési programot - jelentette ki a politikus.
Az Európai Parlament és a Tanács frissítené az energiahatékonyságot jelölő címkézés meghatározásáról szóló irányelvét is. A kormányt dr. Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felelős helyettes államtitkára képviselte, aki elárulta, a kabinet reményei szerint irányelv lesz a tervezetből. Elmondta, azt is, kettő és fél centes plusz költséggel számol az EU az új egységes adatbázis bevezetése után.
Bencsik János hozzászólásában nagyon világos célnak nevezte az új címkézési rendszert, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy szorosan együtt kell dolgozni a fogyasztóvédelemmel a hatékonyság érdekében. Sallai Róbert Benedek viszont azt emelte ki, hogy legalább 35 magyar jogszabályt érintene ez a változás, nem lesz egyszerű azt átültetni. Kritikának szánta ugyanakkor, hogy a NGM nem használja ki a környezetvédelmi termékdíj adta lehetőségeket, amelyekkel előnyösebb helyzetbe hozhatná a kereskedelemben az energia-hatékony cikkeket.
Mindkét napirendi pontban elfogadta a bizottság a kormány beszámolóját.