A köztársasági elnök három kérdés vizsgálatára kérte fel az Ab-t:
- fogadott-e el az Országgyűlés feles többséggel olyan rendelkezéseket, amelyekről minősített többséggel kellett volna döntenie? (Ha így történt, az az államfő szerint felveti a törvény egyes részeinek közjogi érvénytelenségét)?
- Sérültek-e a természetvédelem korábban elért szintjének megőrzését szolgáló intézményi garanciákra vonatkozó szabályok?
- Illetve a jogszerűen megkötött, hatályos szerződések ezen törvénnyel módosíthatók-e?
Áder János a honlapon közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott: mindannyiunk érdeke, hogy a nemzeti parkok működését illetően az Alkotmánybíróság döntését követően megnyugtató, egyértelmű jogi helyzet keletkezzen.
Az MTI idézi az államfőt:
a polgári demokrácia legfőbb ismérve a normakövetésen nyugvó jogállami működés, melynek fontos garanciáját jelenti a normakontroll kezdeményezésének alkotmányosan intézményesített joga. A törvényhozói akarat ugyanis csak az Alaptörvénnyel összhangban szolgálhatja a közjót, és ennek a törvények legapróbb részletkérdéseiben is tükröződnie kell.
Az indítvány elbírálására 30 nap áll az Alkotmánybíróság rendelkezésére - olvasható az elnöki nyilatkozatban.
Természetesen az államfő lépését nemcsak az ellenzéki képviselők, de a civil természetvédelmi szervezetek is örömmel fogadták
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország az Alfahírhez eljuttatott közleményben üdvözölte, hogy a köztársasági elnök megvétózta az állami földvagyonról szóló törvényt.
Mint fogalmaztak: a természetvédelmi civil szervezetek Áder János döntése alapján igazolva látják a törvényjavaslattal szembeni szakmai és alkotmányossági aggályokat, amelyet számos civil és állami szereplő fejtett ki az elmúlt hónapokban.
Álláspontjuk szerint örömteli, hogy nem lép hatályba a törvény és így egyelőre nem éri kár hazánk természeti örökségét, egyben bíznak is abban, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a természetvédelmi szempontból aggályos passzusokat és nem kerülnek ki a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezeléséből az állami tulajdonú védett földterületek.
Ezzel a véleménnyel csengenek össze a Kepli Lajos által elmondottak is
A Jobbik Környezetvédelmi kabinetjének vezetője lapunknak megerősítette, a XXI. század pártja szerint a földtörvény módosítása egyértelműen alaptörvény-ellenes, amihez hozzátette azt is, hogy mindezek után rendkívül kíváncsiak az Ab döntésére.
Az egyik legfontosabb szakmai kritika a visszalépés tilalmának megsértését érte, ezzel kapcsolatban Kepli elmondta, véleménye szerint ez egyértelműen megvalósul abban az esetben, ha hozzá nem értő emberek gyakorolják ezen területek feletti jogokat, ami a védett állapot veszélyeztetését is eredményezi.
Kiemelte azt is, hogy az Orbán-kormánynak egyetlen célja lehetett a törvényjavaslattal – a földmutyin keresztül EU-s támogatásokhoz juttatni a haverokat.
Kérdésünkre, hogy milyen döntést vár az Ab-től, azt felelte,
ha az Alkotmánybíróság az Alaptörvény szellemében, annak szövege szerint értelmezi a jogszabályt, akkor kénytelen lesz megálljt parancsolni az Orbán-kormány harácsolásának. Ellenkező esetben visszafordíthatatlan kárt okozhatnak, be nemgyógyuló sebeket ejthetnek nemzetünk örökségén azok a bizonyos pantallós úriemberek és kosztümös kislányok – figyelmeztetett Kepli.
A Jobbik végül arra szólítja fel a Fideszt, hogy még mielőtt az Ab véleményt formálna a kormány csapnivaló, kapkodó törvényalkotási munkájáról, lássa be tévedését, és vonja vissza önként a földtörvényt.
Kepli szerint ezzel legalább némi méltóságról, szakmaiságról tenne tanúbizonyságot a regnáló hatalom, ellenkező esetben a Jobbik minden lehetséges eszközt megragad annak érdekében, hogy kikényszerítse az Orbán-kormány meghátrálását, ezzel párhuzamosan a magyar föld védelmét.