Az iszlám állam 2014 óta tartja markában az észak-iraki települést, de al-Abadi szerint ez hamarosan megváltozhat.
"Készen állunk. Már múlt héten nekiláttunk a szükséges intézkedéseknek, és megkezdtük a csapataink Moszul térségébe való szállítását, és hamarosan megkezdődhet a hadművelet"
- nyilatkozta a kormányfő.
Hozzátette, Tikrit és Ramadi tavalyi, sikeres visszavétele után biztos benne, hogy az iraki biztonsági erők az ország második legnagyobb városát is képesek lesznek visszahódítani a terroristáktól.
Azonban a hatékony válaszlépéseket hátráltatja, hogy a szélsőségesek iraki térnyerésével az ország olajbevételei drasztikusan csökkentek, így a hadsereg finanszírozása rendkívül nehézkessé vált.
"Az erőink jelentős része összeomlott, amikor a Daesh lerohanta Irakot. Ezeket újjá kell szerveznünk, de már jó úton járunk. Az ország nagy területeit sikerült fölszabadítanunk, a terroristák jelenleg visszavonulóban vannak"
- közölte a politikus.
A lap kérdésére válaszolva elmondta, a másik jelentős feladat Falludzsa felszabadítása lehet.
A város 70 kilométerre fekszik Bagdadtól, és jelenleg óriási éhínséggel küzd, ugyanis a segélyszállítmányok nem képesek eljutni a blokád alatti településre.
"Igyekszünk felszabadítani a város lakosságát, ám a dzsihadisták nem engedik, hogy a civilek elhagyják a települést, mert élő pajzsként használják őket"
- vázolta a helyzetet al-Abadi.
Az ISIS ugyanakkor Bagdadot is igyekszik elszigetelni, amivel szemben a kormányerők ellenőrzőpontok felállításával próbálnak védekezni. Ezekkel szeretnék meggátolni, hogy a már iraki kézen lévő területekre újra beszivárogjanak az öngyilkos merénylők, akik a fővárost is közvetlenül veszélyeztetik.
Még így is átlag napi egy merénylet történik Bagdadban, de ez jelentős visszaesésnek tekinthető az eddigi háromhoz képest.
A korrupció kérdésében úgy nyilatkozott:
"Ez egy vírus, ami néha intézményesült formát ölt. Kiirtása éveket vesz igénybe, de mindenképp fel akarom számolni."
Ami a felekezeti ellentétek csillapítását illeti, al-Abadi megjegyezte, hogy az utóbbi időben mind a két fél részéről csökkent az erőszakos cselekmények száma, így némi esély mutatkozik a közeledésre.
Arra a felvetésre reagálva, miszerint a szunnita polgárokat rendszeresen bántalmazzák, illetve gyilkolják a kormányhoz köthető síita milíciák, úgy reagált, hogy "Irak harcban áll, ez a helyzet nem fekete és fehér. Nem tudom egy nap alatt a feje tetejére állítani az országot. Ráadásul nagyon sok külföldi beavatkozás zajlik Irakban, sokan támogatják a terroristákat. Próbáljuk rendbe hozni a dolgokat."
A miniszterelnök optimistán zárta gondolatmenetét, szerinte az ő rendszere alatt Irak sokkal békésebbé vált:
"Mikor hatalomra kerültem, az ország 40 százaléka a szélsőségesek kezén volt. Ez mára 16 százalékra csökkent, ami hatalmas siker. Másfél éve még a teljes szétesés szélén voltunk. Most sokkal jobb pozícióban vagyunk, mint akkoriban."